Iványi Gábor;

Életkép a Dankó utcában. Egyelőre nincs szó fenntartóváltásról

Iványi Gábor nem adja fel, fenntartóváltás helyett inkább rendszeres támogatást várna Budapesttől

Miközben a Fővárosi Önkormányzat elméletileg kész lenne átvenni a Dankó utcai hajléktalanellátó intézmények egy részét, több oka is van annak, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség miért ragaszkodik a fenntartói jogához.

A Fővárosi Önkormányzatnak továbbra is az az elvi álláspontja, hogy ha valamiért probléma lenne, akkor a kész fenntartóváltással ezeket az ellátásokat átvállalni – nyilatkozta még szeptember végén Kiss Ambrus, a főpolgármesteri hivatal főigazgatója az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) fenntartásában működő józsefvárosi hajléktalanellátó intézményekről a Magyar Nemzetnek.

A főigazgató megfogalmazásából is kiderül, hogy konkrét megállapodásról még nincs szó. És úgy tűnik, egyelőre nem is lesz. A MET a minap ugyanis közleményben adta hírül: az egyház október 1-én tartott közgyűlése egyhangú szavazással úgy döntött, hogy nem kezdeményez tárgyalást a szóban forgó Dankó utcai intézmények, a Fűtött Utca és az Oltalom Hajléktalan Központ fenntartóváltásáról.

A téma azért került napirendre, mert – ahogyan arról beszámoltunk – a Sára Botond-féle fővárosi kormányhivatal eljárása a működési engedélyek megvonásával fenyegeti az említett intézményeket. A kormányhivatal a Népszava információi szerint egyebek között kifogásolta, hogy a nyolc zuhanyból a vizsgálat időpontjában egy nem volt használható, nincs elég új, mosható matrac, valamint az ellátottak számához képest kevés a mosógépek száma. „Fő vádpontként” szerepelt, hogy a szolgáltatás nyújtására használt épület piszkos, sötét és túlzsúfolt, nem fertőtleníthető.

A MET mostani közleménye is hangsúlyozta: a beérkező adományok és felajánlások lehetővé teszik, hogy a kormányhivatal által kért felújítást befejezzék. A munkálatokat folyamatosan dokumentálják. A hajléktalanokról gondoskodó intézmények amúgy három éve nem kapnak állami normatív támogatást.

A civil adományozókon kívül annak köszönhetően nem szűnt meg az ellátás, hogy a fővárosi önkormányzat két éven keresztül kifizette a Dankó utcában dolgozók bérköltségeit. De ez már a múlt. 

A február végén lejárt szerződést már nem hosszabbították meg, az új összetételű fővárosi közgyűlés napirendjén nem szerepelt az esetleges folytatás.

A fenntartóváltásnak több akadálya is lenne, így például a bonyolult tulajdonjogi helyzet. Az ingatlanok egy része az Oltalom Karitatív Egyesület tulajdonában van, másik részük használati jogát viszont 99 évre kapták meg a VIII. kerületi önkormányzattól. A Dankó utcában népkonyha és hajléktalanokat ellátó kórház is működik. Integrált intézményekről, egymásra épülő és egymással összefüggő szolgáltatásokról van szó. Egyik elemet sem lehet kivenni a rendszerből. A népkonyhára főző büfé például nemcsak a hajléktalanok és a betegek, hanem a két épület között működő Wesley János Lelkészképző Főiskola hallgatóinak és kollégistáinak az élelmezéséről is gondoskodik. Ha a fővárosi önkormányzat – tegyük fel – csak a Fűtött Utcát és az Oltalom Hajléktalan Központot venné át, az könnyen a kórház megszűnésével járhatna.

A másik akadály, hogy az itt ellátott hajléktalanok többsége önellátásra képtelen, végtaghiánnyal, krónikus betegséggel élő, kiszolgáltatott ember. Más szálláshelyeken nem elhelyezhetők, a Dankó utcában közel 40 éve biztosított – úgynevezett „alacsonyküszöbű” – szolgáltatás nélkülözhetetlen számukra.

A MET hálás lenne és köszönettel venné, ha a főváros rendszeres támogatásban részesítené intézményeit, ami máskülönben lényegesen kevesebb kiadást jelentene a fenntartásuknál. 

A támogatásra hosszabb távon is nagy szükség lenne, de jövő év elejéig mindenképpen, amíg megérkezik az egyszázalékos adófelajánlásokból várható összeg. A MET javára mintegy 1,4 milliárd forintról rendelkeztek az adófizetők, az Oltalom Karitatív Egyesület közel 110 millió forintot, a szintén Iványiékhoz köthető Szalmaszál a Hajléktalanokért Közhasznú Alapítvány pedig 15 milliót kapott.

Miközben az Orbán-kormány szerint biztosított a pedagógusok utánpótlása, 2024-ben csak kicsivel több mint 1300-an végeztek az ötéves tanárszakokon. A szakszervezet szerint a következő években is „áthidaló megoldásokra” lesz szükség a tanárhiány miatt.