Sokan azt gondolják, hogy a jutalmazás és a büntetés minden gyermeknél egyformán működik, azonban tudományos kutatások bizonyítják, hogy az ADHD-val élő gyermekek agya másképpen reagál a pozitív és negatív visszajelzésekre. Ezért az ő esetükben a hagyományos, megszokott nevelési módszerek gyakran kudarcot vallanak, ami mind a gyermek, mind a szülő számára frusztráló lehet. – Gyakran találkozunk azzal a tévhittel, hogy az ADHD-val élő gyermek lusta vagy motiválatlan. Valójában azonban egy olyan neurológiai különbségről van szó, amely alapvetően befolyásolja, hogyan reagál a külvilág ingereire, különösen a jutalmakra és a büntetésekre. Az ADHD-s agy az azonnali jutalmakat részesíti előnyben, és a késleltetett vagy bizonytalan megerősítés kevésbé hatékonyan motiválja. Ez nem szándékos engedetlenség, hanem egy idegrendszeri sajátosság – magyarázta el Bohács Krisztina, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője.
Az ADHD nem egy betegség, hanem egy neurológiai alapú funkciózavar. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egy gyűjtőfogalom, amelyen belül az érintettek jelentős kihívásokkal küzdenek a figyelem, az impulzivitás vagy a hiperaktivitás terén. A viselkedési tünetek mögött gyakran specifikus kognitív gyengeségek állnak. Az ADHD-nak három fő megjelenési formája van: a túlnyomórészt figyelemzavaros, a túlnyomórészt hiperaktív-impulzív és a kombinált típus. Ezek a megjelenési formák az életkorral és az életkörülményekkel változhatnak. Az ADHD általában olyan viselkedési problémákat okoz, amelyek a gyerekek iskolai előmenetelét és beilleszkedését is negatívan befolyásolhatják, hiszen az izgő-mozgó, figyelmetlen, sokszor meggondolatlan kicsikkel nem minden pedagógus képes megfelelően bánni. – Pedagógiai szükségletei alapján az ADHD-val küzdő gyerek sajátos nevelési igényűnek számít, így a nevelési-oktatási folyamatban különleges bánásmódban kellene részesülnie, a jutalmazás, motiválás terén is – hangsúlyozta a szakértő.
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral élők idegrendszere eltérően reagál a külső ingerekre, különösen a jutalmazásra és a büntetésre. Ezt a jelenséget a dopamin szabályozásának sajátosságai okozzák.
A dopamin egy kulcsfontosságú ingerületátvivő anyag. Boldogsághormonként is ismert, mivel befolyásolja a hangulatot, a motivációt és az elégedettségérzetet. Ez az anyag szabályozza a mozgást, a memóriát, a figyelmet és más kognitív funkciókat, valamint fontos szerepe van a jutalomérzet és a függőségek kialakulásában egyaránt. „A kutatások szerint az ADHD-s agy fokozottan érzékeny mind a pozitív, mind a negatív visszajelzésekre. Ha a jutalom késik vagy elmarad, az agy dopaminszintjének emelkedése is lassul, ami a teljesítmény és a figyelem egyértelmű romlásához vezet. Mindezt könnyű motivációhiányként értelmezni, ami azonban téves, valójában ugyanis egy neurológiai válaszreakcióról van szó arra, hogy nem volt következetes a megerősítés” – fejtette ki Bohács Krisztina. Hozzátette: ez a mechanizmus is magyarázza, hogy az ADHD-val élők miért részesítik előnyben a kisebb, de azonnal elérhető jutalmakat a nagyobb, de késleltetett megerősítéssel szemben.
Bár a büntetés rövid távon hatásos lehet a viselkedés szabályozásában, a fokozott érzékenység miatt hosszú távon a pozitív megerősítés sokkal célravezetőbb. Az erőfeszítést elismerő, azonnali pozitív visszajelzés különösen fontos, mivel az érintettek gyakran küzdenek alacsony önértékeléssel. A teljesítményüket nagyban segítheti az is, ha az elvárások egyértelműek és állandóak, mivel nehezebben alkalmazkodnak a változó követelményekhez – tette hozzá a szakértő. A gyerekek egyedi igényeihez igazított stratégiák megkönnyíthetik a mindennapokat a szülők és pedagógusok számára is. – Bontsuk le a feladatokat kisebb lépésekre, és adjunk azonnali, pozitív visszajelzést, dicséretet, matricát minden sikeresen teljesített rész után. A folyamatos pozitív megerősítés segít fenntartani a figyelmet – tanácsolta.
Mivel az ADHD-val élő gyerekek nehezebben alkalmazkodnak a változó elvárásokhoz., az ő esetükben kiemelten fontos, hogy a szabályok egyértelműek és következetesek legyenek. – Jelöljünk ki minden tevékenységhez konkrét szabályokat, és dicsérjük meg a gyereket, amikor betartja azokat. A házi feladat mennyiségét és időtartamát igazítsuk a kapacitásához. Ha egy feladat túl nehéz, csökkentsük a mennyiséget, és a teljesítmény helyett az erőfeszítést jutalmazzuk! Minél konkrétabb utasításokat adunk, annál valószínűbb, hogy el tudja végezni a feladatot.
Sok szülő reménykedik abban, hogy gyermeke kinövi az ADHD-t, de ez hiú ábránd.
Bár a tünetek – például a hiperaktivitás – felnőttkorra enyhülhetnek, az ezeket okozó idegrendszeri különbségek megmaradnak. Még azoknál a felnőtteknél is kimutathatók az ADHD-val összefüggő agyi eltérések, akik már nem mutatnak jelentős klinikai tüneteket. „Azonban a kezeletlen figyelemzavar felnőttkorban is okozhat nehézségeket a munkahelyen vagy a magánéletben. A GEM Tanulási Központban a Gibson-teszttel azonosítjuk ezeket a gyengeségeket, majd egyéni tréningekkel erősítjük őket, ami tartós változást hoz az agy neurális hálózatában” – magyarázta a szakértő. A megfelelő, személyre szabott támogatással az ADHD-val járó nehézségek sikeresen kezelhetők. A kognitív fejlesztő programok nemcsak a tanulási képességeket javítják, hanem az önbizalmat és a kompetenciaérzetet is növelik, ami pozitívan hat a gyerekek szociális és érzelmi jóllétére is.
Főleg a fiúk érintettek
Az október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a diszlexia tudatosításának hónapja. Az ADHD Magyarországon az iskoláskorú gyerekek 8-10 százalékánál fordul elő. Mintegy 70 ezer kiskorú lehet érintett, a háromnegyedük fiú.
