Szigliget nyugati részén, a Balaton medrében fekvő, fokozottan védett terület miatt került szembe egymással a horgászparadicsomról álmodó beruházó és egy helyi civil egyesület. Egy új kikötő építése áll a vita középpontjában, ugyanis az egyesület szerint természetromboló beruházásról van szó, míg a beruházó szerint rehabilitációról – írja a 24.hu.
A portál szerint a tervezett fejlesztés miatt egy Natura 2000-es területen kotornának. A kikötő a Balaton-felvidéki Nemzeti Park legérzékenyebb zónájába, az ökológiai hálózat magterületébe is belevágna. A tó medre állami tulajdonban van, a part menti terület viszont a beruházóé. Az ellenállás fő oka, hogy
a kikötő nagyrészt a tómeder mára feltöltődött, fás-cserjés részén épülne.
A Telex összefoglalója szerint a portál cikkéből az is kiderül, hogy a beruházó, Kovács Zoltán szerint a civilek alaptalanul védik a területet, hiszen „semmilyen olyan növényzet nincs ott, amit törvényi szabályozás védene”. Szerinte egy régi csónakkikötő rehabilitációjáról lenne szó: „A kikötőmedence a régi nádüzem kikötőjének a helyén és területén, valamint az illegális feltöltés helyén valósul meg. A tervező helyszíni geodéziai felmérés alapján jelölte ki a tervezett medence területét úgy, hogy az a védett nádast meg se közelítse” – mondta a portálnak a beruházó.
A Veszprém Vármegyei Kormányhivatal idén júliusban engedélyezte a beruházás első ütemét, amely ötven férőhelyes kikötő létesítésére vonatkozik a Tapolca-patakon keresztül megközelíthetően. A hivatal szerint ennek nem lesz jelentős környezeti hatása. Elutasították viszont a második ütemet, amely a régi nádüzemi csatorna helyreállítását célozta volna. A hatóság indoklása szerint ez veszélyeztetné a magas természetvédelmi értéket képviselő nádasállományokat.
A beruházó a 24.hu-nak azt mondta, hogy
ha a jogszabályok majd engedik, megvalósítják a 106 kikötőhelyet, amire a hajózócsatorna kikotrásával lenne lehetőség.
A civil egyesület fellebbezést nyújtott be Dér Ádám környezetvédelmi hatósági ügyekért felelős helyettes államtitkárhoz, mivel álláspontja szerint már az első ütem engedélyezése is több szempontból aggályos. Kérelmükben a döntés teljes megsemmisítését kérték a másodfokon eljáró hatóságtól, amíg pedig nem születik döntés, addig az építkezés sem kezdődhet meg.