baleset;rendőrség;kukásautó;közérdekű adatok;

A kukásautó
sofőrje azt
mondta: a két
szemetes munkaidőben
aludt
a fülkében

Egy példa nélküli per – Mit csináltak munkaidőben a kukásautó fülkéjében ülő alkalmazottak?

Közérdekű adatnak számít-e, hogy munkaidőben egy kukásautó fülkéjében a sofőr mellett ülő két szemetes alszik-e vagy sem? Hogyan fizetik az adófizetők pénzéből való alvást, és ennek van-e szankciója? Mindez egy, a főváros XI. kerületében történt koccanásos, de súlyosabb sérüléssel nem járó gázolásos baleset kapcsán merült fel. 

A rendőrség időközben megszüntette az ügyben indított nyomozást, amely ellen panasszal éltek.

Nagy mennyiségű hó esett, csúszósak voltak az utak, ezzel együtt a történtek idején, 2023. november 30-án kora délelőtt nagy köd volt Újbudán, a Nagyida utcában, ahol ekkor az autók nagy óvatossággal és lassan közlekedtek. A jégbordázott és lejtős út ellen azonban nem volt ellenszer, így amikor történetünk főszereplője, Popovics Judit látta, hogy előtte egy gépkocsi irányíthatatlanul lefelé csúszik és csak az útpadka állítja meg úgy, hogy oldalára fordul a jármű, akkor már tudta, képtelen elkerülni, hogy összecsússzanak. Ám sikerült autóját úgy lelassítania, hogy éppen csak koccantak. Ezután a kocsikban ülők kiszálltak, hogy megnézzék, esett-e kár az autókban. Megállapították, szerencsére ilyen nem történt, s így betétlapot sem kell cserélniük. A kocsik szemrevételezésében részt vett Popovics Judit fia is, aki autójuk mellett állva döbbenten látta, hogy a másik irányból nagy sebességgel közeledik feléjük egy harmadik kocsi, egy utcai terepjáró. Ő a saját és az érkező autó közé szorult, de kezével sikerült úgy kitámasztania, hogy csak elsodorta őt az érkező autó, de nem ütötte el, s nem préselte a két jármű közé.

„A fiam ereje és lélekjelenléte, valamint az elképesztő szerencse játszott abban szerepet, hogy nem történt tragédia” – mesélte utóbb a történteket Popovics.

A gázoló, de legalábbis az autó mellett álló fiatalembert elsodró autós a történtek után úgy állt meg közvetlenül főszereplőnk autója mellett, hogy a vezetőoldali ajtót a kocsik közelsége miatt nem tudta kinyitni. A két már ott álló kocsi vezetője utóbb tanúként úgy nyilatkozott, a vétkes, vagy legalábbis annak tűnő vezető nem szállt ki a járműből, ekként nem győződött meg arról, hogy valaki vagy valakik megsérültek-e. (Ellene később ezért merült fel a segítségelmulasztás bűncselekményének gyanúja.) Ezt nem cáfolta, igaz, nem is erősítette meg egy, a közelben parkoló szemetesautó vezetője. A rendőrségi meghallgatásán ő azt mondta, erre nem emlékszik. Az utcai terepjáró vezetője ezzel ellentétesen később azt adta elő, hogy átmászott az anyósülésre és a másik ajtón szállt ki. A két összekoccanó vezetői ezt cáfolják.

Popovics Judit ehhez hozzátette, azért sem történhetett meg, hogy a harmadik autó sofőrje a másik oldalon kiszálljon, mert erre mozdulatsorra képtelen volt. Egy mozgáskorlátozott férfiról van szó, aki később, az eljárás során történt meghallgatásakor nem tudott felmenni XI. kerületi rendőrség épületének első emeleti hivatali helyiségébe. Ami viszont bizonyos, a Budapesti Rendőr-főkapitányság feljelentés alapján, alig két héttel a történtek után, 2023. december 18-án nyomozást rendelt el segítségnyújtás elmulasztása bűntett gyanúja miatt a nagy sebességgel, s feltehetően nem az útviszonyoknak megfelelően közlekedő utcai terepjáró vezetője ellen. Ám ez az ügy innentől kezdve nem annyira az eset rendőrségi kivizsgálásáról és annak vélt vagy valós ellentmondásairól szól elsődlegesen, hanem a közelben tartózkodó szemetesautóról, annak sofőrjéről és a mellette ülő két munkatársáról, valamint akkori és mai munkáltatóikról, a Budapesti Közművek (BKM) Nonprofit Zrt.-ről és a MOHU Budapest Zrt.-ről. A történtek tisztázása érdekében a hivatalos eljárás mellett Popovics Judit magánnyomozásba kezdett.

„Vegyék komolyan az ügyet!”

Az eset azért különleges, mert a rendőrségi eljárásban a tanúként meghallhatott kukásautó sofőrje azt nyilatkozta, nincs értelme meghallgatni a fülkében lévő két munkatársát, mert ők a történtek idején aludtak. Azt nem lehet tudni, hogy ez tényleg így történt, vagy ügyvédek tanácsolták nekik, hogy ekképpen ússzák meg a tanúvallomást. „Az Ön által e-mailen, majd postai úton küldött megkeresésére tájékoztatom, hogy az említett munkavállaló 2024. április elsejétől már nem áll a Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. alkalmazásában, hanem a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. munkavállalója. Levelét illetékességből megküldtem a MOHU Zrt. részére” – válaszolta Hidegh István, a BKM Nonprofit Zrt. biztonsági és infrastrukturális szolgáltatási igazgatója Popovics Juditnak ez év június közepén küldött megkeresésére. Ő viszont azt mondja, felvetése nem az volt, hogy a szemetesautó sofőrje ma kinek az alkalmazásában áll, hanem az, hogyan történhetett meg a nappali munkaidőben az alvás, és van-e, volt-e ennek következménye, felelőse, amikor a BKM volt a munkáltatója. A közműszolgáltató levelére válaszolva Popovics felvetette a kérdést: munkavégzési szabályokat megsértő alvással vagy a hamis tanúzás esetével állhatunk-e szemben? Majd leszögezte: azt, hogy 2023. november 30-án délelőtt a munkatársaik az újbudai utcában a szemetesautóban aludtak vagy sem, az akkori munkaadó, a BKM Zrt. tudja megmondani, s nem a fél évvel később jogutóddá váló MOHU Zrt. Egyben arra kérte Popovics a BKM Zrt. vezetőit, vegyék komolyan az ügyet.

Ez megítélése szerint nem történt meg. Ezt bizonyítja a néhány héttel ezelőtt, augusztus 1-jén született közérdekű adatigénylése, amelyet Popovics a BKM Nonprofit Zrt. biztonsági és infrastrukturális szolgáltatási igazgatójának, Hidegh Istvánnak és a MOHU Zrt. vezérigazgatójának, Mártha Imrének küldött el. Egyebek között az áll benne, hogy: „A Budapesti Rendőr-Főkapitányság XI. kerületi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztály Bűnüldözési alosztályán egy 2023. november 30-án délelőtt történt – megítélésem szerint – gázolással kapcsolatban a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetés tudomásul vétele után azt nyilatkozta az MZZ 806 rendszámú kukásautó sofőrje, hogy általa reggel 9 óra 15 perckor vezetett gépjárműben a balesetkor mellette ülő munkatárásait azért nem érdemes a rendőrségnek kihallgatnia, mert aludtak. Különös súllyal esik a latba az a tény, hogy azon a napon nagyon nagy mennyiségű hó esett, még a balesetkor is, óriási köd volt, síkos, csúszós utak voltak, sok baleset volt. Ilyen időjárási viszonyok között történt a szóban forgó baleset is, amely során Önök két alkalmazottja állítólag aludt. Megítélésem szerint bármely adófizető állampolgárnak joga van megtudni azt, hogy a befizetett adójából üzemeltetett cégnél munkaidőben alszanak-e a dolgozók, vagy a menedzsment olyan dolgozót fedez valamiért, aki a hamis tanúzás következményeire való figyelmeztetés tudomásul vétele után azt nyilatkozta, hogy a mellette ülő munkatárásai aludtak” – olvasható az idén augusztus elején elküldött közérdekű adatigénylésben.

Volt-e belső vizsgálat?

Mindez azt követően történt, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság a „szükséges nyomozati cselekményeket elvégezve” úgy zárta le a vizsgálatot, hogy bűncselekmény hiányában megszüntette a segítségnyújtás elmulasztása miatt megindított nyomozást. Ez ellen Popovics panasszal élt, ennek elbírálása lapzártánkig nem zárult le. Ám térjünk vissza a kukásautóhoz és az abban ülőkhöz. Első közérdekű adatigénylésében azt kérdezte a közszolgálati cégek vezetőitől az összekoccanó sofőr, hogy a baleset időpontjában ki volt az MZZ 806 rendszámú kukásautó sofőrjének két munkatársa? (Az eljárásban tanúként meghallgatott, a szemetesautót vezető férfi nevét az érintettek megtudhatták, ám mivel nem közszereplőről van szó, cikkünkben eltekintünk megnevezésétől.) Emellett azt is firtatta Popovics Judit, hogyan történhetett meg az, hogy dolgozók munkaidőben, ráadásul egy kora délelőtti időpontban aludtak?

„A MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-nek nem áll módjában a fent megjelölt kérdésekre válaszolni figyelemmel arra, hogy semmilyen adattal, információval nem rendelkezik az eset vonatkozásában, mivel 2024. április elsejétől látja el koncesszori alvállalkozóként Budapesten és főváros régiójában a hulladékgazdálkodási tevékenységet” – szólt az egyik válasz.

A „Hogy történhetett meg az, hogy az Önök dolgozói munkaidőben alszanak?” kérdés nem értelmezhető közérdekű adatigénylésként, hiszen az tartalmában nem adat megismerésére irányul – válaszolt határidőn belül, augusztus 12-én a BKM Nonprofit Zrt. Emellett leszögezték: a munkavállalókra vonatkozó adatok nem adhatók ki, mivel azok személyes adatnak minősülnek. 

Popovics ezzel a válasszal nem érte be, ezért újabb közérdekű adatigényléssel fordult a közszolgáltató céghez. Másrészt azt szűrte le, hogy a szerinte elképesztő ügyben a BKM Nonprofit Zrt. semmiféle belső vizsgálatot nem folytatott le, mert ha így lett volna, akkor erről, akár ennek eredménye közlése nélkül is, de írtak volna.

Minderre tekintettel augusztus 14-én Popovics Judit újabb közérdekű adatigényléssel fordult a közszolgáltató céghez. Ebben azt kérdezte, milyen vizsgálatot folytattak le az ügyben, s hogyan történhetett meg ebben az ügyben az, hogy a dolgozók munkaidőben alszanak? Azt is tudni szeretné, volt-e ennek bármilyen következménye? Majd azt firtatta, vezetnek-e a cégnél nyilvántartást arról, hogy dolgozóik a munkaidejük hányad részét töltik alvással? S ehhez szorosan kapcsolódóan azt, hogy a munkaidőben alvó dolgozóik a fizetésük hány százalékát kapják meg, s ezt milyen rendszerrel állapítják meg és hogyan számolják és számlázzák ki? Azt is kérdezte, mennyire rendszeres, hogy a dolgozók munkaidőben alszanak, s ezt feletteseik miképpen hagyják jóvá, vagy legalábbis hunynak szemet efelett? Végül azt tudakolta, hogy a BKM Nonprofit Zrt. vezetése az ügy kivizsgálása és tisztázása helyett Hidegh István miért annak elkenésével foglalkozik?

A bírósághoz és az adatvédelmi hatósághoz fordul

Popovics Judit legfrissebb közérdekű adatigénylésére még nincs válasz, de az előzményeket tekintve csekély az esély, hogy új vagy érdemi információkkal rukkolna elő a közszolgáltató cég. Ezért is az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény értelmében főszereplőnk a Pesti Központi Kerületi Bíróságon (PKKB) eljárást indított, míg Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságánál (NAIH) bejelentést tett. Mindkettő azt célozza, hogy megnyugtató és elfogadható, szakmailag érvényes választ kapjon az alkalmazottak munkaidőben történt nappali alvásáról. A felvetés mögött az a sejtés is megbújhat, hogy mindez nem igaz.

Kérdéssorunk több fontos pontjára nem válaszolt az ügyben illetékes Budapesti Rendőr-főkapitányság. Arra voltunk kíváncsiak, hogy a történtek tisztázása érdekében miért nem tartottak helyszíni szemlét a XI. kerületi Nagyida utcában. 

Nem reagáltak arra, hogy az ügyben gyanúsítottként kihallgatott, de utóbb vele szemben bűncselekmény hiányában megszüntető határozattal végződő ügy utcai terepjárós vezetője a gázolás/elsodrás után kiszállt vagy sem a kocsijából? Arra a felvetésünkre sem érkezett válasz, hogy a rendőrség munkatársai elfogadták-e a szemetesautó sofőrjének közlését, miszerint társai a történtek idején éppen aludtak a fülkében? S ha nem, akkor meghallgatták-e a két lehetséges tanút. Nem furcsállották-e – bár tény, ez nem biztos, hogy szabálysértés vagy bűncselekmény –, hogy délelőtt, a munkaidejükben aludtak az alkalmazottak, s erre hivatkozva kérték a rendőrséget arra, hogy mellőzzék meghallgatásukat? Végül mindezzel összefüggésben: felmerült-e a hamis tanúzás lehetősége vagy sem?

(Utolsó pillanatban érkezett a hír: október 15-én Popovics Judit felperesnek a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. alperes ellen közérdekű adatok kiadása ügyében indított kezdeményezése nyomán perfelvételi eljárást tart a Pesti Központi Kerületi Bíróság. A per tartalma példa nélküli. A tárgyalásnak arra a kérdésre kell választ adnia, hogy aludhatnak-e az adófizetők pénzén üzemeltetett cég dolgozói munkaidőben vagy sem.)

A miniszterelnök kezdi elveszíteni miniszterelnöki jellegét.