Tíz hónap után sincs gyanúsított Pajor András zuglói plébános ügyében

10 hónap után sincsen gyanúsított zuglói plébános ügyében, akit eltiltottak a papi szolgálattól, miután az áldozatként nyilatkozók bejelentései szerint különféle ürügyekkel meztelenre vetkőztette a ministránsfiúkat. A korábban a Fidesz politikája mellett kiálló Pajor András ügyében a BRFK nyomozást folytat. 

Az ügyben megkerestük az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyét, valamint a zuglói Kassai téren található Budapest-Herminamezői Szentlélek Plébániát is, ahol tavaly decemberig töltött papi szolgálatot Pajor András. Arra voltunk kíváncsiak, hogy tart-e még a tavaly decemberben indított egyházi belső vizsgálat Pajor András ellen, vagy már lezárult, és amennyiben igen, milyen eredményre jutott.

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyétől megtudtuk, hogy a Hittani Dikasztérium döntését várják az üggyel kapcsolatban. Vagyis az egyházmegye a Vatikán döntése szerint fog eljárni, további lépésekre csak az egyházi eljárás lefolytatása után kerülhet sor. Megerősítették, hogy a rendőrségen bejelentést tettek, és mindenben együttműködnek a nyomozóhatósággal. Azonban hozzátették, hogy kizárólag a rendőrség adhat bővebb tájékoztatást.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Kommunikációs Osztálya megkeresésünkre azt írta, hogy az ügyben a BRFK Gyermek és Ifjúságvédelmi Osztálya folytat nyomozást, és válaszadásukig (szeptember 29.) gyanúsítotti kihallgatás nem történt. A BRFK hozzátette, a folyamatban lévő eljárásra tekintettel bővebb tájékoztatást nem áll módjukban adni, így azt sem árulták el, hogy tanúként meghallgattak-e bárkit is.

A Kassai téri plébánia írásban feltett kérdéseinkre nem válaszolt, de azt megerősítették, hogy tavaly december óta nem dolgozik náluk Pajor András.

Kiállt a Fidesz mellett, Semjén Zsolt kitüntette, az áldozataként megszólalók visszaélésekről számoltak be

Az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye tavaly decemberi közleményében tudatta, hogy bejelentés érkezett a főegyházmegye Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szolgálatához egy fővárosi plébános ellen, akivel szemben eljárást folytat a katolikus egyház, eltiltotta minden papi tevékenység gyakorlásától, és a rendőrségnek is bejelentette az esetet. 

A bejelentés nevet nem tartalmazott ugyan, azonban lapunknak katolikus berkekből megerősítették a Válasz Online értesülését: Pajor András, a zuglói Kassai téri templom plébánosa az, akit eltiltottak minden egyházi tevékenységtől. A Válasz Online és a Népszava információ szerint Pajor András esetében konkrét pedofil aktusok nem történtek ugyan, de a ministránsfiúkkal szemben visszaélt hatalmával és tekintélyével, ennek pedig volt szexuális dimenziója is.

Az áldozatként nyilatkozók elmondása szerint a táborokban például rendszeresítette a „kullancsvizsgálatot”, amelyre hivatkozva a fiúknak anyaszült meztelenül kellett megjelenniük előtte, és ő tapogatta az intim testrészeiket, illetve masszírozta is őket. „Amíg 8-10 évesek voltunk, valahogy kibírtuk, de amikor 15-16 éves korunkban is ragaszkodott a saját közreműködéséhez, kezdett rém kényelmetlenné, már-már zaklatásszerűvé válni a dolog” – nyilatkozta tavaly az egyik áldozat a Válasz Online-nak.

Pajor András a cikkek megjelenése után, 2024. december elején szűkszavúan reagált a sajtóban felmerült vádakra. „Súlyos lejárató kampány folyik ellenem. Nem magyarázkodom, mert nincs miért. Aki ismer, kérem, aszerint ítélje meg mindezt” – írta a közösségi oldalán. Azóta viszont nem lehetett hallani felőle, a Facebookon is mai napig ez az utolsó bejegyzése.

Pajor András esete annyiban hasonlít a szintén tavaly felfüggesztett Bese Gergőéhez, hogy ő is ismert volt a közéleti megnyilvánulásairól. 2010 után a kormánypártok mellé állt, és a szószékről rendre a Fidesz-KDNP mellett kampányolt, de korábban terápiát javasolt Magyar Péternek, a Tisza Párt elnökének is, valamint orosz propagandát terjesztett a közösségi oldalán. 

A miniszterelnök-helyettes egyébként az ATV-ben, röviden kitért a Pajor-ügyre is. Megemlítette Kulja Andrást, a Tisza Párt EP-képviselőjét, aki nemrég egy posztban felidézte, hogy a KDNP-s politikus kitüntetett „pedofíliával érintett papokat”, például Pajor Andrást, valamint Hilarion Alfejev metropolitát. Semjén Zsolt az interjúban azzal védekezett, hogy nem ő volt az indítványozó. Azt mondta, hogy az elismerésekről egy bizottság dönt, majd „a miniszterelnök átküldi a köztársasági elnöknek, ő adományozza, és utána mindenki a saját portfóliója szerint adja át”. A mezőgazdasági miniszter a gazdáknak, az igazságügyi miniszter az ügyvédeknek, és miután Semjén portfóliójába az egyháziak és a határon túliak tartoznak, ezért ő adta át – magyarázta. Hozzátette, amennyiben tudtak volna az ügyeikről, „ha priuszuk lett volna”, nem kapták volna meg. 

Az elmúlt évben a korábbinál több egyházi személyekkel, intézményekkel kapcsolatos pedofil- vagy szexbotrány látott napvilágot, amelyek alaposan megbolygatták a hazai közéletet. A katolikusokat a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében rázták meg először a pedofil botrányok – Hatházi Róbertét elsőként a Népszava tárta fel –, majd lebukott a kormánypártokhoz ezer szállal kötődő sztárpap, hetekkel később pedig egy szintén Fidesszel szimpatizáló plébánossal szemben fogalmazódtak meg súlyos vádak.

Noha a sajtóban napvilágot látott esetekben a katolikusok vizsgálatot indítottak, a Publicus Intézet lapunk számára készített, tavaly decemberi reprezentatív felmérése szerint mindössze a magyarok szűk ötöde (19 százalék) érzi úgy, hogy az egyház kellő eltökéltséggel és eredményességgel lép fel a szexuális bántalmazási és pedofil ügyek megelőzése, illetve a már megtörtént esetek feltárása érdekében.