Orbán Viktor: Lassan többségbe kerülök, a színpadon egyedül állunk, de valójában egyre több ország érzi azt, amit Magyarország

Nem véleménykülönbség van az Unióban, itt a vélemények tetteket, cselekvést takarnak. Túl vagyunk azon, hogy ki mit gondol, az a kérdés, hogy mit csinálunk – jelentette ki szokásos pénteki rádióinterjújában Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő közölte, álláspontja szerint tévedésen alapul az európai háborús stratégia, amit most Koppenhágában ismét bemutattak.

– Az európai háborús stratégia azt mondja, hogy az oroszok hamarabb fogynak ki a gazdasági erőforrásokból, mint mi. Az oroszoknak nem lesz elég pénzük, hogy fegyvereket gyártsanak olyan ütemben, mint ahogy ezt most teszik, mi pedig képesek leszünk az ukránoknak továbbra is nagy mennyiségben pénzt adni, következésképpen fegyvert is adni, az oroszok gazdaságilag meg fognak roppanni, talán még Oroszországban felkelések is lesznek, és ezért az oroszok a gazdasági összeomlás miatt fel kell hogy adják a háborús céljaikat, és visszavonulnak – fejtegette. Majd kiemelte, minden nap meghal több száz vagy több ezer ember, minden nap sok százmillió eurót égetünk el és folyamatos a kockázata, hogy az európaiak is egyre mélyebben vonódnak be a háborúba, a végén még felülkerekednek azok, akik még katonákat is küldeni akarnak.

– szögezte le a kormányfő. Majd közölte, két kérdést a stratégia nem tisztáz, „hiába feszegettem, intéztem, szegeztem a mellüknek”, mégpedig azt, hogy ez

• milyen hosszú ideig tart,

• illetve mennyibe fog kerülni.

– Ennek a stratégiának nincs észbeli, racionális alapja, nincsen meg a pénzügyi alapja, képtelenek vagyunk ezt a háborút finanszírozni, miközben azzal akarjuk legyőzni az ellenfelet, hogy mi tovább bírjuk pénzzel és gazdasági erővel, mint ő. Ez az egész egy délibáb, egy illúzió, ez össze fog omlani, és ennek súlyos következményei lesznek – szögezte le Orbán Viktor. Megjegyezte, az is példátlan, hogy a szemben álló felek nem tárgyalnak egymással. A magyar álláspont, hogy törekedjünk tűzszünetre, békére, és kezdjünk tárgyalni.

– fogalmazott. Majd kiemelte, a legtöbb európai országban óriási gazdasági baj van, „nem Magyarországból kell kiindulni, ahol adót csökkentünk, meg első lakásvásárlási programot indítunk, meg az anyák nem fizetnek szja-t”. Ők – állapította meg – hiába gazdagabbak, mint mi, „rosszabb bőrben vannak”.

Ukrajna uniós csatlakozási tervéről a miniszterelnök elmondta, szerinte a szándék komoly, de új országot felvenni akkor lehet, ha ebben mindenki egyet ért. Ha bármelyik ország úgy dönt, hogy nem akar egy jelentkező országot felvenni, akkor neki ehhez joga van.

– hangsúlyozta. Majd közölte, nekünk van saját sorsunk, ami sokkal könnyebb, mint az ukránoké, segítsük őket erőnkhöz mérten.

– állapította meg. Hozzátette, az nem segítség, ha a nyakunkba vesszük mindazt, amitől ők szenvednek. – Én azt javaslom, hogy kössünk az ukránokkal stratégiai megállapodást, segítsük őket. Az Unió meg az ukránok között legyen megállapodás, van ilyen a britekkel, van ilyen a törökökkel is, ez nem példátlan. De ne vegyük fel őket – mondta a kormányfő. Mint mondta, nekünk ehhez jogunk van, és akármit találnak ki, ezt nem tudják megváltoztatni.

Arról, hogy Koppenhágában bejelentette, aláírásgyűjtést kezdeményez a brüsszeli háborús tervek ellen, a miniszterelnök azt mondta: „ez nehéz ügy, ne sunnyogjunk, nem vagyunk tiszások, beszéljünk egyenesen”. Majd közölte, bár ez őt is meglepte, Magyarország megosztott Ukrajna uniós tagságának ügyében. A Tisza – folytatta – szervezett egy pártszavazást erről, és ott 58 százalék volt az igen. Megjegyezte, lehet azon lamentálni, mennyi a Tisza támogatottsága, de akárhogy kalkulálunk, ez több százezer ember, és még ide kell számolni a DK-sokat is. – Ez egy belső vita, amit el kell rendezni – hangsúlyozta.

Közölte, hogy van egy háborús terv is, és szerinte miután a tárgyalásokon folyamatos nyomás alatt lesznek, fontos, hogy a magyarok folyamatosan erősítsék meg azt a véleményüket: nem akarnak európai uniós háborús stratégiát, vagy ha van ilyen, abban nem kívánunk részt venni.

– mondta a kormányfő.

A beszélgetés során Orbán Viktor azt is közölte,

• ha nem születik elég gyerek, akkor elfogyunk, ebben a méretben amiben mi vagyunk minden egyes nemzedék, amelyben kevesebb gyermek születik, mint amennyien meghalnak, életveszély. Egy zsugorodó ország nem lehet sikeres, de az állam nem szólhat bele, kinek hány gyereke van. Így azt tudják csinálni, hogy elismerik, támogatják az anyákat, akik vállalják, hogy legalább két gyereket szülnek.

• ha Magyarországnak pénze van, és lesz a jövőben, azt első helyen a családok megsegítésére kell fordítani.

• a Tisza Pártot nem érdemes figyelembe venni, hiszen „ők bejelentették, hogy ők nem fogják megmondani, hogy mire készülnek”. Ezzel – folytatta – nála a Tisza kiírta magát a komolyan vehető pártok sorából, „ez egy sunyi, sunnyogó párt, van ilyen, ez nem példátlan”.

• Magyarországnak van költségvetése, ebből lehet tudni, van-e a programoknak fedezete. Szerinte ebből kitűnik, hogy megvan a fedezete a családtámogatásra fordítandó pénznek.

• megvannak azok a közgazdászok, akik mindig azt képviselték: olyan gazdaságra van szükség Magyarországon, ami a multiknak sok pénzt ad, a bankokat nem adóztatja, különadókat nem vet ki és a családok terhét egyébként megnöveli. Ebbe még belép Brüsszel, ők együtt „nagyon erős intellektuális és politikai tömböt alkotnak”, ami „időnként hatalomra is kerül Magyarországon, de aztán jól megverjük őket, jövünk mi és visszaállítjuk a családbarát politikát”.

• Brüsszel ma folyamatosan elveszi a tagállamok hatásköreit, centralizál, „jön befele az életünkbe, minden nemzetébe”. A régió országai mind küzdenek, hogy megvédjék a szuverenitásukat, „ebben szlovákok és magyarok egy csónakban evezünk”.