alapítvány;Fővárosi Törvényszék;Digitális Polgári Körök;Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány;

Meglepő gyorsasággal bírálták el a Digitális Polgári Körök pénzosztó gépezetének a bejegyzését

Az érdemi elbírálás egy órán belül átszaladt a rendszeren.

Szokatlanul gyors volt a Fővárosi Törvényszék nyáron, amikor sietőssé vált a Digitális Polgári Körök szeptemberi gyűlésére pénzt kalapozó Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány bejegyzése – tudta meg a hvg.hu.

A portál felidézi, a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványt augusztus 11-én jegyezték be, és azóta a Fidesz új politikai csodafegyverének szánt Digitális Polgári Körökhöz kapcsolódva pénzszerző és -osztó szervezetként működik. Ez kalapozta össze a támogatásokat a szeptember 20-ai DPK-gyűlésre, ahol a Fidesz prominens politikusai között Orbán Viktor is felszólalt. Partos Bence, a rendezvényt szervező Demokráciafejlesztési Ügynökség Nonprofit Kft. tulajdonosa, egyben a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány alapítója azt állította, hogy a pénz magánszemélyek adományaiból jött össze.

Az alapítványnak tehát csak bő egy hónapja volt arra, hogy összeszedje a rendezvény sok tízmillió forintos költségét, de még ennél is jobban kellett volna kapkodnia, ha a pénzt gyűjtő Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványt nem jegyzik be másokhoz képest szokatlanul gyors tempóban a Fővárosi Törvényszéken. A hvg.hu által ellenőrzött, nyilvánosan elérhető adatok alapján ugyanis

a DPK-alapítvány ügye hamar átfutott a bírósági rendszeren, miközben a vele egy időben érkezett hasonló kérelmek elbírálása még szeptember közepén sem történt meg.

A cikk szerint a Fővárosi Törvényszékhez, azon belül is a Gazdasági Kollégium úgynevezett civil csoportjához július 14-én érkezett meg a DPK-alapítvány bejegyzési kérése. Az alapítvány jogi képviselője úgynevezett egyszerűsített nyilvántartásba vételi kérelmet adott be. Ez annyit jelent, hogy a bíróságnak az alapítványt 15 napon belül be kell jegyeznie, vagy el kell utasítania a kérelmét. A DPK-alapítvány esetében ez utóbbi történt: két amatőr hiba miatt – nem fizették be az illetéket, és a kérelemben az ingatlan tulajdonosa nem írta alá a székhelyhasználatot – a bíróság július 29-én elutasította a bejegyzést. A történet ezért a következő héten, augusztus 4-én folytatódott, amikor az alapítvány jogi képviselője ismét beadta a kérelmet.

Míg más, a DPK-alapítványéval egy időben vagy még korábban beadott kérelmek türelmesen vártak a sorukra, a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítványnak, úgy tűnik, nagy szerencséje volt.

Őket lényegesen korábban, augusztus 11-én hétfőn bejegyezték, az erről szóló döntést pedig már másnap közzé is tették a civil szervezetek országos névjegyzékében. Ráadásul mindezt ítélkezési szünetben, amikor megáll az ügyintézésre rendelkezésre álló napok számlálása, és a munka is jelentősen lelassul.

Az iratok azt mutatják, hogy hét nappal a kérelem beérkezése után, augusztus 11-én 12:35-kor a bíróság váratlanul és látszólag indok nélkül átszignálta az ügyet egy másik bírósági titkárra.

Ő pedig az iratok tanúsága szerint egyetlen órán belül, egészen pontosan 51 perc alatt intézkedett – átolvasta az előzményiratokat, értékelte a több mint 40 oldalnyi dokumentumot, majd pozitívan elbírálta és alá is írta a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány bejegyzéséről szóló végzést.

A bejegyzést a Fővárosi Törvényszék másnap közzé is tette a névjegyzékben. Vagyis a DPK-alapítvány innentől kezdve hivatalosan is működhetett, és több mint egy hónapig gyűjthette az adományokat a szeptemberi Aréna-gyűlésre.

A Fővárosi Törvényszék a hvg.hu megkeresésére

  • megerősítette, hogy augusztus 11-én másik tanácshoz (vagyis másik bírósági titkárhoz) került az ügy. Az átszignálást azzal magyarázták, hogy az ügyben eredetileg eljáró bírósági titkár hosszabb nyári szabadságon volt, és ténylegesen csak augusztus 25-én állt munkába. Ezt észlelve „az igazgatási vezető a nyári ügyeletben lévő kollégára szignálta át az ügyet”.

  • közölte, hogy a döntést a kérelmezőnek „az eljárás gyorsaságához fűződő érdeke indokolta”, hiszen a kérelmet már két alkalommal az egyszerűsített nyilvántartásba vételi szabályok alkalmazásával (vagyis a 15 napos határidővel) terjesztette elő.

  • hozzátette, az ítélkezési szünet alatti ügyeleti rendszernek éppen az a célja, hogy „a jogszabály alapján soron kívüli ügyintézést igénylő ügyekben a bíróság eljárása folyamatos legyen”.

Azzal kapcsolatban, pontosan mit értettek soron kívüli ügyintézésen, a Fővárosi Törvényszék sajtóosztálya egy nem nyilvános belső szabályozásra hivatkozott, amely „meghatározta az erre az időszakra kialakított ügyeleti rendszer kereteit, így a jogszabály által soron kívül intézendő ügyek körét is”. A válaszban a Fővárosi Törvényszék arra is hivatkozott, hogy az átszignálást „az eljárás gyorsaságához fűződő érdek indokolta”. Ez azonban minden kérelmezőre igaz. Márpedig azok az ügyek, amelyek – ügyszámuk tanúsága szerint – a DPK-alapítványéval egy időben érkeztek, a portál szeptember végi iratbetekintése idején még mindig bírónál voltak, vagyis még nem született meg a velük kapcsolatos döntés.

A hvg.hu megkérdezte a Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány jogi képviselőjét is arról, adtak-e be kérelmet soron kívüli eljárásra, de egyelőre nem kapott választ.

Az összes lekérdezés nagyjából felét az adatbázis legelső aktív naptári évben indították.