Magyarország történetének legnagyobb autópálya-felújításába vágott bele a Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségében álló sztrádakoncessziós társaság, az MKIF Zrt. Az újjáépítést ugyan a sztrádakoncesszió eredményeként ünneplik, de valójában nincs rá garancia, hogy a 2022-ben gründolt konstrukció megéri a szerződésben rögzített 35 éves időtávot – hívja fel a figyelmet a hvg.hu.
A portál felidézi, az Európai Bizottságnak komoly aggályai vannak, ezért kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Az uniós testület szerint a 35 évre szóló koncesszió értékének becslése nem volt megalapozott. A koncesszió időtartamát is nehezményezi Brüsszel, másrészt úgy látja, hogy a kialakított struktúrában túlságosan kevés kockázatot visel a koncesszor. Holott e konstrukció lényege éppen az volna, hogy a kockázatok túlnyomó többsége – és persze az esetleges nyereség is – a koncesszió birtokosát illesse. A magyar sztrádakoncesszió azonban az Európai Bizottság szerint annyira nem felel meg a feltételeknek, hogy tulajdonképpen koncessziónak se lehet nevezni, inkább egyszerű közbeszerzésről van szó.
A konstrukció jövőjével kapcsolatos bizonytalanságot fokozza, hogy Magyar Péter Tisza-vezér ígéretet tett a NER-korszakban kiosztott állami koncessziók felülvizsgálatára és adott esetben felbontására.
A hvg.hu megjegyzi, bizonyos, hogy a 2022 szeptembere óta élő koncessziós szerződést nem lehetne hosszas pereskedés és jó eséllyel borsos jóvátételek nélkül felbontani pusztán azért, mert az aktuális kormánynak nem szimpatikus a koncesszor személye. A cikk szerint azonban
más volna a helyzet, ha a szerződés teljesítésében a koncesszor súlyos mulasztásokat követne el, ilyesmire azonban eddig nem volt példa.
a megállapodás módosítása lehetséges, a felek egyetértésével. Több alkalommal volt is már erre példa: először az állam, pénzszűkében lévén, későbbre akarta tolni a költséges beruházásokat, legutóbb pedig – idén tavasszal – az uniós kötelezettségszegési eljárásban megfogalmazott kritikákra reagálva történtek kisebb módosítások.
de a szerződés kormányzati felmondása előtt éppenséggel az uniós kötelezettségszegési eljárás nyithatja meg a kaput. A kontraktus ugyanis külön nevesíti az ilyen eljárást mint felmondásra jogosító eseményt. Különös tekintettel arra az esetre, ha az Európai Bíróság uniós kötelezettség megsértését állapítja meg.
felmondási jogalap az is, ha „feltétlenül szükséges” volna a szerződés olyan lényegi módosítása, amelynek alapján a magyar közbeszerzési törvény szerint új tendert kellene kiírni. Az állam általi felmondás esetén azonban a koncesszort térítési díj illetné meg, valamint külön díj akkor, ha az állam a kötelezettségszegési eljárásban „nem tesz meg minden tőle elvárható intézkedést” a folyamat kedvező lezárása érdekében.
