Csütörtök délután 378-179 arányban az Európai Parlament elutasította azt a bizalmatlansági indítványt, amelyet a Fideszt is soraiban tudó szélsőjobboldali EP-frakció, a Patrióták Európáért (PfE) nyújtott be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke ellen. Szavaztak az EP-képviselők arról a bizalmatlansági indítványról is, amelyet a Baloldal nyújtott be. Ezt 383-133 arányban utasították el.
Ironikus, de a két politikai alakulat által benyújtott dokumentum között volt jelentős átfedés, a PfE és a Baloldal-Zöldek is az EU-Mercosur szabadkereskedelmi szerződés, az EU-USA vámmegállapodásssal és a Leyen-féle Európai Bizottság állítólagos átláthatatlanságával indokolták a lépést
A 720 fős Európai Parlamentben legkevesebb 360 képviselőnek kellett volna megszavaznia a bizalmatlansági indítványt Ursula von der Leyen és az egész Európai Bizottság megbuktatásához.
Hétfőn tartott közös vitát az EP a két indítványról, amelyben Ursula von der Leyen az egység fontosságára hívta föl a figyelmet. Szerinte Európa ellenfelei nem csak készek kihasználni a megosztottságot, hanem aktívan szítják azt. A szélsőjobboldaliak szerint az Európai Bizottság megbukott, a fentieken túl fenyegetést jelent a véleménynyilvánítás szabadságára. A Baloldal szerint azért is kellett volna buknia Ursula von der Leyennek, mert nem tett eleget a gázai konfliktus kezeléséért. A mostani szavazások még ennyi izgalmat sem tartogattak, hiszen kevesebb, mint egy hónapja Ursula von der Leyen évértékelő beszédében számos olyan lépés mellett kötelezte el magát, ami a szocialista, liberális és zöld frakciók számára kiemelt témák. Ursula von der Leyen kritizálta Izrael vezetését a gázai humanitárius helyzet miatt, a lakhatási, versenyképességi és védelmi kérdésekben is újabb lépéseket ígért. A Bizottság buktatásához a szavazatot leadó képviselők kétharmada kellene úgy, hogy közben az összes képviselő legalább fele is támogasson egy bizalmatlansági indítványt.
Orbán Viktor „luxusnyaralója” is szóba került az Európai Bizottság elleni bizalmatlansági indítványok vitájánGyors egymásutánban ez már a második, illetve a harmadik bizalmatlansági indítvány volt, amelyről szavazni kellett. Az előző alkalommal – amikor a román szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) EP-képviselője, Gheorghe Piperea, az EP leggazdagabb politikusa indította el a Pfizergate néven ismert ügyre hivatkozva – Ursula von der Leyen még harciasan kiállt, azt állítva, orosz bábokról van szó. Most sokkal békülékenyebb hangot ütött meg, csak annyit mondott, fókuszálni akar, hogy az Európai Unió teljesítse is az ígéreteit ott, ahol fontos.
Nem sikerült megbuktatni Ursula von der Leyent, de legalább Orbán Viktor újra simán a magyargyűlölő román szélsőjobb mellé álltBár a júliusi szavazás idején az Európai Bizottságot még tavaly megválasztó szocialista és liberális pártok számos komoly konfliktusban voltak Ursula von der Leyennel, de akkor sem volt meglepetés, hogy a centrumpártok besoroltak az Európai Bizottság mögé. Akkor 175 képviselő szavazott a vezetőcserére, míg 360 ellenezte azt.
Az Európai Bizottság elnöke a júliusi esethez hasonlóan most sem vette a fáradságot, hogy személyesen jelen legyen a strasbourgi szavazáson, helyette Brüsszelben tartott egy beszédet a Global Gateway Forum nevű konferencián. Ez az Európai Unió infrastruktúra-fejlesztési projektje, kvázi válasz arra az Egy út egy övezet néven futó nagyszabású programjára.
