A pénzintézetek eredményességét korlátozó intézkedésekkel szemben legfeljebb csak hümmögő Magyar Bankszövetség tagjainak egy résznél elszakadt a cérna. Az év egyik leggyászosabb napján, szeptember 11-én az Alkotmánybírósághoz fordultak jogorvoslatért. Ezúttal azt sérelmezik, hogy immáron hetedik alkalommal hosszabbította meg a kormány a lakossági hitelkamatstopot, a még a világjárványra hivatkozott „vészhelyzet” máig létező rekvizitumát. S tették ezt „alkotmányossági megalapozottság” nélkül, éspedig úgy, hogy ez „utólag, szükségtelenül és aránytalanul” avatkozik be a magánjogi jogviszonyokba.
Az maga a csoda, hogy a hitelintézetek csak most ébredtek fel, hogy 2022 eleje óta még mindig csak 2,02 százalékot számolhatnak fel a változó kamatra szerződött jelzáloghiteles adósaiknak.
Ráadásul a negyedik esztendeje a bankok által lenyelni kényszerült kamatkülönbözetet utólag sem számíthatják majd fel ügyfeleiknek.
A hosszabb ideje változatlanul 6,5 százalékon tartott jegybaki alapkamattal szemben ez a 2,02 százalékos hitelkamat nevetségesen alacsony. (A Otthon Start 3 százalékos mértékével ez nem vethető össze, mert ennél az állam a bankok számára kiegészíti a támogatott kamat és a piaci kamat különbözetét.) A bankellenes hangulatkeltésben élenjáró NER a hétszeri módosítás során nemcsak az intézkedés határidejét tolta mindig előbbre, - a kezdeti féléves moratórium most már 2025. december 31-ig tart -, hanem a kamatstop hatályát ki is terjesztették.
Az alacsony hitelkamat az érintett hiteladósoknak kedvező. Ugyanakkor, ha majd - megszűnik, akkor 15 százalékra is megnőhet a mértéke. A 286 ezer hiteladós 200 milliárd forintnyi tartozásán a bankszektornak 50-55 milliárd forint vesztesége keletkezik. Ezt szeretnék elkerülni. Megjósolhatatlan, hogy sikerül-e?