Bár mostanában leginkább arról esik szó, hogy Magyar Péter nem tartja sürgetőnek a választási törvény módosítását, egy tavaszi interjúból az is kiderült: nem szívügye egy új Alkotmány sem, mondván, attól nem fognak a politikusok kevesebbet lopni. (Jegyezzük meg: egy normális alkotmány mellett drasztikusan visszaszorítható lenne a közjavak fosztogatása, hiszen megszűnnének azok a jogi lehetőségek, amelyek jelenleg fennállnak.)
A Tisza Párt elnöke Magyarország új alkotmányának megalkotását hosszabb folyamatként képzeli el, akár úgy is, hogy két egymás követő, különböző összetételű parlament fogadja el, amit esetleg népszavazás erősítene meg. Egy Tisza kétharmad esetén egy időre megtartanák az Alaptörvényt, de olyan módosításokkal, hogy a Fidesz-közeli magas rangú tisztségviselőket (AB, GVH , ÁSZ elnöke, legfőbb ügyész) el lehessen távolítani.
Ha az érintett személyek jogszerűtlenül kapták meg a mandátumukat, akkor alkotmánymódosítás nélkül is el lehet távolítani őket ebbéli pozíciójukból. De ha jogszerűen töltik be a jelenlegi tisztségüket, akkor alkotmánymódosítással sem lehet felállítani őket. Ez a visszamenőleges hatály tilalmába ütközne, sértené a jogbiztonságot, a rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Ez személyre szóló jogalkotás lenne, ami ellentétes az alkotmányos jogállammal.
Az Alaptörvény bármennyi időre való megtartása meglátásom szerint a jogállam totális tagadása. A jogilag nem létező Alaptörvényt nem lehet jogszerűen módosítani,
ezért azonnal semmissé kell nyilvánítani. (Az Alaptörvény sohasem létezett, 2021. június 1.; A mai Magyarország alkotmányjogilag nincs is, 2023. október 2.) Mivel a Magyar Köztársaság Alkotmányát jogszerűen sosem helyezték hatályon kívül, ezért egy felelős politikus egy új alkotmányban gondolkodik, nem pedig az Alaptörvény bármilyen formában való megtartásában.
Alkotmányjogi szempontból elfogadhatatlan, hogy az alkotmányt két egymást követő, óhatatlanul különböző összetételű parlament szavazza meg. És mi történik, ha ez a két, a választás logikájának megfelelően különböző összetételű országgyűlés teljesen más tartalmú alkotmányt akarna elfogadtatni?
Az alkotmány az országgyűlést jogosítja fel arra, hogy alkotmányozzon. Ha az országgyűlés elsőre nem alkothatja meg az alkotmányt, azzal ez a jogalkotói joga korlátozódik. Ha két egymást követő parlamentnek kell(ene) megerősítenie a szöveget, akkor az azt először megszavazó országgyűlés önmaga jogalkotási hatáskörét korlátozná (ezt vajon megtehetné?), és a saját döntését egy későbbi parlament hozzáállásától tenné függővé. Ez körülbelül olyan lenne, mint amikor valakit gondnokság alá vesznek.
Egyáltalán: milyen alkotmányjogi alapon tennénk különbséget országgyűlés és országgyűlés között? Egyik parlamentnek nem lenne joga alkotmányt alkotnia, csak a másiknak? Ez alkotmányellenes. Ha korlátoznák az országgyűlést, az pontosan olyan lenne, mint amit Orbán tesz a rendeleti kormányzással, csak az indoklása és a csomagolása lenne eltérő. De tovább megyek: ahhoz is Alaptörvény-módosításra lenne szükség, hogy két egymást követő országgyűlés fogadhassa el az Alkotmányt, sőt ahhoz is, hogy népszavazással lehessen megerősíteni.
Az alkotmány népszavazáson való megerősítése amúgy is formális lenne. Az alkotmányjoghoz laikus társadalom olyasmiről döntene, amiről semmilyen valós tudása, ismerete nincs. Ezzel a referendummal ugyanakkor kitennék az alkotmányt egy politikai csatározásnak, pedig pont ennek nem szabad megtörténnie. Egyik politikai irányzat valami mellett, vagy ellen kampányolna, míg a másik épp fordítva. És a laikus nép ilyenkor kinek higgyen, mi alapján döntsön? A legtöbben el sem olvasnák, meg sem értenék a szöveget. Akkor miről szavazzanak az emberek?
Ne feledjük, amikor csak az volt a kérdés: akarja-e ön, hogy Győrben akkumulátorgyár létesüljön, a választási bizottság nem engedte megtartani a voksolást, mert szerinte nem volt egyértelmű a megfogalmazás, és így a választók nem tudták, hogy miről szavazzanak. Az viszont valóban kérdéses, elvárhatjuk-e a laikus társadalomtól, hogy egy komplett alkotmányról felelősen tudjon dönteni.
Mivel a társadalomnak fogalma sincs az alkotmány tartalmáról, nagyon sokan el sem mennének szavazni. A voksolást érdektelenség kísérné, ahogy egyébként a "szociális" népszavazást leszámítva 2003, az EU-tagságról rendezett referendum óta nem volt érvényes népszavazás Magyarországon. És akkor mi lenne az alkotmánnyal? Nem lesz Alkotmányunk?
A másik oldalról viszont az is tény, hogy ha népszavazás útján fogadnák el az alkotmányt, akkor azt az országgyűlés nem tudná módosítani, mert a népakaratot nem írhatja felül. Még akkor sem, ha az alkotmányba valami értelemzavaró hiba kerülne bele. Vagyis minden egyes alkotmánymódosításhoz népszavazást kellene tartani. Hiszen ellenkező esetben - ad absurdum - minden egyes pont módosításával az országgyűlés teljesen át is írhatná az egész alkotmányt, ennek következtében egy más tartalmú alkotmány alakulhatna ki, mint amit a nép elfogadott. Ami csak megint arra mutat, hogy szükségtelen és értelmetlen az alkotmány népakarattal történő elfogadása.
Végül pedig ne feledjük, hogy a korábbi alkotmányok szerint annak módosítása nem lehet népszavazás tárgya. Ebből értelemszerűen következik, hogy az egész alkotmány elfogadása sem lehet népszavazás tárgya. Ahhoz, hogy az alkotmányt népszavazással lehessen elfogadtatni, előbb magát az alkotmányt kell módosítani (vagy eszerint elfogadni). Ez viszont az országgyűlés (Magyar Péter terve szerint két egymást követő testület) feladata. Ezzel lényegében okafogyottá is válik a népszavazás.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.