„Nem hajlunk meg a félelem előtt” – hangzott el az ötödik Pécs Pride záróeseményének jelszava a Tettyén felállított színpadon, ahol a résztvevők elsőként egy perces néma tiszteletadással adóztak az LMBTQ-közösséget ért támadások áldozatai előtt.
Miután a Zöldek EP-képviselője Terry Reintke üdvözölte a Pécs Pride résztvevőit, Péterffy Attila, Pécs független, ellenzéki támogatással második ciklusát töltő polgármestere szólt a megjelentekhez, elöljáróban Martin Luther Kinget idézve: „Az igazságtalanság bárhol történjen is, mindig fenyegetést jelent az igazságra.” – A hatalom most a városunkban fenyeget, alattomos sunyi törvénymódosítással tiltotta be a Pride-ot. A hatalom most Pécsen tiporja az alapvető jogokat. Ez a tiltás olyan, mint ha az öt éve növő fának megtiltanák, hogy gyökeret eresszen – mondta a polgármester, aki az elsőként betiltott Budapest Pride napján döntötte el, hogy itt lesz.
– Itt kell állnom a megtiport szabadságjogok miatt, a bűnös kirekesztés miatt, amely börtönnel fenyeget. Nem hagyjuk! – tette hozzá, akivel együtt skandálta tömeg: Nem hagyjuk! Pécs vezetője kiemelte, hogy a megfélemlített civilekért, a megzsarolt újságírókért is kiáll.
– A diákoktól elvették a szabad oktatást, a sajtótól a tiszta, őszinte hangot. Tegnap ezt hagytuk, de ha ma nem szólunk, holnap már nem lesz hol, nem lesz kinek és nem lesz kivel szólni. A hallgatás beletörődés. Nem csak polgármester vagyok, hanem szabadgondolkodású pécsi, a szabadságért és a civilekért vagyok itt, akik összetartják városunk közösségét. Nélkülük nincs szabad Pécs. A szabadság, a demokrácia és a civil Pécs, a civil közösség mellett állok ki. Pécsiség mindenkor – zárta beszédét Péterffy Attila.
Buzás-Hábel Géza fő szervező visszaemlékezett az öt évvel ezelőtti kezdetre, s leszögezte: a szabadság és az emberi méltóság nem lehet alku tárgya. – A Pride ma nem lehet igazi ünnep, hanem kiállás a gyűlölet, a sötétség ellen – mondta, és külön üzent a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak: „Nem félünk!” – Méltóságban, szabadságban, egyenlőségben akarunk élni. A következő években is, mindig ki fogunk állni az elnyomottakért, a kisebbségekért. Öt éve elkezdtünk egy történetet, amely a bátorságról, a szeretetről, a kitartásról szól – fogalmazott Buzás-Hábel Géza, hogy a jövőben sem hagyják abba.
A színpadon korábban felszólalt Martos Csongor vadgazdálkodási aktivista szerint egyre nehezebb közlekedni a vadállatok miatt, de a szabályokat figyelmen kívül hagyó sofőrök miatt is, akik veszélyesek a gyermekeinkre is. A rendezők részéről elhangzott, hogy a rendőrség elkezdte büntetni a Pécs Pride részvevőit, de felszólították az érintetteket, hogy ne fogadják el a büntetést, mert később, az esetleges eljárásokban jogvédő szervezetektől segítséget kapnak. Végül kiderült, hogy nem a részvétel miatt büntettek többeket a rendőrök, hanem azért, mert eltakarták az arcukat. Ez a hatályos törvények szerint tilos, ezért a szervezők arra kérték az érintetteket, hogy ne tegyék.
Upor László, dramaturg az emberi szabadság kérdéskörét járta körbe. Zárszóként az ő beszédéből idézünk: – Amikor a világ a szemünk látára hullik darabokra, akkor néhány cinikus és örömképtelen savanyújóskának az a gondja, hogy a másik kivel megy kézen fogva az utcán.
Tényleg nem az éhhaláltól, a fegyverek uralmától, a fizikai és verbális agressziótól, a szégyenletes hazugságáradattól, az álszentségtől, a pedofiloktól kell megvédeni a gyerekeket, nem a boldogtalanságtól és a szorongástól kell félteni őket, hanem a szerelem pompás, néha talán harsány karneváljától?
Nagyon remélem, hogy minél több gyereket tudunk megfertőzni a szeretet erejével, hogy megtanulják, szeretni jobb, mint gyűlölködni, megfertőzzük őket azzal, hogy jó a másik boldogságának örülni, jó a másikban gyönyörködni, a sokszínűségben gyönyörködni. Megfertőzzük őket a nyíltság és a derű szabadságával, hogy soha ne akarják a másikat kirekeszteni, megalázni, a mindenkire érvényes alapjogoktól megfosztani. Remélem, mindenki boldogan jött ide, boldogan és büszkén megy majd tovább, és neveti ki azokat sápatag arcúakat, akik nem képesek a másik örömének örülni, akik annyira nem szabadok, hogy még a másik szabadságától is rettegnek.
