„Földalatti mozgalomként kell a Tiszának készülni a választásokra”

Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke bejelentette, hogy leendő jelöltjeik „személyes védelme és a családjaik biztonsága érdekében” csak november elején indítják el a „kiválasztási folyamat nyilvánosság előtt zajló részét”. Az utóbbi napokban és hetekben ugyanis világossá vált, hogy még komolyabban kell venni a „vesztét érző, aljas orbáni hatalom fenyegetéseit”, a „határokat nem ismerő lejáratásait” – indokolta a döntést a pártelnök. Az eredeti menetrend szerint a Tisza Párt nem csak novemberben, hanem már szeptemberben megnevezte volna azokat az aspiránsokat, akik közül kiválasztják a végleges jelölteket.

A Tisza Pártban valószínűsíthetően úgy érzik, nagyobb káruk lenne abból, ha több időt hagynának arra, hogy az ellenfelek lejárató kampányokat indítsanak a jelöltjeikkel szemben, mint abból, hogy bevállalják a késedelem miatti presztízsveszteséget – értékelte a lépést Tóka Gábor politikatudós, a Vox Populi választási kalauz szerzője.

A szavazók részéről indokolt az igény, hogy mielőbb szeretnék megismerni a tiszás jelölteket – mondta Tóka Gábor. Ez hozzátartozik a demokratikus folyamatokhoz, ahogyan az is, hogy a politikai ellenfelek kapjanak lehetőséget a másik oldal jelöltjeinek bírálatára. Ahhoz a gondolathoz azonban hozzá kell szokniuk az ellenzéki szavazóknak és a médiának is:

Egyfajta „földalatti mozgalomként” kell készülni a választásokra, nem pedig úgy, ahogyan normális helyzetben egy demokratikus párt szokott – fogalmazott Tóka Gábor. A mai Magyarországon ez adottság.

A politikatudós felidézte: amikor Magyar Péter fontolgatni kezdte, hogy pártot szervez, és eljutott az elhatározásig, hogy elindul a tavaly nyári EP-választáson, a Tisza Pártnak addigra már 15-20 százalékos támogatottsága volt a közvélemény-kutatásokban. Magyar Péter és néhány segítője abban a helyzetben találta magát, hogy hirtelen rengetegen akartak csatlakozni hozzájuk. Megjelentek közöttük a szélhámosok, a közbeszerzésekre pályázó vállalkozók, a félbolondok vagy a fideszes beépített emberek is.

– állapította meg Tóka Gábor. Ezért találták ki azt a struktúrát, hogy magába a pártba – ahol az érdemi politikai, stratégiai döntések születnek – csak a megbízhatónak tartott kevesek léphetnek be, viszont ezzel párhuzamosan életre hívják a Tisza Szigetek rendszerét, amely képes befogadni a sok ezer aktivistát. Rájuk nagyon nagy szüksége lesz a pártnak.

Az elegendő számú választási jelöltet is a Tisza Szigetek révén próbálják meg kiválogatni és „becsatornázni” a pártba. Tóka Gábor szerint a Tisza Pártban kialakított struktúra nem a tömegpárti demokratikus mechanizmusokra, hanem inkább a vállalatszerű működésre emlékeztet, aminek a maga idején biztosan meglesz a böjtje. Az adott helyzetben mégis talán ez tűnik a leginkább célravezető megoldásnak.

Az, hogy Magyar Péteréknek mekkora károkat okoz a mostani bejelentés a jelöltek megnevezésének elhalasztásáról, nyilván attól függ, a Tisza Párt mennyire ügyesen tudja kommunikálni a döntést, illetve az ellenfeleknek sikerül-e bizalmatlanságot kelteni a tiszások körül. A másik oldal azzal vádolhatja a Tiszát, hogy nem tartja be az ígéretét, ráadásul a választási felkészülésével is bajok vannak.

Ezzel együtt a politikatudós nem hiszi, hogy mindennek jelentős hatása lesz a Tisza szereplésére. Már csak azért sem, mert a Tisza Párt megalapozottan tarthat attól, hogy a propagandamédia nemtelen eszközökkel fogja támadni a jelöltjeit. Az is közrejátszhatott a Tisza döntésében – folytatta Tóka Gábor –, hogy így több idő jut a jelöltek szűrésére, képzésére és felkészítésére. Továbbá: időközben kitört a Szőlő utcai botrány. Pillanatnyilag ez a (Fidesz számára hátrányos) téma köti le az emberek figyelmét. Nem lenne okos a Tisza részéről, ha rázúdítanák a nyilvánosságra a jelöltjeik névsorát, hogy a Szőlő utcai ügy helyett azzal foglalkozzon mindenki.

Vita folyik arról, hogy a jelöltek kilétének mekkora a jelentősége. A dominánsnak tűnő álláspont szerint a választók – mivel elsősorban pártra szavaznak – nem nézik, ha nézik, nem törődnek azzal, hogy a kiszemelt pártot ki képviseli az egyéni választókerületben. Tóka Gábor valószínűnek tartja, hogy a Tisza Párt is képes lesz mind a 106 választókerületben olyan jelöltet indítani, aki megfelel a minimális követelményeknek: nem különösebben támadható, és rendelkezik olyan alapvető felkészültséggel, beszédkészséggel, amelynek köszönhetően a kampányban meg tudja állni a helyét.

Tóka Gábor is azon a véleményen van, hogy a választáson nem sokat számít a jelölt személye. Ha azonban az illető bekerül a parlamentbe, rögtön fontossá válik, hogy milyen szakmai, emberi, politikai kvalitásai vannak. Ezért a politikatudós szerint a legkevésbé se mellékes, hogy kik indulnak majd a Tisza Párt színeiben.