Nem tudok idehaza olyan baloldali szerveződésről, amelyre egyrészt az erőszakosság, másrészt bármifajta terrorizmushoz való kapcsolódás jellemző lenne – hangsúlyozta lapunknak Jámbor András ellenzéki parlamenti képviselő, a Szikra Mozgalom tagja.
Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában adta hírül, hogy a kormány terrorszervezetté nyilvánította az Antifát. A miniszterelnök közlése szerint létrehoznak egy „nemzeti listát”, erre azok a szervezetek kerülnek fel, amelyeket Magyarország – értsd: a kormány – terrorszervezeteknek tekint. Ellenük a „legszigorúbban járunk el” – ígérte a miniszterelnök. Márpedig az „Antifa és az ahhoz tartozó alszervezetek: terrorszervezetek” – rögzítette a kormányfő, aki kitért arra is:
anélkül, hogy elkövettek volna bűncselekményt, mielőtt elkövetnék, lépéseket kell velük szemben érvényesíteni.
A miniszterelnök azokra a támadásokra utalt, amelyeket külföldi antifák 2023 februárjában a szélsőjobboldal ünnepe, az úgynevezett „becsület napja” előtt követtek el Budapesten. Az antifasiszták csoportosan támadtak szélsőjobboldaliként azonosított személyekre, esetenként súlyos sérüléseket okoztak. Bár a kormány képviselői nem szokták szóba hozni, ugyanebben az időben szélsőjobboldaliak is rátámadtak antifasisztának hitt járókelőkre, ketten közülük kórházba kerültek.
Az antifasiszták ellen a rendőrség közösség tagja elleni erőszakos cselekedet miatt indított eljárást, míg a szélsőjobboldali támadásokat kezdetben egyszerű garázdaságként és súlyos testi sértésként kezelte.
Bár a törvény meghatározza a terrorcselekmény fogalmát és büntetni rendeli azt, a terrorszervezetekről eddig nem létezett nyilvántartás. Idézett rádióinterjújában Orbán Viktor nem tett utalást arra, hogy a kormány szélsőjobboldali csoportok terrorszervezetté minősítését is tervezné. A péntek este megjelent kormányrendeletből annyi legalább kiderült, hogy a listán szereplőkkel szemben pénzügyi és vagyonügyi intézkedéseket alkalmaznak, valamint a kiutasításhoz kapcsolódóan beutazási és tartózkodási tilalom elrendelhető.
Megjelent a rendelet, Magyarországon terroristának nyilvánították az antifátA miniszterelnök utólag sem fejezte ki rosszallását, amiért Novák Katalin – időközben megbukott – köztársasági elnök kegyelemben részesítette a terrorcselekmények miatt elítélt Budaházy Györgyöt és társait.
A 2023-as antifasiszta támadásokat próbálták összefüggésbe hozni a Szikra mozgalommal. „Magyarországon külföldiek hajtottak végre erőszakos cselekményeket, a rendőrségi vizsgálat megállapította, hogy egyetlen magyar elkövető vagy gyanúsított sincs az ügyben. A rendőrség korábban kimondta, hogy a támadásokhoz a Szikra mozgalomnak nincs semmi köze” – idézte fel kérdésünkre Jámbor András. Az ellenzéki politikus elképzelhetetlennek nevezte, hogy a rendőrség ellenében a kormány terrorszervezetté nyilvánítsa a Szikrát.
„Az Antifa és az antifasizmus nem ugyanaz, én antifasisztának tartom magam” – tette hozzá. Jámbor András jogilag egyelőre nem tudja értelmezni a kormány döntését, és reméli, hogy nem is kell értelmeznie.
„Nem látok bele Orbán Viktor fejébe, amit időnként sajnálok, máskor elég szerencsésnek tartok. Nem tudom, mire gondolt a költő”
– fogalmazott.
Jámbor Andráshoz hasonlóan Hegyi Szabolcsnak, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogi szakértőjének sem sikerült megfejtenie, mit takar a miniszterelnök bejelentése. Nyugat-Európa több országban működnek olyan bejegyzett, radikális antifasiszta szervezetek, amelyekkel szemben fellépnek a hatóságok, adott esetben be is tiltják némelyiket. Csak éppen Magyarországon nincsenek abban az értelemben vett antifasiszta szervezetek, amilyen értelemben arról Orbán Viktort beszélt. Persze, nálunk is léteznek antifasiszta aktivisták, de nem bejegyzett szervezetként, hanem laza csoportként, hálózatként – és nem Antifa néven – működnek.
Hegyi Szabolcs szerint az, hogy egy szervezet mit gondol, milyen célra szerveződik, önmagában nem legitim indoka az állami fellépésnek. Az Orbán-kormány idején elfogadott 2011-es civiltörvény – akárcsak a korábbi egyesülési törvény – teljesen egyértelműen fogalmaz. Az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog, amelynek alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy másokkal szervezeteket, illetve közösségeket hozzon létre vagy azokhoz csatlakozzon. Az egyesülési jog alapján minden olyan tevékenység végzése céljából alapítható szervezet, amely összhangban áll az alaptörvénnyel, és amelyet törvény nem tilt. Mint minden szabadságjognak, az egyesülési jognak is csak külső korlátai annak: az egyesülési jog gyakorlása sem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével, nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére, gyakorlására vagy kizárólagos birtoklására, és az egyesülési jog alapján fegyveres szervezet sem hozható létre.
Annak idején – magyarázta a TASZ jogi szakértője – a Magyar Gárdát sem azért oszlatták fel, mert szélsőjobboldali szervezetnek minősítették, hanem azért, mert a bíróság tételesen végigvette, hogy a szervezet tagjai milyen megfélemlítő, jogsértő cselekményeket hajtottak végre.
Ha tehát antifasiszták bántalmaznak másokat, annak nyilván kell, hogy legyen büntetőjogi következménye. Történetesen a 2023-as támadásokkal kapcsolatban is folyamatban van a bíróság előtt a büntetőeljárás. Amennyiben szervezeti háttér van a támadások mögött, akkor az elkövetők tettei a szervezetre nézve is következményekkel járhatnak. Ha viszont csak egy „füstös kocsmában” beszélgetnek a kapitalizmus végéről és az antifasiszta ellenállás különféle lehetőségeiről, az nem tekinthető jogellenesnek.
Hegyi Szabolcs éppen ezért fölöttébb problémásnak tartja, hogy bizonyos szervezetekkel szemben már az előtt „lépéseket akar érvényesíteni” a kormány, hogy bármifajta törvénytelenséget elkövettek volna.
Öt év letöltendő börtönbüntetést kapott Münchenben a budapesti antifa támadások egyik elkövetője