A lapunkhoz eljutatott tájékoztatás szerint a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás, vesztegetés, valamint hamis magánokirat felhasználása miatt vádat emelt egy számlagyár tagjaival szemben, akik "jutalék" fejében fiktív számlákat biztosítottak vállalkozásoknak azért, hogy elkerüljék az áfafizetést.
A bűnszervezetet irányító budapesti férfi - az ügy elsőrendű vádlottja - 2013. és 2020. között fiktív számlák kibocsátásával üzemszerűen foglalkozó "számlagyárat" működtetett a vádirat szerint. A fővárosi férfiakból álló négytagú bűnszervezet valós tevékenységet nem folytató 22 cég felhasználásával számlázási láncokat hozott létre, amelyekben informatikai szolgáltatásokról, továbbá építőipari szakmunkák elvégzéséről állítottak ki valótlan tartalmú számlákat a "megrendelők" felé. A szervezett bűnözői csoportban a feladatok a tagok között megoszlottak: a bűnszervezet irányítója tárgyalt a megrendelőkkel, de volt, aki az új cégek alapítását, strómanok bevonását, míg más a készpénzek felvételét és a megrendelők felé történő visszajuttatását végezte. A napi munka összehangolására és a számlák, bizonylatok kiállítására is meg volt az emberük.
A stróman személyek nevén lévő cégek számláin feltüntetett gazdasági eseményekre a valóságban nem került sor. A számlák pénzügyi teljesítése is csak színleg történt meg, mivel a cégláncolaton e célból végigfuttatott pénzeket a megrendelő, egyben haszonhúzó cégek szinte teljes egészében visszakapták, miután a fiktív számlák "árát" - amely a bruttó összeg 6-8 százaléka volt - a bűnszervezet irányítója levonta - írja közleményében a főügyészség.
A vádlottak a bűnös működés zavartalanságát a számlázásra felhasznált cégek folyamatos cserélődésével, fantomizálásával és a számlázási láncolat egyre bonyolultabbá tételével biztosították. A lebukás veszélyét elkerülendő az irányító vádlott az alászámlázó cégek könyvelését ugyanazon könyvelőnél végeztette. A számlagyár tagjai egymással a kapcsolatot titkos üzenetváltást lehetővé tevő alkalmazáson keresztül tartották.
A fiktív számlákat felhasználó 14 vállalkozás a számlagyár segítségével összesen több mint 1,5 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott a hazai költségvetésnek, amelyből 587 millió forint az eljárás során megtérült.
Az ügyészség a számlagyárat működtető férfiakat különösen nagy vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és vesztegetés bűntette mellett hamis magánokirat felhasználásának vétségével vádolja. A számlákat felhasználó cégvezetőknek az okozott vagyoni hátrány nagyságától függően kell felelniük. Az ügyészség a haszonhúzó cégekkel és a bűnszervezet tagjaival szemben vagyonelkobzást is indítványoz. Ezek biztosítására a nyomozás során vagyontárgyak zár alá vételére került sor.
Az ügyben a Kecskeméti Törvényszék fog döntést hozni.
