A Cseh Köztársaság eddig a nyugalom szigeteként tűnt fel egy viszontagságos Közép-Európában. Az ország Petr Pavel elnök és Petr Fiala kormányfő vezetésével Ukrajna legjelentősebb támogatói közé tartozott. Érzékelhető volt a társadalomban, hogy Ukrajna megtámadása borús emlékeket idézett: sokakban 1968 képsorai villantak fel, amikor a Varsói Szerződés bevonuló csapatai leszámoltak a demokratikus szocializmus álmával.
Az orosz-ukrán háborúba azonban mára mintha a csehek is belefáradtak volna. Ennek adhatja hű tükörképét a pénteken és szombaton esedékes választás, amelyet mind a belföldi, mind a nemzetközi megfigyelők az ország jövőjét meghatározó irányváltás pillanataként élnek meg. A voksolás ugyanis arról szól, hogy Csehország milyen úton halad tovább: a nyitott, európai uniós és NATO-barát politikát folytatja-e, vagy a nacionalista populizmust választja, s egy olyasfajta vonalat, amely itthon már évek óta a mindennapjaink részévé vált.
A kampányt az ANO párt és vezetője, Andrej Babiš dominálta, aki négy év után visszatérhet a hatalomba. Az ANO 2021-es veresége után 2023-ban még kísérletet tett az elnöki szék megkaparintására, de súlyos vereséget szenvedett Petr Pavelllel szemben. Az akkori választási hadjárat jól illusztrálta, hogy az ANO csapata a Fidesz kampányát tekinti mintának. Akkor ugyanis azzal kampányolt, ha Petr Pavel győz, akkor háborúba viszi Csehországot. Ez a kampányhazugság ugyan hamar lelepleződött ugyan , de a mostani választásnál a cseheket már ez sem érdekli. Az ANO ugyanis a voksok mintegy 30 százalékára számíthat, messze megelőzve Petr Fiala kormányfő szövetségét, a SPOLU-t, amely 18 százalék körüli eredményre számíthat.
Az ANO szinte biztosan nem ér el abszolút többséget, mivel a cseh politikai paletta rendkívül széttagolt. Sőt, emiatt az ANO várhatóan kevesebb mandátumot szerez, mint 2021-ben. Így azonban Andrej Babiš pártja a szélsőjobboldali, erősen NATO- és EU-kritikus SPD támogatására van utalva. A politikai erőt a japán gyökerekkel rendelkező Tomio Okamura vezeti.
A jelenlegi koalíció a voksolást úgy állította be, hogy a csehek Kelet és Nyugat között választhatnak. Petr Fiala miniszterelnök többször hangsúlyozta a kormányzat nyugati orientációját, a szilárd európai uniós tagságot és Ukrajna támogatásának fontosságát. A kormánypártok arra hívják fel a figyelmet, hogy Babis és Okamura politikája Csehországot a szélsőségek és a bizonytalanság irányába terelné, miközben a szomszédos országok, mint Magyarország és Szlovákia, már hasonló utat jártak be. A SPOLU visszaesésének legfőbb oka, hogy a cseh gazdaság még nem nyerte vissza régi erejét. Felmérések szerint a lakosság harmada még mindig rosszabbul él, mint a Covid előtti időkben.
A választási egyenlet legnagyobb ismeretlenje a Petr Pavel elnök szerepe. A népszerű, karizmatikus államfő, aki egyértelműen a nyugati értékek és a szövetségi kötelezettségek mellett foglalt állást, nem rendelkezik formális hatalommal a kormányzás terén, számára ez az első nagy politikai próbatétel. Az elnök közvetlen támogatása a kormánypártok számára jelentős erkölcsi hátszelet jelenthet, tekintélye és a közvéleményben elfoglalt pozíciója kulcsfontosságú lehet abban, hogy a bizonytalan szavazók az utolsó pillanatban a kormányzó szövetségre adják a voksukat. Arra persze csekély az esély, hogy Petr Pavel megakadályozná a változást, de egyáltalán nem mindegy, hogy az ANO milyen fölénnyel nyer.
A Friedrich-Naumann Alapítvány elemzése szerint a választás nemcsak Csehország, hanem az egész régió számára jelentős következményekkel jár. Egy Babis-féle győzelem, különösen a szélsőjobb SPD támogatásával, tovább gyengítheti az EU-t, és nehézségekbe ütköző uniós reformokat. Ugyanakkor az ANO és az SPD közötti együttműködés rengeteg súrlódást vetít előre, hiszen az ANO hallani sem akar az EU-ból való kilépésről.
A cseh választást méltán lehet sorsdöntőnek nevezni. Az ország egy történelmi útkereszteződés elé került, ahol a választók döntése nemcsak a következő négy év kormányzását, hanem Csehország nemzeti identitását, nemzetközi pozícióját és a közép-európai régió geopolitikai egyensúlyát is alapvetően meghatározza. A szavazás arról szól, hogy Csehország végleg a Nyugat felé orientálódik vagy a populizmus és a nacionalizmus vonzáskörébe kerül.
Hétpárti parlament várható
Akár hét párt is bekerülhet a következő cseh parlamentbe. Felmérések szerint az ANO 29-32 százalékra számíthat, a három pártot tömörítő SPOLU örülhet, ha megszerzi a húsz százalékot. Harmadik helyre futhat be a szélsőjobboldali SPD mintegy 13 százalékkal: a polgármesterek pártja, a Nyugat-barát STAN 10-12 százalékot kaphat, míg a Kalózok, amely korábban tagja volt Fiala koalíciójának, 8-10 százalékot. Ezután az „Elég volt!” nevű baloldali populista formáció következik hét százalék körüli támogatottsággal, s a bejutási küszöb feletti eredményt érhet el a jobboldali populista „Autósok”, a párt szemben az SPD-vel és az Elég volt! szövetséggel nem akar szakítani az EU-val, de bírálja az Unió zöld paktumát. A várhatóan hét leendő parlamenti pártból tehát négy nevezhető egyértelműen populistának.
