Matolcsy György;MNB;festmények;műtárgyak;múzeumok;

MNB Arts & Culture a Ludwig Múzeumban

Múzeumok kaphatják meg az MNB-gyűjtemény műtárgyait

Nem letétről, hanem végleges tulajdonba adásról lehet szó, így országosan mintegy 1400 alkotás kerülhet közgyűjteményekbe.

Magyar múzeumok között osztják szét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kortárs gyűjteményét, így országosan mintegy 1400 alkotás kerülhet közgyűjteményekbe – tudta meg a Qubit. A portál azt írja, a közpénzből vásárolt művek ténylegesen köztulajdonba kerülnének, mivel információi szerint nem letétről, hanem végleges tulajdonba adásról van szó. A gyűjtemény eddig az MNB-Ingatlan Kft. tulajdonában volt, és főként magyar festményekből áll, amelyek többsége a geometrikus absztrakció irányzatához sorolható.

Bár a gyűjtemény további sorsáról hivatalos bejelentést nem találni, és nyilvános egyeztetésről sem tudni, a Qubit által megkeresett múzeumi, illetve kereskedelmi galériában dolgozó szakembereket nem érte váratlanul a hír. Forrásai jelezték, hiába tudnak róla, jelenleg még nem áll módjukban nyilatkozni. Az MNB-gyűjtemény szétosztásának ötlete egyébként már korábban is felmerült, erről a bank gyűjteményét felügyelő MNB Arts & Culture kuratóriumának több tagja is beszélt a portálnak.

Júliusban a Qubit már megpróbálta megtudni az MNB-Ingatlan Kft-től, az MNB Arts and Culture-tól, illetve magától a jegybanktól, hogy milyen sorsot szánnak a gyűjteménynek, de akkor nem kapott érdemi választ egyik helyről sem. A portál felidézi, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) márciusban közzétett jelentése alapján az erre a gyűjteményre elköltött pénz tulajdonképpen nem része annak az összegnek, amely a Matolcsy család és az MNB-s alapítványok működése nyomán – gyaníthatóan – eltűnt. Akkor az érdekelte volna, hogy az MNB-ről szóló ÁSZ-jelentés tükrében az új jegybanki vezetésnek mi az elképzelése, terve a gyűjteménnyel, amelynek létrehozása köztudottan Matolcsy György korábbi MNB-elnök személyes ambíciója volt.

Portréfotósként megörökítette az erdélyi magyar művészeti élet szereplőit, miközben Nagyváradtól a Duna-deltáig végigfotózta Romániát a Ceaușescu-korszakban. Erdélyi Lajos kevésbé ismert fotóriporteri munkáját mutatja be a Blinken OSA Archivum kiállítása.