A hamburgi parlment Alternatíva Németországért (AfD) frakciója október 8-án kizárta Robert Risch képviselőt, mert részt vett egy szentpétervári nemzetközi neofasiszta kongresszuson. Rischt a pártból is kizárják. A döntésről beszámolt a német média, majd ennek nyomán a Novaja Gazeta Europa. A német szélsőjobboldali párt azzal indokolta döntését, hogy a szentpétervári kongresszus, amelyen Risch előadóként vett részt, „antidemokratikus irányultságú volt, ami összeegyeztethetetlen az AfD demokratikus értékeivel és elveivel”.
Az inkriminált nemzetközi fasiszta kongresszus szeptember 12-én zajlott Szentpéterváron a Mariinszkij-palotában. Már a Szentpétervár Törvényhozó Gyűlésének is otthont adó helyszín, de az orosz résztvevők neve is jelzi, hogy nem valami periférikus eseményről van szó. Megnyitó beszédet Konsztantyin Malofejev oligarcha, az orosz szélsőjobb szervezeteket tömörítő Cárgrád mozgalom vezetője, illetve Vlagyimir Putyin kedvenc ideológusa, Alekszandr Dugin orosz „tradicionalista filozófus”, a nagyorosz nacionalizmus első számú teoretikusa mondott. A kongresszust levélben üdvözölte a szentpétervári törvényhozás elnöke és több magasrangú orosz ortodox egyházi vezető, illetve videóüzenetben egy spanyol katolikus pap és egy dél-afrikai protestáns lelkész is. Ugyancsak videóüzenetben jelentkeztek be az európai újfasizmus „sztárjai” - Alain de Benoist francia filozófus, az Új Jobboldal ideológiájának atyja, Alain Soral francia-svájci ideológus-publicista és Alexander von Bismarck, a hírhedt német kancellár egyik leszármazottja.
Hiába örül Orbán Viktor, Andrej Babišra aligha számíthat az Európai Unió lebontásábanA szentpétervári rendezvény a Paladins elnevezésű Nemzetközi Szuverenista Liga (International Sovereignist League – ISL) alakuló kongresszusa volt. Több hónapig zajló szervezés után három kontinens tizennégy országából érkezett húsz „keresztény, tradicionalista, nemzeti szervezet” hívta életre az ISL-t „a tradicionális és keresztény értékek védelme, illetve a globalizáció elleni közös harc céljával”.
A szervezők a Cárgrád ernyőszervezetéhez tartozó Akadémisták Testvérisége (Bratsztvo Akagyemisztov) és a „Kétfejű Sas” – Tradicionális Sportok Szövetsége (Fegyeracija Tragyicionnih Vidov Szporta „Dvuglavij Arjol”) voltak, „akik a fehérek ellenforradalmi, ortodox keresztény, monarchista hagyományait követik, és elkötelezettek a tradicionális értékek megőrzése mellett, tehát hangsúlyozottan antikommunisták”.
Bár egyáltalán nem titkos találkozóról volt szó, a nemzetközi sajtóban - az orosz ellenzéki Meduza, a Novaja Gazeta, a Radio Liberty és a BBC orosz szolgálata honlapjain is - csak tíz nap után jelentek meg az első híradások, nem kis mértékben egy magyar hírforrásra, a Szent Korona Rádióra hivatkozva. A magyar neonáci portál a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom beszámolóját tette közzé, amelyben a HVIM hangsúlyozza, hogy nyolctagú küldöttségük volt az egyetlen magyar delegáció Szentpéterváron. A fenti idézetek is a magyar portálról származnak.
Jelen voltak többek között Franciaország, Németország, Olaszország, Görögország, Nagy-Britannia, Mexikó, Spanyolország, Belgium és Dél-Afrika legszélsőségesebb szervezetei is, olyan formációk, amelyeket a politikai élvonalban egyre erősödő francia, német, spanyol, brit stb. szélsőjobb pártok is neonáciként utasítanak el.
Az új szuverenista liga HVIM által közzétett céljai, mégha valamivel sarkosabban is fogalmazva, de kísértetiesen hasonlítanak a másik nemzetközi szuverenista pártcsalád, az Orbán Viktor nevével fémjelzett Patrióták Európáért zászlós elveihez. Ilyen például a „kiemelten fontosnak tartjuk a keresztény hit és a tradicionális értékek védelmét; harcolnunk kell a sátáni, embergyűlölő, transzhumanista, LMBTQ-propagandával szemben” is.
Összejött egy interszexuális nővel a lengyel szélsőjobboldali politikus, majd kilépett a pártjábólTekintettel az azonos megnevezésre – szuverenisták – és a hasonló célokra, elvekre, valamint arra, hogy a főszervező Konsztantyin Malofejev kezdeményezéseinek támogatása nem teljesen idegen a Fidesztől és kormányától, a Népszava még szeptember 25-én kérdésekkel fordult a Fideszhez. Arról érdeklődtünk, van-e együttműködés a két nemzetközi szuverenista blokk között, meghívták-e a Fideszt a szentpétervári kongresszusra. Kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ.
Az esetleges kapcsolat feltételezése nem alaptalan, hiszen Malofejev egy másik kezdeményezése a legmagasabb magyar állami szinteken talált támogatásra. 2017-ben (Donald Trump első elnöksége idején) az Orbán-kormány az amerikai és orosz fundamentalisták összeborulásaként működtetett, a Malofejev által kiemelten finanszírozott Családok Világkongresszusa/World Congress of Families (WCF) szervezettel közösen rendezte meg Budapesten a Családok XI. Világkongresszusát. Az esemény központi témái a WCF orosz és amerikai fundamentalista, szélsőjobb szervezeteinek zászlajára tűzött abortuszellenesség valamint a homoszexualitás, az LMBTQ-jogok elutasítása voltak. Fő szereplői magyar részről az akkor még miniszter Balog Zoltán, az államtitkár Novák Katalin, Palkovics László és Soltész Miklós államtitkárok voltak. Novák államfőként is szoros kapcsolatot ápolt a családok világkongresszusait szervező, Malofejev által szponzorált WCF-el, részt vett például a veronai kongresszuson is.
A szentpétervári nemzetközi neonáci rendezvényen való magyar részvétel nem keltette fel a magyar hatóságok vagy a különböző nemzetközi kapcsolatokat árgus szemmel figyelni hivatott Szuverenitásvédelmi Hivatal figyelmét, pedig sem a főszervező orosz alakulatok, sem egyes résztvevők nem kispályások.
Ezt igazolja a hamburgi AfD döntése, vagy az, hogy a belga hatóságok is vizsgálni kezdték az ügyet. Ugyancsak a Szent Korona számolt be arról, hogy múlt héten, szerdán terrorellenes egység tartott házkutatást Hervé Van Laethem, a Nation nevű belga „hazafias párt” elnökének brüsszeli otthonában, vélhetően a szentpétervári konferencián való részvétele miatt. A pártelnököt letartóztatták, kihallgatták, majd vádemelés nélkül szabadon engedték, de a telefonját és laptopját lefoglalták. (Ami további vizsgálatot jelent, tesszük hozzá.)
Nácítlanító nácik
A napokban azzal került újra reflektorfénybe az orosz szélsőjobb, hogy a futballszurkolókból alakult Española paramilitáris csoport saját Telegram-csatornáján mindenféle indoklás nélkül bejelentette, hogy feloszlik. Nem eltűnik, csak új egységgé alakul át. A Meduza és a Novaja Gazeta Europe szerint a hír orosz háborúpárti elemzők és bloggerek körében felhördülést okozott. Jelentésük szerint a Komszomolszkaja Pravda neonáci kapcsolatairól ismert tudósítója például felháborodva azt írta: „Nyilvánvaló, hogy a rendszernek nincs szüksége okos, proaktív emberekre – hűségesekre van szüksége. És még az okos, proaktív hűségesek sem kívánatosak”. A kormánypárti Vzgljad újság kommentátora pedig azt sugallta, hogy a csoport kényelmetlenné vált a liberálisabb „ideológusok” számára.
Miért lett hír egy marginális csoport átalakulása? Azért, mert bár az Española csak egy a sok orosz szélsőjobb paramilitáris csoport közül, de az egyik legismertebb, és az ukrán fronton is egyik legaktívabb. Merthogy az Ukrajna nácítlanításáért indított „különleges hadműveletben” igencsak jelentős szerepet játszanak a különböző orosz neonáci paramilitáris alakulatok. Ezeknek a csoportoknak jelentős szponzoraik vannak, az Española állítólag a Putyin közeli Borisz és Arkagyij Rotenberg testvérpárhoz kötődik.
A „Spanyol” hívójelű Sztanyiszlav Orlov, a CSzKA Moszkva fanatikus szurkolója először 2014-ben ment harcolni a Donbászba, a teljeskörű háború 2022-es kirobbantása után alakította meg a fociultrákból álló fegyveres egységet. Az Española azzal szerzett hírnevet, hogy részt vett az 2022-es mariupoli Azovsztal vas- és acélgyár ostromában is, ahol az ukrán front hírhedt alakulatával, az ugyancsak neonáciként indult, de időközben a reguláris hadseregbe integrálódott és némiképp megszelídült Azovval állt szemben. Úgy tűnik, az Española is hasonló utat jár be, közleményük szerint új egységet alakítanak „Oroszország védelmi és biztonsági struktúrái keretében”.
Az Ukrajnában harcoló orosz reguláris csapatok mellett széleskörű és színes társaság is harcba szállt. A Wagner magánhadsereg volt a legjelentősebb ilyen alakulat. Lázadásuk és vezérük, Jevgenyij Prigozsin halála után a Wagner harcosait részben integrálta a hadsereg, részben visszamentek Afrikába. De máig ott harcolnak Ukrajnában az elítéltekből szervezett alakulatok, illetve tucatnyi ál-zsoldos egység, amelyek a Meduza, a Mediazone és az iStories kutatásai szerint nagyvállalatoktól és állami ügynökségektől kapnak finanszírozást. Az Urán zászlóaljat például az orosz állami űrvállalat, a Roszkoszmosz finanszírozza; a harcművészekből álló Szojuzt az állami tulajdonú Sberbank és a Roszatom vállalatok támogatják; halála előtt pedig Jevgenyij Prigozsin, a Wagner Csoport alapítója a Gazprom energiaóriáshoz kapcsolódó magán katonai vállalatokról beszélt. Ehhez a trendhez csatlakoztak a Rotenberg fivérek és vették át az irányítást a szélsőjobb fociultrákból alakult Española zászlóalj fölött.
Az orosz hatóságok az elmúlt két évtizedben többször is megpróbálták „megszelídíteni” a keményvonalas futballszurkolókat, a Meduza szerint nyilván abban a reményben, hogy őket használhatják fel a Kreml-ellenes ellenzék kordában tartására. Ezzel látványosan csődöt mondtak, de ezek a szélsőjobb csoportok végül értékes eszközökké váltak az ukrajnai harcokban.
