Egy újabb NER-kör zárult be hétfőn, amikor a parlamenti kétharmad Juhász Imrét, az Alkotmánybíróság (AB) előző elnökét választotta az alapvető jogok biztosává. Az új ombudsman ezzel az olyan független, köztiszteletre méltó és kiválóan felkészült jogászok sorába került, akik bebizonyították, hogy szinte bármely közjogi pozícióban megállják a helyüket. (Hallotta már az olvasók közül bárki Juhász nevét?)
A NER-ben ugyanis ezek a jogászok nem vesznek el, csak átalakulnak. Itt van rögtön Polt Péter, aki az országgyűlési biztosi hivatalban, ombudsman-helyettesként kezdte közjogi pályafutását, majd egy nagy ugrással legfőbb ügyész lett, s e posztra utóbb kétszer is megválasztották. Bár harmadik legfőbb ügyészi mandátuma csak 2028-ban járt volna le, idén gyorsan lemondott, hogy még a 70 éves kizáró korhatár előtt alkotmánybíróvá és egyúttal az AB elnökévé válasszák – így lett Juhász utódja. Varga Zs. András is az ombudsmani hivatalban kezdte, majd követte Poltot a legfőbb ügyészségre, sőt, a legfőbb ügyész helyetteseként is dolgozott, mielőtt alkotmánybíróvá választották. Az AB-tagságról csak azért mondott le, hogy mielőbb a csúcsra érjen: lényegében nulla bírói gyakorlattal választották a Kúria elnökévé. A legmagasabbra a Juhászt most ombudsmannak jelölő Sulyok Tamás jutott; az egykori téeszjogász előbb alkotmánybíró, majd az AB elnöke volt, mielőtt – Novák Katalin lemondása után – köztársasági elnökké választották. Azóta is kifejezi a nemzet egységét…
Juhász Imre munkásságára alighanem a 2006-os rendőrségi jogsértéseket vizsgáló Civil Jogász Bizottság tagjaként figyelt fel a Fidesz;
innen már egyenes volt az útja a Független Rendészeti Panasztestület élére, majd az AB-ra, ahol mandátuma idei lejárta előtt szűk egy évig elnökösködött – Sulyok után. Előadóbíróként egy rossz szava sem volt például a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló törvényről.
A sorcsere megtörtént, az újabb NER-kör bezárult: Juhász elvileg hat évig védi majd az alapvető jogainkat. De vajon kitől és mitől?