Az elmúlt években Dél-Ázsián politikai cunami söpört végig, amelynek az élén a Z generáció áll. 2022 óta Sri Lanka, Banglades és legutóbb Nepál is radikális szakításra vágyó fiatalok sorozatos felkeléseinek helyszíne lett. A hullám most Indonéziára és a Fülöp-szigetekre is átterjedhet, megrengetve a régi, kövesedő politikai rendszereket. A közös nevező mindenhol ugyanaz: elegük van a korrupcióból és a politikai elit kiváltságaiból. A „zoomerek”, akik 1997 és 2012 között születtek és a közösségi oldalakon folyamatos kapcsolatban állnak egymással, alig három év alatt három kormányt buktattak meg. Szervezettségük és erejük példátlan.
Az ázsiai országok hasonló problémákkal küzdenek. Ezek évek óta rendkívüli módon frusztrálják a fiatalokat: hatalmas szakadék tátong az idős, gyakran évtizedek óta hatalmon lévő vezetők és a rendkívül fiatal népesség között. A korrupció, a politikai vezetéshez kötődő klánok és dinasztiák gazdasági uralma, az elviselhetetlen társadalmi egyenlőtlenségek és a fiatalok számára kínálkozó lehetőségek hiánya a legfőbb konfliktusforrás. A megdönthetetlennek hitt kormányok egyik pillanatról a másikra omlottak össze a fiatalok lázadásai nyomán.
Srí Lanka
A sort Srí Lanka nyitotta meg 2022-ben. A Covid-válság és a Rajapaksa testvérek által elkövetett kockázatos beruházások okozta adósság miatt az ország a csőd szélére került. A gazdasági összeomlás következtében a lakosság hónapokig nélkülözésben élt. Az életet napi 13 órás áramszünetek, órákig tartó várakozás a benzinkutaknál, üzemanyag- és gyógyszerhiány nehezítette. Az elkerülhetetlen robbanás akkor következett be, amikor a Rajapaksa család iránti gyűlölet a társadalom minden rétegét áthatotta.
Az Aragalaya (A harc) néven ismert békés mozgalom a fővárosban, Colombo elnöki palotája közelében tüntetett. Az elnök gyáván elmenekült az országból. Ezzel a srí lankaiak történelmi fejezetet nyitottak, bemutatva, hogy egyetlen kormány – még az autoriter sem – nincs teljes biztonságban: a nép bárkit elsöpörhet, ha az emberek úgy érzik, már nem tudnak hova hátrálni. A megmozdulások csúcspontja az volt, amikor fiatalok százai lepték el ujjongva az elnöki palotát, az elnök ágyára feküdtek, beugrottak a medencéjébe. Ezek a világszerte a különböző közösségi oldalakon terjedő képsorok szimbólummá váltak, az ifjúság erejének jelképévé, amelynek időnként humoros, egyúttal katartikus elemei is voltak.
Banglades
Két évvel később, 2024 augusztusában, Bangladesben is hasonló jelenetek zajlottak le. Miután a 76 éves Sheikh Hasina miniszterelnök elmenekült az országból, euforikus bangladesiek özönlötték el a rezidenciáját, bútorokat vittek el onnan, ezeket riksákon szállítottak el, hatalmas birtokáról pedig kacsákat és nyulakat „sajátítottak ki”. Sheikh Hasina egy emberöltőn át volt hazája miniszterelnöke, először 1996-2001, majd 2009-2024 júliusáig történt elzavarásáig. Választási csalások és az ellenzék szisztematikus elnyomása révén tudott hatalmon maradni majdnem 15 évig. A több mint 170 millió lakosú országban, ahol a népesség fele 26 év alatti, a tömeges munkanélküliség és a közszolgálatban bevezetett – a kormánypárt tagjait favorizáló – kvóták fellobbantották a lázadás lángját. A diáklázadás szélesebb mozgalommá nőtte ki magát, ami a rendkívül erőszakos rendőri fellépés – az ENSZ becslése szerint mintegy 1400 halálos áldozata volt az összecsapásoknak – miatt mérgesedett el.
Nepál
Egy évvel később, 2025 szeptemberében, Nepálban robbant ki felkelés. Az egykori királyságból 2008-ban köztársasággá váló országban a Z generáció itt is vezető nélküli, villámgyors forradalmat indított. A közösségi médián keresztül a fiatalok, a #NepoBaby hashtag alatt leplezték le a politikai vezetők korrupcióját, gyermekeik és a teljes hatalmi elit fényűző életmódját. Az Oli-kormány (a 73 éves kommunista politikus, Khadga Prasad Sharma Oli vezette a kabinetet) végzetes hibát követett el, amikor úgy gondolta, hogy elfojtja a bírálatok fészkét, s felfüggeszti a digitális platformok használatát a Facebooktól kezdve a WhatsAppig. Ez azonban csak olaj volt a tűzre.
A miniszterelnök lemondása nem volt elég, Nepálban a tüntetők felgyújtották a parlament épületétA fiatalok a Discordon szervezték a korrupcióellenes tüntetést, amikor a rendőrség tüzet nyitott a tömegre, elszabadult a pokol, a karhatalmi erőszakra válaszul kirobbant zavargásokban főváros, Katmandu lángba borult, felgyújtották a végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalom épületeit. A lángoló főváros „teljesen elutasította” a hatalmi elitet – állapította meg az International Crisis Group elemzője.
Terjedőben a lázadás lángja
Ez a tiltakozási hullám mára elérte Délkelet-Ázsiát is, ahol a fiatalok a korrupció és a politikusok által élvezett kiváltságok ellen lázadnak. Indonéziában, a 284 millió lakosú szigetvilágban, a törvényhozók által maguknak megszavazott havi 50 millió rúpia (kb. 2800 euró) lakhatási támogatása – a fővárosi, djakartai minimálbér közel tízszerese – váltotta ki a diákok tiltakozását, akik a politikai élet megtisztítását követelik.
Fülöp-szigeteken pedig a hatalmas közpénz-sikkasztási botrány – építőipari cégek vezetői és politikusok fölözték le az árvízvédelmi alapokat – vitt utcára ezreket, a családi klánok által uralt, generációkon átívelő politikai dinasztiák ellen. Richard Heydarian fülöp-szigeteki influenszer, médiaszemélyiség és politológus szerint az elit soha nem tett erőfeszítést a valódi, modern politikai pártok létrehozására, és még a Marcos-diktatúra bukása után is a dinasztiák rendszere élt tovább (utalva az egykori diktátor, Ferdinand Marcos a női cipőket lelkesen gyűjtő felesége második fiára, Ferdinand „Bongbong” Marcosra, akit 2022-ben választottak meg az ország elnökének).
A tiltakozó mozgalmak egyidejű megjelenése Ázsiában azt sugallja, hogy a fiatalok inspirálják egymást, hasonló módszereket és jelszavakat alkalmaznak. A szimbólumok tekintetében is van egy közös pont: a japán One Piece manga kalózkalapos hősének zászlaja, amely a bátorságot, a szolidaritást és a korrupt vezetők elleni harcot szimbolizálja, a Z generáció új szabadságszimbólumává vált. Ezt a zászlót már Indonéziában, Nepálban, a Fülöp-szigeteken, sőt, még a franciaországi demonstrációkon is látni lehetett. Ezzel a kulturális ikonnal a manga a politikai ellenállás vizuális jelképévé emelkedett. A kalózkalapos hős, ez az erős vizuális jelkép azért is erős kapocs a generációk között, mert átlépi a nemzeti határokat.
Nem szűnt meg a visszarendeződés veszélye
A 2010-es évek elején több észak-afrikai és közel-keleti országban lázadtak fel az emberek. Ebben szintén szerepe volt annak, hogy a hatalmi elit és a lakosság között hatalmas szakadék alakult ki, ezen lázadások során szintén fontos szerepet játszottak a közösségi oldalak. Míg a kormányhoz közel állók mindent megengedhettek maguknak, az emberek sokszor a mindennapi betevőhöz szükséges pénzt is nehezen tudták összekuporgatni. Az arab tavaszt demokratikus fordulata azonban nem tartott sokáig gyakran azért, mert ezekben az országokban egyre nagyobb befolyásra tettek szert az iszlamista pártok. Ennek eredménye aztán visszarendeződés lett, időnként katonai beavatkozás nyomán újra autoriter vezetők kerültek a politika csúcsára.
Az ázsiai tavaszok kimenetele egyelőre bizonytalan, és az arab tavasz példája óvatosságra int. Bár a két jelenség közös vonásokat mutat – az ifjúság, a munkanélküliség, a korrupció és a rendőri erőszak, valamint a közösségi média szerepe –, az ázsiai helyzet eltérő.
Ezek a megmozdulások autoriter, mégis látszólag demokratikus rendszerekben zajlanak, és a fiatalok állnak a változás középpontjában. A generáció azt demonstrálja, hogy a demokratikus folyamatok hiányosságai ellenére képes a politikai osztályt felelősségre vonni.
Azonban a régi politikai elit újra hatalomra kerülésének veszélye valós. Srí Lankán a gazdaság lassan stabilizálódik, de az ország most kénytelen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által előírt szigorú feltételeknek megfelelni, ami megszorításokhoz és esetleg újabb lázadáshoz vezethet. Bangladesben a Nobel-békedíjas Muhammad Yunus vezetésével ideiglenes kormány van hatalmon, de a politikai pártok és a diákok nehezen tudnak megegyezni a reformokról, és ismét egyre több az erőszak az utcákon. Félő, hogy a 2026 elejére tervezett választások során a hagyományos politikai elit visszatér a hatalomba. Nepálban is ez a veszély fenyeget, ahol a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnöke, Sushila Karfi vezeti az országot a 2026 márciusi választásokig, a régi egyelőre lesben áll, hogy visszaszerezze a hatalmat a legkisebb rést is kihasználva.
Ázsia történelme tele van elfeledett felkelésekkel. Az, hogy a Z generáció mélyreható változások iránti vágya – ami a korrupció felszámolására és a társadalmi egyenlőtlenségek megszüntetésére irányul – valóra válik-e, még a jövő zenéje. A fiatalok felrázták az alvó demokráciákat, de a valódi reformokhoz még hosszú az út, és a politikai éberség fenntartása most különösen fontos.
Marokkóban is utcán a Z generáció
Szombat óta fiatalok ezrei tüntetnek az észak-afrikai Marokkó több városában a GenZ 212 kollektíva felhívására. A közösségi hálózatokon keresztül szerveződve jobb közszolgáltatásokat követelnek, elítélve a kormány kiváltságait. Összecsapások törtek ki a rendőrséggel több megmozduláson.
