A 2022. februári indulás óta 2025. október 13-ig összesen 14 617-szer indítottak keresést a felhasználók a pedofil-nyilvántartásban, melynek célja, hogy megakadályozza elítélt szexuális bűnelkövetők gyermekek közelébe való kerülését – derül ki a Belügyminisztérium adataiból, amit a Blikk kért ki a tárcától.
Az adatbázisba jogerősen elítélt szexuális bűnelkövetők kerülnek be, és abban azok keresgélhetnek, akik 18 éven aluli gyermek védelme érdekében járnak el, mint azok hozzátartozói, vagy nevelésüket, felügyeletüket, gondozásukat látják el.
A lap kiemeli, időben nagyon aránytalanul oszlanak meg a lekérdezések,
majdnem felüket (7265) az adatbázis legelső aktív naptári évben indították, és 2022 februárjában már túl voltunk az első 4998 lekérdezésen, azaz az összes keresés harmadán.
Azóta általánosságban elmondható, hogy alig történik lekérdezés a rendszerből, csak időről időre vannak kiugró értékeket produkáló hónapok, és az ilyen intenzívebb hónapokban nagyjából 300 feletti lekérdezés történik. Ezek nem minden esetben mutatnak összefüggést a gyermekek elleni, a közvéleményt tematizáló visszaélésekről szóló ügyek napvilágra kerülésével. Ugyanakkor a nyilvántartás második „legaktívabb” időszaka egyértelműen 2024 tavaszának eleje volt, ami aligha magyarázható mással, mint a bicskei gyermekotthon gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmények eltussolásában vétkes volt igazgatóhelyettese körüli botránnyal.
Félelem helyett a tudás – Könyv jelenik meg Magyarországon a gyerekeket érő szexuális bántalmazás elleni harcról„Miközben az intézetekben élő gyerekek minden szempontból kiszolgáltatottak, még arról sincs megbízható tudásunk, mi történik velük”Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány gyerekjogi szakértője a Blikknek elmondta: bár a lista a bevezetése évében az újdonság varázsával hatott, már akkor jelezték a szakmai szervezetek, hogy az ilyen típusú nyilvántartások csak akkor képesek valódi megelőző hatást kifejteni, ha a rejtve maradó ügyek száma lecsökken. Ennek hiányában a nyilvántartásba az elkövetőknek csak a töredéke kerülhet be. Gyurkó szerint ezzel tisztában vannak a hatóságok, az intézmények és az állampolgárok is, ezért nem használják rendszeresen. A másik fontos tényező – véli a szakértő –, hogy az elkövetői regiszterekhez nem csak a feljelentési hajlandóságnak kellene nőni, illetve az igazságszolgáltatási rendszernek kellene hatékonyabbnak működni, de a társadalmon belül a közbizalomnak is erősödnie kellene. Magyarországon pedig a közintézményekkel kapcsolatos bizalom az egyik legalacsonyabb Európában. Gyurkó Szilvia szerint ez is hozzájárul ahhoz, hogy a regisztert kevesen használják.
„Nem ismerek olyan kollégát, aki ne találkozott volna pedofil történettel” – Haldoklik a magyar gyermekvédelem, figyelni sem tudnak a gondozottakraMár több mint hétezren kérdezték le ismerősükről, hogy szerepel-e a pedofil-nyilvántartásban