Közel hét év után történt ilyesmi utoljára: helyi idő szerint éjfélkor, magyar idő szerint ma reggel 6 órakor az Egyesült Államok kormányzati működése részlegesen leállt, miután a Kongresszus patthelyzetbe került és nem fogadta el a kormányzati finanszírozást biztosító törvényjavaslatot - számolt be a CNN. A törvény a szenátusban nem kapta meg a szükséges 60 szavazatot.
A hírcsatorna szerint a republikánus és a demokrata törvényhozók azonnal egymást kezdték hibáztatni a történtek miatt. Előbbiek szimplán azt követelik, hogy fogadják el a jelenlegi finanszírozás további hét héttel történő meghosszabbítását, míg utóbbiak abból nem engednek, hogy a finanszírozási törvényjavaslat tartalmazza a Megfizethető Egészségügy Törvény (Affordable Care Act) szerinti kibővített prémiumtámogatások meghosszabbítását.
A CNN hangsúlyozza, hogy alapvetően minden egyes kormányzati leállás más, jelen állás szerint az élet és a vagyon védelme szempontjából kritikus fontosságú funkciók továbbra is működni fognak. Mindemellett a korábbi leállások alkalmával például leálltak a bevándorlási meghallgatások, valamint a szövetségi hitelezés is a lakásvásálók és a kisvállalkozók részére. Azt mindenesetre már most tudni, hogy a történteknek Magyarországon is lesz hatása: az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége a Facebookon bejelentette, hogy „elfogadott költségvetés hiányában az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének Facebook oldala a teljes működés újraindulásáig nem lesz rendszeresen frissítve, kivéve a sürgős biztonsági információkat.”
Egyelőre nagy a bizonytalanság arról, hogy meddig tarthat a leállás, holnap reggel újra nekifutnak a finanszírozási törvénynek, de a republikánusok ugyanazt akarják elfogadtatni, mint amit most blokkoltak. Kompromisszum helyett abban bíznak, hogy előbb-utóbb néhány demokrata politikus át fog szavazni a működés újraindulása érdekében. Egész pontosan 7 átszavazóra lenne szükségük.
A kormányzati leállás mások mellett azokat érinti meglehetősen érzékenyen, akiknek állását a most blokkolt költségvetés finanszírozná, mivel nagy részüket emiatt fizetés nélküli szabadságra küldik. Sőt, a létfontosságú szektorok (például egészségügy, rendőrség), munkavállalóinak adott esetben fizetés nélkül is dolgozniuk kell. Az MTI szerint csaknem 750 ezer szövetségi alkalmazott kényszerült kényszerszabadságra, számos közszolgáltatás szünetel vagy késik, továbbá gazdasági adatok közlése is csúszhat. Egyebek között nemzeti parkok zárnak be, adó-visszatérítések késnek, a légi közlekedésben pedig késések várhatók.
Az eddigi legnagyobb amerikai kormányzati leállás 2018-2019-ben volt, és 35 napig tartott Donald Trump első elnöksége idején, a jelenlegi helyzethez hasonló súlyos politikai konfliktusokkal a háttérben. Elemzők szerint az Egyesült Államokban egyre polarizáltabb politikai légkörben, különösen a szélsőséges politikai csoportok befolyása miatt, a jelenlegi helyzetben nehezebb lesz kompromisszumra jutni a kormány újraindítása érdekében. A politikai vezetőknek nehéz lesz visszakozniuk saját aktív támogatóiktól, ami a patthelyzet elhúzódását vetítheti előre.
Az amerikai elnök, Donald Trump és a republikánus vezetés jelentős költségvetési megszorításokat követel, valamint kilátásba helyzeték a kormányzati programok és állások további megszüntetését. Trump maga figyelmeztetett, hogy a leállás visszafordíthatatlan intézkedéseket tehet lehetővé, a többi között további munkahelyek és programok megszüntetését.
A leállás a gazdaságra és a pénzpiacokra is negatív hatással lehet; a legfontosabb gazdasági adatok (például a szeptemberi foglalkoztatási jelentés) közzétételére, ami befolyásolhatja a Federal Reserve (Fed) döntéseit is. A tőzsdei indexek csökkenhetnek, a dollár gyengülhet, az arany egyébként is csúcsokat döntögető ára tovább emelkedhet.
