Sem Magyar Péter, sem Dobrev Klára, sem Ilaria Salis mentelmi jogát nem függesztette fel az EP, Ilaria Salis sorsa egy szavazaton múlt

Titkos szavazáson, mindössze egy szavazattal dőlt el Ilaria Salis olasz Európai Parlamenti képviselő sorsa a keddi szavazáson. Magyar Péter és Dobrev ügyeiről elég volt kézfeltartással szavazni, hiszen egyértelmű többség volt arra, hogy ne adják ki őket a magyar hatóságoknak.

Az antifasiszta aktivista még 2023-ban érkezett Magyarországra társaival, hogy a kitörés napra emlékező rendezvényeket megzavarják. A vád szerint ő is azok közé tartozott, akik megtámadtak olyan embereket, akiket a rendezvény résztvevőinek néztek. Salist ezután letartóztatták és életveszélyt okozó testi sértés bűntettének kísérlete miatt emeltek vádat ellene. Több, mint egy évet töltött magyar börtönben, ahol rossz körülményekről számolt be, még diplomáciai vita is támadt az olasz és magyar kormány között az ügy miatt. Azzal, hogy tavaly júniusban a Baloldal nevű frakció EP-képviselője lett, mentelmi jogot szerzett és szabadon távozhatott.

A kérés azonban hamarosan megérkezett az EP-hez, hogy függesszék fel Salis mentelmi jogát. A kérvényeket minden esetben először a jogi szakbizottsági szinten tárgyalják, ezeket egy-egy jelentéstevő terjeszti elő, és javaslatot is tesz, hogy függesszék-e föl a kérdéses személy mentelmi jogát. Salis esetében itt a spanyol néppárti Adrián Vázquez Lázara jegyezte az ügyet, és azt javasolta, függesszék fel az olasz politikus jogát. Csakhogy a bizottság szűk többséggel, 13-12 arányban leszavazta a javaslatot. Az elvileg titkos szavazásról nyilatkozó képviselők szerint nem lehet bízni a magyar hatóságok függetlenségében. Ahogy a szakbizottsági szavazás után a Vázquez Lázara a Népszava kérésére elmondta, szerinte hiba lenne, ha az EP többsége is így döntene, ugyanis azzal az egész EP reputációját sodornák veszélybe. Az olasz képviselő ugyanis még képviselősége előtt követte el a bűncselekményt, amivel vádolják, míg a mentelmi jog célja a hivatalban lévő képviselők védelme.

A szavazás miatt a szakbizottság hivatalos javaslata így viszont a magyar hatóság kérésének elutasítása lett Salis esetében. A plenáris előtt az EP legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt - amelyben a Tisza képviselői is ülnek -, jelezte, szeretné fölfüggeszteni Salis mentelmi jogát. A zöld és baloldali frakciók előre jelezték, hogy nem támogatják a kiadást. Salis maga is jelezte, hogy ő nem az eljárás elől szeretne elmenekülni, de azt Olaszországban szeretné lefolytatni. A szélsőjobb frakciói pedig a magyar hatóságokra bízták volna az ügyet.

Bár a szavazás titkos volt, kedden délben a plenárison más ügyekben is szavaztak, ahol a szavazási jegyzőkönyv szerint az összes 720 képviselőből kb hatszázötvenen nyomtak gombot egy-egy kérdésben. Vagyis 20-30 képviselő bár jelen volt a teremben, nem mondott véleményt Salisról.

Ami ennél is feltűnőbb, hogy azoknak a frakcióknak a jelenlévő összlétszáma, akik hivatalosan Salis mentelmi jogának felfüggesztését javasolták (vagyis a Néppárt és a tőle jobbra lévő három frakció), kb 340 képviselővel voltak jelen a teremben, míg a hivatalosan Salist „védő” liberális, zöld, szocialista és baloldali frakciók 250 körüli képviselőt tudtak maguk mellett.

Magyar Péter esetében borítékolható volt az eredmény, az EP nem vonta meg a Tisza párt vezetőjének a mentelmi jogát, pedig azt három ízben is kérték a magyar hatóságok. Ebből kettő rágalmazási ügy, egyet Simonka György a másikat pedig a Mi Hazánk indította. A plenáris elé kerülő tervezetből ugyanakkor az derült ki, hogy a szakbizottsági szinten ebben a két ügyben a jelentéstevők szerették volna felfüggeszteni Magyar mentelmi jogát. A lengyel Jog és Igazságosság pártjának képviselője Dominik Tarczyński illetve a francia szélsőjobboldali Pascale Piera vitte a két ügyet, de a javaslataikat leszavazta a szakbizottság.

A mostani plenáris ülésre tehát végül egy olyan javaslat érkezett, amely az Orbán-szövetséges pártokkal ellentétben az centrum pártok egyetértésével nem szándékoztak eleget tenni a magyar hatóságok kérésének. Több politikus is jelezte, szerintük itt a magyar ellenzék vezetőjének politikai tevékenységét támadnák.

A harmadik, telefonos botrányként elhíresült ügyben, ahol Magyar Péter állítólag elvette és a Dunába dobta egy őt filmező ember mobilját, szintén nem engedett az EP a magyar ügyészségnek. Itt a szakbizottsági szinten a lengyel szocialista Krzysztof Śmiszek képviselő jegyezte a jelentést, a javaslatával egyetértett már a szakbizottság és most a plenáris is. A szöveg szerint a hatóságok a vonatkozó esetleges bűncselekmények meghatározásában is pontatlanok voltak, ami aggályokat vethet fel azzal kapcsolatban, hogy az eljárás mögött politikai szándék állhat.

A mai szavazáson Dobrev Klára mentelmi jogának felfüggesztéséről is szó volt egy rágalmazási üggyel kapcsolatban, de ahogy várható volt, ezt a kérelmet is elutasította a testület.