Európai Unió;Orbán-kormány;stratégia;diszkrimináció;gyűlöletbeszéd;Budapest Pride;LMBTQ+;Pécs Pride;

Bemutatták az uniós LMBTQI+ stratégiát, az nem derült ki, mit von maga után, ha egy tagállam nem hajtja végre

Az Európai Bizottság esélyegyenlőségért felelős biztosa bemutatta az új uniós LMBTQI+ stratégiát. A Népszava azon kérdésére, hogy mit ér a terv, ha azt a magyar kormány nem hajlandó végrehajtani, érdemben nem válaszolt.

Bemutatta a 2026-2030-ra vonatkozó LMBTQI+ stratégiáját az Európai Bizottság szerdán Strasbourgban. A dokumentummal a diszkriminációt és a gyűlöletbeszédet szeretnék visszaszorítani és a tagállamokat szeretnék motiválni arra, hogy vegyék figyelembe a kisebbségek speciális helyzetét. Uniós szinten van lehetőség az online gyűlöletkeltés elleni fellépésre, de a munkahelyi diszkrimináció vagy éppen a szivárványcsaládok határokon átívelő elismerése esetében a tagállamoknak kell lépniük.

A stratégia lépéseket ígér az úgynevezett konverziós terápiák betiltásáért is, vagyis az ellen, ha valakit „ki akarnának gyógyítani”, sokszor akarata ellenére a melegségéből vagy transzneműségéből. 

Ezek az áltudományos módszerek a statisztika szerint az LMBTQI+ emberek negyedét érik el, a transzok esetében (vagyis akik nemi önazonossága nem egyezik meg a születéskor meghatározott nemükkel) majdnem minden második embert érintenek. Hadja Lahbib kiemelte, ezek a módszerek az emberek méltóságát támadják. A Bizottság ugyanakkor nem javasol általános jogi tiltást az ilyen eljárásokra. Ez a hozzáállás egybecseng a legnagyobb LMBTQI+ ernyőszervezet, az ILGA Europe ajánlásaival, mely szerint az EU jogi kompetenciái és a tiltás rosszhiszemű felhasználása miatt jobb lenne kisebb, főleg nemzeti szinten meghozható döntésekkel lépni az ilyen „terápiák” megakadályozásáért.

A Bizottság a védelem, a megerősítés és a bevonás hívószavaival javasol lépéseket a kisebbségek védelméért, ami szerintük versenyképességi kérdés is,

hiszen a szexuális irányultságon alapuló diszkrimináció miatt uniós szinten évi 89 millió eurót veszítünk. 

Ezek a lépések azért is fontosak, mert mindeközben Donald Trump amerikai elnök folyamatosan leépíti az ott elért eredményeket, addig a Bizottság továbbra is kiáll az esélyegyenlőség és a sokszínűség mellett.

A 2028-tól induló többéves uniós költségvetésben az eddiginél sokkal többet,

hét év alatt 3,6 milliárd eurót adna a Bizottság olyan civil szervezeteknek, akik az esélyegyenlőségért vagy éppen a nemi alapú erőszak ellen küzdenek. 

A Bizottság hangsúlyozta, ha egy tagállam esetében be kellene fagyasztani ezeket a pénzeket - ahogy ma ez történik a Magyarországnak szánt pénzek egy részével -, akkor a kormányok kikerülésével, közvetlenül a civileknek juttatnák el ezeket a forrásokat.

A Népszava kérdésére, hogy az ígéretből mi lesz, ha a magyar miniszterelnök nem tartja be, a biztos kitérő választ adott. Elmondta, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán beperelte a magyar kormányt a gyermekvédelminek nevezett homofób törvény miatt, ítélet ősszel várható. Lahbib a gyülekezési törvény módosításáról annyit mondott, továbbra is vizsgálják, hogy megfelel-e az uniós jognak. Arra sem kaptunk választ, mit tervez a Bizottság, ha a magyar kormány ezt a bírósági ítéletet is figyelmen kívül hagyná, ahogy tette a migrációs törvénnyel kapcsolatban.

Rémy Bonny, a Forbidden Colours nevű brüsszeli civil szervezet igazgatója úgy fogalmazott, a stratégia túl kevés és túl későn jött. Szerinte Európa egy antidemokratikus, nemek közötti egyenlőséget ellenző mozgalom összehangolt támadásának célpontja. A magyar és szlovák kormányok Putyin autoriter világnézetét közvetlenül az EU-ba importálják, és néhány kedves szó ezt nem fogja ezt megakadályozni. Valódi stratégiára, valódi pénzre és valódi bátorságra lenne szükség a Bizottság részéről, tette hozzá.

Továbbra is lesznek tiltakozások, csak más formában.