Szijjártó Péternek egy focis viccre futotta, amikor a brüsszeli magyar kémügyről kérdezték

Csütörtökön a parlament gazdasági bizottságában szegezték Szijjártó Péternek a brüsszeli magyar kémhálózat ügyét. Mint a Direkt36 nyomán lapunk is beszámolt róla, Várhelyi Olivér uniós biztos korábbi EU-nagykövetként mindent tudhatott az uniós szervezetekbe beépülő magyar hírszerzőkről, akiknek egyik célpontjuk a korrupciós ügyeket feltáró OLAF volt. Az Orbán-kormány és az uniós intézmények megromlott viszonyának erről az eddig a nyilvánosság számára ismeretlen epizódjáról tucatnyi, az Információs Hivatal és a magyar Állandó Képviselet működését ismerő bennfentes forrás, valamint olyan uniós tisztviselők osztottak meg részleteket, akiket az IH be akart szervezni.

Minderről Szijjártó Péternek Tordai Bence tett fel kérdéseket a Telex szerint, szóba hozva, hogy a belga titkosszolgálat a kék helyett egyre inkább a kevésbé bizalmas, lila kategóriába sorolja Magyarországot. A külgazdasági és külügyminiszternek a meglehetősen komoly állításokat tartalmazó tényfeltáró anyagra egy focis viccel sikerült reagálnia: annyit közölt, hogy jó lenne elkerülni a lila minősítést inkább maradna a piros-feketénél. Ezzel az Újpest és kedvenc csapata, a Honvéd színeire utalt. Emellett még annyit mondott, hogy szerinte nincs alapja a megállapításnak.

A miniszter meghallgatásán természetesen számos egyéb téma is szóba került. A minisztérium MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tárcavezető először is az elmúlt évtized és napjaink válságairól beszélt, amelyekre szavai szerint az Európai Unió rendre rossz válaszokat adott, ugyanis a vámok, a szankciók, az energiaárak emelkedése és az elszigetelődés mind oda vezettek, hogy mára a közösség helyzete jelentősen meggyengült.

„Egyre nagyobb a lemaradása az Európai Uniónak mind az Egyesült Államokkal, mind Kínával, a világgazdaság két vezető szereplőjével szemben. Ez egy helyzet, amiből nekünk feladat adódik, és mi úgy értelmezzük ezt a feladatot, hogy a lefelé húzó európai gazdasági környezetben is biztosítani kell azt, hogy a magyar gazdaság versenyképessége fennmaradjon, sőt javuljon” - magyarázta. Üdvözölte, hogy az utóbbi tíz évben Magyarországra óriási gyártási kapacitások települtek, ezért mostanra eljött az ideje a gazdaság dimenzióváltásának, a hozzáadott érték, a kutatás-fejlesztési arány növelésének is.

Szijjártó Péter tudatta, hogy a kormány 2024 eleje óta 139 nagyberuházáshoz nyújtott támogatást 755 milliárd forintnyi értékben, amelyek nyomán 5455 milliárd forint értékben jöttek létre beruházások, 31 ezer munkahelyet hozva létre. A legtöbb beruházást a kínai vállalatok hozták Magyarországra. Ezen időszak alatt a második helyen a dél-koreai vállalatok állnak, a harmadik helyen pedig a magyar vállalatok. 139-ből 37 volt magyar vállalat beruházása. Itt a kínaiak a másodikak és a németek szorosan mögöttük állnak a harmadik helyen. Ami a munkahelyteremtést illeti, a létrejött munkahelyek több mint fele, 56 százaléka kínai beruházóhoz kötődik - ismertette.

Szijjártó Péter kifejtette, a magyar beruházásösztönzési rendszer segítségével tavaly 10,3 milliárd euró értékben sikerült Magyarországra hozni beruházásokat, míg ez Lengyelországban 2,4 milliárd euró, Csehországban 2,38 milliárd euró, Szlovákiában 1,2 milliárd euró volt. A miniszter igen fontos gazdaságpolitikai célkitűzésnek nevezte, hogy miután mára sikerült felszámolni a fejlettség- és versenyképességbeli különbséget az ország keleti és nyugati fele között, próbálják meg ugyanezt a választóvonalat elhalványítani Észak- és Dél-Magyarország között, ezért aztán a délkeleti és délnyugati régiókra különösen figyelmet fognak szentelni a jövőben.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető az orosz energiaimport beszüntetésével kapcsolatos képviselői kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy minél több útvonalon tud Magyarország energiahordozókat venni, annál jobb.

„Én nem tudom, miért szurkolnak annak, hogy a Magyarországra vezető két kőolajvezetékből csak egy legyen. Az miért lenne nekünk jó? Miért lenne nekünk jó, hogyha egy mostaninál drágább és kevésbé megbízható módon tudnánk ellátni az országot? Önöknek miért lenne az jó, hogy ha a kettőből egy olajvezeték lenne, és annak az egy olajvezetéknek a működtetője meg annak a végén lévő szolgáltatók monopolhelyzetbe kerülnének. Ez ugyan miért lenne jó?” - tette fel a kérdést. Emlékeztetett, hogy az ukrajnai háború kitörése óta a horvát szolgáltató az európai benchmark ötszörösére emelte a tranzitdíjakat a Janaf vezetéken.

- állapította meg, igaz, arról nem beszélt, hogy a horvát kormány tagadta, hogy háborús felárat szedne a Magyarországra szállított kőolaj után, miképp azt is, hogy nem tud elegendő kőolajat szállítani Magyarország és Szlovákia zavartalan ellátásához. Szijjártó azonban az ülésen fenntartotta állítását, miszerint a kőolajvezetéken végrehajtott tesztek mind eredménytelenek lettek, ezáltal bizonyítást nyert, hogy ezen az útvonalon nem lehet elegendő mennyiséget szállítani Magyarország és Szlovákia teljes körű ellátására. Hozzátette, a vezetéket fejleszteni kellene, ezzel azonban a horvát félnek van feladata. Állítólag az Európai Unió is eljárt a horvátok felé az ügyben, de lehetséges, hogy a tolmácsolási szolgáltatásban volt probléma, miután a kapacitás növelése helyett a tranzitdíjat növelték meg - állította. Ezért aztán szerint vágyálom leválni az orosz olajról.

A paksi bővítésről a miniszter elmondta, abban óriási a német és a francia vállalati jelenlét, jelenleg is német és magyar alvállalkozók dolgoznak a helyszínen. „És értem én a putyinozást meg az oroszozást, de azt biztosan tudják, hogy jelenleg az Egyesült Államok területén működő atomerőművek reaktorainak több mint húsz százalékába Oroszországból szállítják az uránt. Biztos tudják azt is, hogy azért nincsenek szankciók a nukleáris iparra vonatkozólag az Európai Unióban, mert ahhoz egyrészt egyhangúság kellene, míg másrészt számos olyan ország van az Európai Unióban, amelyek lehúzhatnák a rolót az orosz fűtőelem nélkül” - magyarázta, majd megemlítette, hogy a paksi bővítés nyomán évi 17 millió tonnával tudja majd hazánk csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátását.

Szijjártó üdvözölte, hogy a Donald Trump vezette amerikai adminisztráció feloldotta a paksi bővítést is érintő szankciókat, európai korlátozások pedig nincsenek érvényben, így jelenleg a nemzetközi jogi környezet lehetővé teszi a projekt folytatását. Tudatta, hogy a két tervezett blokk alatt összesen 3,5 millió köbméternyi föld kiemelésére van szükség, és ebből kétmillió köbméter már megvan, s az idei év végén fogják megkezdeni a munkát a hatos blokk nukleáris szigetén.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy nemrég megállapodás született az amerikai technológiák kizárólagos használatáról a kis méretű moduláris reaktorok (SMR) tekintetében. „Ez olyan technológiai folyamat, amely messze van még a végétől. Ugyanakkor fel kell készülni arra, hogyha ez a technológia valóban létrejön, akkor ezt a magyarországi energiamixben is alkalmazni lehessen” - mondta. Ismertette az ország biztonságos energiaellátása érdekében hozott diverzifikációs döntéseket és szerződéseket is, és arra emlékeztetett, hogy hosszú távú földgázvásárlási megállapodást írtak alá az ENGIE-vel és a Shell-lel. Végül kifejtette, hogy a tavalyi év végére Magyarország 37,3 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.