Rekordokat dönt a forgalom a magyarországi gyermektraumatológiákon a szeptemberi iskolakezdés óta. Egyetlen ügyelet alatt akár 100-160 sérült gyermeket is el kell látniuk. A balesetek közül gyakoriak a közlekedési-, a játszótéri-, valamint az elektromos rollerrel elszenvedett sérülések. Az elmúlt 15 évben nem lett kevesebb a gyermekbántalmazás, valamint a kamaszkori öngyilkossági kísérletek miatt orvosi ellátásra szorulók száma sem – derül ki a Népszava Szike podcastjának legfrissebb adásából. Ezúttal két traumatológus, Kassai Tamás és Varga Marcell a Magyar Gyermektraumatológus Társaság vezetői beszéltek egyebek mellett arról, hogyan szokták esetenként éppen a szülők még veszélyesebbé tenni a gyermekek mindennapi eszközeit, legyen az akár egy trambulin vagy elektromos roller?
Noha különféle uniós szerződések kötelezik Magyarországot, hogy csökkentse a halálos, illetve a súlyos sérüléssel járó gyermekbalesetek számát, az elvárásnak egyelőre nem tudunk megfelelni – mondta Kassai Tamás, aki 25 éve gyűjti a KSH-statisztikáiból a gyermekbalesetekkel összegfüggő adatokat. Míg 2000-től egy évtizeden át csökkent a gyermek- és baleseti halálozás, az elmúlt 15 évben ez stagnál, illetve bizonyos sérülések száma növekszik is. Ilyenek például az égési-, a közlekedési-, a játszótéri-, valamint a roller balesetek. Továbbá egyre több a gyermekbántalmazás, valamint a kamaszkori öngyilkosság is. Arra a kérdésre, hogy dühös-e az orvos a szülőre, ha nyilvánvalóan az ő felelőtlenségének felróható balesettel, vagy éppen egy bántalmazás nyomaival találkozik, Kassai Tamás azt felelte: álszentség lenne azt állítani, hogy nem. De szerinte az orvosnak nem dolga, hogy „beszóljon”, felelősségre vonja, haragjával büntesse a szülőt, csak az, hogy gyógyítsa a gyermekét. – A véleményem magamban tartása, persze nem mindig egyszerű.
A gyermektraumatológus tipikus balesetként említi azt, amikor az apa a nyakába veszi a gyereket, majd jön az ajtófélfa, ami alatt apa átbújik, a gyerek viszont alaposan beüti a fejét. – Az elsőnél még véletlen baleset, egy hét múlva a második ugyanilyen sérülésnél, már elmondjuk: tessék vigyázni, mert apa nem lett alacsonyabb és az ajtó sem lett magasabb. A harmadik fejbeütéses sérülésnél, már forr bennem a düh, a tehetetlenség. Számtalan hasonló ismétlődés fordul elő a közlekedési és játszótéri sérüléseknél, pedig gyakran elegendő lenne a gyerekre bukósisakot és csuklóvédőt ráadni. Vagy pusztán betartani a trambulinra vonatkozó balesetmegelőző előírásokat. Például azt, hogy 6 éves kor alatt nem szabad trambulinban sportolni. Nem lehet olyat sem tenni, hogy egy kétéves és bent van egy 12 éves együtt ugrál a trambulinban, mert a nagyobb amikor visszaérkezik, olyan erővel üti meg a gumiszőnyeget, hogy az el tudja törni a kisebb sípcsontját – hangsúlyozta Kassai Tamás. Ám azt is hozzátette: tudomása szerint még egy felnőttet sem vontak felelősségre trambulinbaleset miatt. Tapasztalata szerint amikor nagyon összetöri magát egy gyerek a trambulinban, legfeljebb annyi szokott történni, hogy a szülő hazamegy és elcsomagolja a játékot.
- A másik nagyon sok súlyos sérülést okozó új eszköz az elektromos roller – mondta Varga Marcell, aki szerint gyakorlatilag járványszerűvé váltak az ilyen balesetek.
Az ő legutóbbi éjszakai ügyelete alatt egy 13 éves fiú felkarcsont- és csuklótörését, egy kislánynak pedig „csak” a csuklótörését kellett műtenie. Az ügyeletbe érkező harmadik rollerbalesetes gyerek olyan agyrázkódást szenvedett, hogy órákig hányt.
„Sokszor látom, hogy egy felnőtt férfi és egy kisgyerek, ketten állnak a rolleren, pedig ez sokkal veszélyesebb, mintha akár 200-zal menne valaki csuma részegen az autósztrádán.”
Varga Marcell szerint az elektromos rolleres balesetek nem csak a gyermektraumatológiákon okoznak problémát, a felnőtt ellátásba is érkeznek sérültek nagyon-nagyon súlyos, életet veszélyeztető koponya- vagy végtagtörésekkel. Kassai Tamás azt is hozzátette: „ha egy felnőtt ember feláll a rollerre és megnyomja a gombot, az abszolút az ő döntése, felelőssége. Az is, ha ezt részegen, vagy bármiféle tudatmódosító szer hatása alatt, netán a barátjával együtt teszi. Ám, ha ez egy 12 éves gyerekkel történik, azért a szülő a felelős.”
Az adásban még szó van arról is, hogy lehet-e „törésállóbbá” tenni a gyereket? Mitől van a 10 éves focistának gyakran térdszalag sérülése, vagy krónikus sarokfájdalma? Hová, merre fusson a szülő a sérült gyerekével, hogy lehetőleg gyorsabb és legjobb ellátást kapja? Tovább arról is beszélünk, hogy mire lehetnek büszkék a hazai gyermektraumatológusok?
Tavaly 410 ezer „frissen” sérült gyereket láttak el a hazai traumatológiákon. Közülük 14-15 ezret kellett kórházba utalni, mintegy 8 ezren szorultak műtétre. Súlyos, életveszélyes sérülést 100-150 gyerek szenvedett.
