Országgyűlés;Emberi Jogok Európai Bírósága;Szabó Tímea;

Az Áder János-bábu ügyében pert vesztett, a túlóratörvény elleni tiltakozással kapcsolatban nyert Szabó Tímea Strasbourgban

Döntött az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elfogadhatatlannak nyilvánította és elutasította Szabó Tímea független képviselő keresetét, amelyben panasszal élt az Országgyűlés egy 2017-es, őt szankcionáló döntése miatt – írja lapunkhoz is eljuttatott közleményében az Országgyűlés Sajtóirodája.

A tájékoztatás felidézi, Szabó Tímea a 2017. május 8-i ülésen, Áder János köztársasági elnök eskütételét követően az elnök beszédének megkezdése előtt a székére felállva elővett egy mintegy 30 centiméter magas marionett bábut, melyre Áder János arcképét rögzítette. A bábut a magasba emelte, majd a következőt mondta: „Nem köztársasági elnök, egy bábu.” Ezután – noha a házelnök csengetéssel szólította fel ennek befejezésére – a köztársasági elnök beszédének egésze alatt, továbbra is a széken állva, folyamatosan mozgatta a magasba emelt bábut. Ezt követően az Országgyűlés elnöke elrendelte Szabó Tímea havi tiszteletdíjának egyharmaddal való csökkentését arra hivatkozva, hogy a képviselő magatartása súlyosan sértette az Országgyűlés tekintélyét, rendjét.

Szabó Tímea az Országgyűlés Mentelmi Bizottsága előtt megtámadta a házelnöki döntést, kifogásolva, hogy a vele szemben kiszabott bírságnak nem volt jogalapja, továbbá aránytalan volt. A bizottság meghallgatta a képviselőt, majd három ellenszavazattal és két tartózkodással elutasította a panaszt. A képviselő az Országgyűlés plenáris üléséhez fordult, kérve a házelnöki döntés hatályon kívül helyezését, amely azonban 2017. május 30-án a szankciót helybenhagyta.

A közlemény szerint az Emberi Jogok Európai Bíróságának október 2-án meghozott, jogerős döntése szerint

  • a bábu bemutatása és mozgatása az ünnepélyes ülésen alkalmas volt a rend megzavarására,

  • és a kérelmező más módon is kifejthette volna a véleményét – különösen a köztársasági elnök megválasztása előtt és alatt, vagy a médiában – így a szankció igazolható volt.

Az eljárási biztosítékok tekintetében a bíróság megállapította, hogy az országgyűlési törvény lehetőséget biztosított Szabó Tímea számára arra, hogy a házelnök döntésével szemben a mentelmi bizottsághoz forduljon, amivel a képviselő élt is. Mindezek alapján az Emberi Jogok Európai Bírósága úgy ítélte meg, hogy a kérelmező havi fizetésének egyharmadát kitevő, egyszeri illetménycsökkentés nem volt aránytalan, az „szükséges” volt egy demokratikus társadalomban és kimondta, hogy a kérelmező panasza nyilvánvalóan megalapozatlan, ezért elutasította azt.

Szabó Tímea kedden a közösségi oldalán számolt be arról, hogy ugyancsak az Emberi Jogok Európai Bírósága nekik adott igazat abban a perben, amelyet több ellenzéki képviselőtársával együtt indítottak. Felidézte, 2018. december 12-én – amikor a Fidesz a Munka Törvénykönyvének „rabszolgatörvényként” elhíresült módosítását próbálta átnyomni a parlamenten – az ellenzéki képviselők tiltakoztak a dolgozókat kizsigerelő jogszabály ellen, és megpróbálták megakadályozni, hogy a házelnök levezesse a szavazást. Hozzátette, Kövér László példátlanul magas pénzbírságokat szabott ki rájuk, az indoklás szerint ugyanis „megzavarták a parlament működését”.

A büntetés után a strasbourgi bírósághoz fordultak, ami egyhangúlag kimondta, hogy

  • a Fidesz és Kövér László megsértette a véleménynyilvánításhoz fűződő jogaikat (Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke)

  • nem volt tisztességes az eljárás, még arra sem volt lehetőségük, hogy megvédjék magukat. A törvény által erre előírt Mentelmi Bizottság sem hallgatta meg, mert az ülés káoszba fulladt, a kormánypárti tagok nem tudtak megegyezni a napirendben. Tehát még a saját, amúgy tisztességtelen eljárási szabályaikat sem tartották be.

  • a kormány állításával ellentétben nem alkalmaztak fizikai erőszakot.

  • az ilyen parlamenti akciók is a szólásszabadság részét képezik, még akkor is, ha zavaróak, szokatlanok vagy éppen a hatalom számára kellemetlenek.

„Orbánék a válaszbeadványukban név szerint megemlítettek engem is, miszerint én is fizikai erőszakkal zártam el a házelnök pulpitusát és a szavazógombot. Ez volt az indok a pénzbüntetésre. De a strasbourgi bíróság kimondta: ez nem volt arányos, és nem volt igazságos” – hangsúlyozta Szabó Tímea. Hozzátette, az ítélet nemcsak nekik szól, hanem minden magyar állampolgárnak, akinek fontos a demokrácia és a szabad véleménynyilvánítás. „Ez üzenet a hatalomnak: nem lehet elhallgattatni az ellenzéket, és nem lehet megtorolni a politikai véleményt” – üzente a politikus.

A Jobbik aláírásgyűjtő aktivistái meglepődve tapasztalták, hogy sokan nem tudják, mit jelent az, hogy szenteste. Az emberek egy része azzal sincs tisztában, hogy december 24-e idehaza nem hivatalos munkaszüneti nap.