Donald Trump megerősítette, hogy engedélyezte a CIA-nak titkos műveletek végrehajtását Venezuelában, és nem zárta ki a szárazföldi beavatkozás lehetőségét sem. Az amerikai haderő az elmúlt hetekben már legalább öt alkalommal támadott meg hajókat a Karib-tengeren, azzal az indokkal, hogy azok drogszállítmányokat fuvaroztak Venezuelából. A csapásokban összesen 27 ember halt meg. Az ENSZ szerint ezek a műveletek törvénytelen kivégzések voltak. A Fehér Ház ezzel szemben azt álltja, hogy ezek a hajók „narkoterrorista” tevékenységhez köthetők, és a műveletek célja a nemzetbiztonság védelme volt.
A Trump-adminisztráció korábban több dél-amerikai szervezetet, köztük a Washington szerint Nicolás Maduro venezuelai elnök által irányított Tren de Aragua nevű csoportot is a külföldi terrorista szervezetek listájára helyezte. Ez tette lehetővé, hogy katonai eszközökkel is fellépjenek ellenük, anélkül, hogy ehhez kongresszusi jóváhagyásra lett volna szükség. Jogászok és nemzetbiztonsági szakértők szerint ez rendkívül veszélyes precedenst teremt, hiszen a „terrorizmus” tág fogalmával az elnök akár egy külföldi állam ellen is indíthat műveletet, miközben formálisan nem hirdet háborút.
Az elnök azt mondta, hogy két okból adott felhatalmazást a CIA-nak: szerinte Venezuela börtöneiből elengedett bűnözők ezrei érkeztek az Egyesült Államokba, és a drogcsempészet is jelentős veszélyt jelent. Amikor arról kérdezték, hogy a CIA beavatkozhat-e magával Maduro elnökkel szemben is, Trump kitérő választ adott, „nevetséges kérdésnek” nevezve a felvetést.
Ezzel közvetve megerősítette, hogy az amerikai hírszerzés aktívan tevékenykedik Venezuelában, ami a modern amerikai politika történetében ritka nyílt beismerés.
Nicolás Maduro hadüzenetként értékelte az amerikai beavatkozást, és kijelentette, hogy az Egyesült Államok újabb „CIA által szervezett államcsínyre” készül. A venezuelai kormány közleményében nemzetközi jogsértéssel vádolta meg Washingtont, az ENSZ Alapokmányára hivatkozva. Maduro katonai gyakorlatokat rendelt el, polgári milíciákat mozgósított.
A CIA szerepvállalásának nyilvános elismerése ugyanakkor nemcsak jogi, hanem politikai következményekkel is jár.
Elemzők szerint Trump ezzel belépett abba a szürke zónába, ahol a hírszerzési műveletek és a katonai akciók határa elmosódik.
Ha valóban sor kerül szárazföldi beavatkozásra, az már nem pusztán titkos küldetés lenne, hanem klasszikus katonai konfliktus, amelyhez kongresszusi felhatalmazás nélkül nem lenne jogalap.
A helyzet a hidegháború latin-amerikai katonai puccsaira emlékeztet, amikor az Egyesült Államok a CIA-n keresztül próbált beavatkozni a térségben. Ha most is ez tovább mélyül, Latin-Amerika politikai stabilitása és az Egyesült Államok nemzetközi megítélése egyaránt súlyos károkat szenvedhet.
Venezuelában már van igazi harcosok klubja, nyugdíjasokat toboroznak a Donald Trump elleni népi milíciábaAz amerikai hadsereg csapást mért egy venezuelai drogkartell hajóra, hárman meghaltak a támadásban