„Ha a magyarok is befogadtak volna pár menekültet, akkor az nem sodorta volna veszélybe a magyar történelmet és a kultúrát” – jelentette ki Angela Merkel a 24.hu-nak adott interjújában.
Szerdán mutatták be Budapesten a volt német szövetségi kancellár Szabadság című memoárját, amely 2024 novemberében jelent meg. Merkel a bemutató alkalmából látogatott el Magyarországra, Orbán Viktor szerdán hivatalában is fogadta, ahol „mindenféléről” beszélgettek.
Angela Merkel a könyvét népszerűsíti Magyarországon, Orbán Viktor a hivatalában fogadta a volt kancellártOrbán Viktor közölte, találkozójukon ő és Angela Merkel is úgy emlékezett, hogy mindkettőjüknek mindenben igaza voltA 24.hu az egykori politikust az NDK-ban töltött éveiről, arról, hogyan lehetett nőként érvényesülni a hazai és a nemzetközi politikában, valamint a 2015-ös menekültválságról kérdezte, aminél előkerült megkerülhetetlen véleménykülönbsége Orbán Viktorral, de a beszélgetésben Vlagyimir Putyin is szóba került.
Az orosz elnökről azt mondta, egyik első találkozójuk 2006 végén volt Szocsiban. 2005 végén lett kancellár, és egy évvel később a kutyájával köszöntötte őt Putyin, annak ellenére, hogy tudta, fél tőlük, ugyanis régebben megharapta egy. – Tudtam, hogy tesztelni akar, próbára tenni” – mondta, hozzátéve, hogy Putyin szívesen kóstolgatja az embereket. – KGB-s múltjából eredően szerette tesztelni az ember személyiségét, hogy mennyire nyugodtan ül a nyeregben, mennyire megfélemlíthető – hívta fel a figyelmet.
Merkel 2015. augusztus 31-én tartott egy sajtótájékoztatót, amin az elhíresült Wir schaffen das („Meg tudjuk csinálni!”) elhangzott. Majd néhány nappal később döntött arról, hogy beengedi Németországba a Magyarországon várakozó menekülteket. – Frusztrált voltam egész egyszerűen. És akkor leültem, és azt mondtam, hogyha az euró ügyét sikerült megoldani, ezt is meg fogjuk oldani – mesélte. Hozzátette: – Nem volt más hátra, minthogy megoldjuk. Németország erős ország, és ha valami útban van, akkor azt meg kell próbálnunk elhárítani. Azzal viszont tisztában volt, hogy óriási kijelentés volt ez 10 ezer határon várakozó ember előtt.
– És itt Orbán miniszterelnök úrnál tényleg furcsa játék zajlott: leszállították a menekülteket a vonatról, elvették a menetjegyüket, és elindították őket az autópályán. Az osztrák kancellárt is felhívta, hogy úton vannak az emberek, és mi fog történni, fogadd be őket. Akkor azt mondtam, hogy mi is fogadjuk őket. Mi lett volna az alternatíva? Vízágyúkkal tartjuk őket távol a határoktól? Ez részemről nem jöhetett szóba
– mesélte. Merkel könyvében viszonylag kevésszer kerül elő Orbán neve ahhoz képest, hogy milyen nagy részben fedte egymást a politikai karrierjük. A lap kérdésére, hogy változott-e a megítélése Orbánnal kapcsolatban azon a szeptember 4–5-ei éjszakán, azt mondta:
Hogy őszinte legyek, lehet, hogy különböző véleményen voltunk, de ha a magyarok is befogadtak volna pár menekültet, akkor az nem sodorta volna veszélybe a magyar történelmet és a kultúrát. Azt gondolom, hogy az európai megközelítése az volt a dolgoknak, hogy meg kell osztani az erőinket nehezebb ügyekben is.
Orbán itthon ezután évekig politikai célokra használta fel a migráció kérdését. A szerdai találkozójukról úgy nyilatkozott: – Nem voltak illúzióim, és azt hiszem, neki sem, hogy a menekültügyi kérdésben különösebben meg tudnánk állapodni. (…) Úgy gondoltam, ha meghív engem, akkor elmegyek egy kávéra hozzá. Én már senkit nem hívhatok meg, mert nem vagyok kancellár, de azt gondolom, hogy attól még lehet beszélni egymással.
Putyinnal sem voltunk mindig azonos véleményen, Orbánnal sem.
A beszélgetésben érintették, hogy részben a menekültválság, részben az euróválság farvizén erősödött meg az Alternatíva Németországért (AfD), és válhatott országos politikai erővé a szélsőjobboldal. – Mondjuk azt, nehogy még erősebbek legyenek, inkább vegyük elő a vízágyúkat? Vagy maradok a belső meggyőződésemnél, és megpróbálom a magam módján megoldani a problémát, és azt mondom, ezeknek az embereknek joguk van ahhoz, hogy az irreguláris migrációt, az embercsempészeket visszaszorítsuk – magyarázta.
Majd aláhúzta, ahogy bárhol máshol, úgy Németországban is el kell hagyniuk az országot azoknak, akiknek nincs joguk ott tartózkodni. Merkel úgy véli, bizonyára voltak, akik a menekültek miatt fordulnak a szélsőségek felé, vagy szavaznak a részben szélsőjobboldalinak minősített AfD-re, másrészt viszont szerinte a demokratikus pártokon is múlik, hogy miként beszélnek egy problémáról.
– Az kétségtelenül nem volt hasznos, hogy a CDU/CSU, a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió ilyen hevesen vitázott egymással, hiszen egy olyan témáról folyó vita, amire az emberek azt mondják, hogy oldják már meg, mindig csak a szélsőségnek segít. Emellett az sem hasznos, ha megpróbálom retorikai síkon túlszárnyalni a szélsőségeseket
– fogalmazott. Szerinte az AfD a saját definíciója szerint a nép egy részét leválasztja, elitnek minősíti, és onnantól kezdve az elittel szemben politizál. – De ha egyszer egy pártra bízom, hogy megítélje, ki tartozik a néphez, és ki nem, az szerintem egyenes út afelé, hogy elforduljunk a demokráciától” – tette hozzá. Az interjú végén szóba került, hogy mit változtatott meg benne a hatalom. Erre azt felelte:
– A hatalom arra nevelt, hogy erősebben keresem a kezdeményezést. Inkább kezdeményezzek, és ne várjam ki azt, hogy jön valaki, aki majd segít, és orvosolja a nehézséget.
