Sokan egyetértenek velem abban, hogy Magyarország lesüllyedése a koronavírus járvány óta felgyorsult. Orbán az európai országok többségével ellentétben a járvány megfékezésének ürügyét a demokratikus intézmények működésének korlátozására; a költségvetési fegyelem Európai Bizottság által engedélyezett fellazítását pedig elsősorban a haveri kör kistafírozására (ld. lélegeztetőgép biznisz) használta. Így pótolta a Covid idején kiesett jövedelmüket, ügyelve arra is, hogy a korábbi tisztán hatalmi-politikai céljait (stadionépítés, szállodaépítés, Budapest-Belgrád vasútvonal) „átcímkézve” megvalósíthassa.
Ekkor bizonyosodott be minden európai adófizető számára az, amit korábban csak néhány elemző hangoztatott, hogy az Orbán-rendszer lényege – ahogyan azt Bill Clinton már 2014-ben megmondta –: a névadó az örök hatalomra és a pénzre hajt. 2022-től az az európai adófizetők nyomására az uniós pénzszivattyút elzárták ugyan, ám Orbán a magyarországi közpénzek minden zsilipjét kinyitotta, és 2020 márciusa óta a veszélyhelyzetek révén folyamatosan fenntartotta a korlátlan önkényuralom demokratikus intézményeket visszaszorító rendszerét.
A COVID A VILÁG FEJLŐDÉSÉT – A VAKCINA KÖZÖS ÉS ÖSSZEHANGOLT ALKALMAZÁSA RÖVID EPIZÓDJÁT LESZÁMÍTVA - AZ IZOLÁCIÓ, A NACIONALIZMUS ÉS AZ AUTOKRATIKUS HATALOMGYAKORLÁS ERŐSÖDÉSE FELÉ TERELTE. Az új és ismeretlen járvánnyal szemben a világ országai egyszerre alkalmazták a hagyományos, a központosítás erősödése irányába ható „katonai” módszereket (kijárási tilalom) és az összehangolt erőfeszítéseket igénylő intelligens megoldásokat. A kényszerintézkedések sem tudták azonban a rendelkezésre álló gyógyító kapacitás méretéhez mérsékelni a járvány terjedési sebességét, miközben a kijárási tilalom, a gazdasági tevékenység megállítása felmérhetetlen és hosszabb időszakra kiható gazdasági, pénzügyi és társadalmi károkat okozott.
Szerencsére Magyarország nem követte a teljesen bornírt módszereket (ld. Trump: fertőtlenítők fogyasztása, a belarusz Lukasenka: szántás+vodka), de idehaza a járvány terjedési sebességét korlátozó kényszerintézkedésekhez az Orbán-rendszer valóságos természetét felerősítő, fent már idézett elemek társultak. Ezzel megkezdődött a magyar önkényuralomnak a fejlett világtól való külpolitikai és gazdasági elszigetelődése.
A JÁRVÁNY GAZDASÁGI HATÁSAINAK MAGYARORSZÁGI KEZELÉSE TOVÁBB ERŐSÍTETTE AZ ORBÁN ÁLTAL OLIGARCHÁVÁ TETT CSOPORT GAZDAGODÁSÁT, A VERSENYPIACI MEGOLDÁSOK HÁTTÉRBESZORÍTÁSÁT A MONOPÓLIUMOKKAL SZEMBEN, AZ ORSZÁG GAZDASÁGI KIFOSZTÁSÁT ÉS SEBEZHETŐSÉGÉNEK NÖVEKEDÉSÉT. A Covid (2020) megtörte a 2018. évi országgyűlési és a 2019-es európai parlamenti választásokra mesterségesen évi 5 százalékos szintre gerjesztett hazai gazdasági növekedést. Magyarország Európában az egyik legnagyobb, a negyedik legrosszabb visszaesést szenvedte el (a GDP 5 százalékkal csökkent). A járvány után, a szinte automatikus gazdasági felpattanás évében (2021) a kormány, olvadó népszerűségének megtámogatására - gazdasági-pénzügyi szempontból teljesen értelmetlenül - iszonyatos pénzesőt zúdított a választókra. A 2021-ben befizetett szja visszatérítése: 600 milliárd forint., 25 év alattiak adómentessége: 140 milliárd forint, munkáltatói adó elengedése: 130 milliárd forint, lakás áfa csökkentése: 110 milliárd forint, munkáltató járulékok csökkentése 170 milliárd forint, egyéb adócsökkentések 89 milliárd forint. Ezekhez társult a 13. havi nyugdíj teljes összegének előrehozott kifizetése, a nyugdíjprémium, a fegyverpénz, a köztisztviselők és a közalkalmazottak egyes csoportjainak béremelése.
Az államháztartás hiánya a 2019. évi -2,1 százalékról 2020-ban -9 százalékra ugrott, de 2021-ben is magas szinten, -6,7 százalékon ragadt be. Ehhez hozzáadódik az Uniótól érkező transzferek utolsó nagyobb részlete (a GDP 3,1 százaléka), a Magyar Nemzeti Bank 1700 milliárd forintos vesztesége (a GDP 3,2 százaléka), mivel az MNB folytatta az értelmetlen Növekedés+ hitelprogramot és a vállalati kötvények nyakló nélküli vásárlását. Az így számolt összes „többletkereslet” a GDP 12 százalékát is elérte.
Nem csoda, hogy a növekedés várakozáson felül, nemcsak 5 százalékra, hanem 7 százalékra pattant fel, a szinte korlátlan pénzbőség pedig Európa rekorder (2021 végén 24,5 százalék) fogyasztói ár növekedést produkált. Ez a pénzesőnek álcázott keresleti sokk eltakarta, hogy Orbán a folytatólagos veszélyhelyzeti önkény gyakorlása mellett korlátlanul osztogatja a nemzeti vagyont – a hullarablással felérő lélegeztetőgép bizniszt is ideértve. Ennek része a 35 éves autópályakoncesszió, a szintén hosszúlejáratú hulladékkezelési koncesszió, a kormányzati szervek áttelepítése a királyi vő által épített irodaházakba, a Balaton-parti nádasok beépítése, valamint a teljesen egyoldalú iparszerkezet (akkumulátorgyártás) kialakítása.
A 2022-ES VÁLASZTÁSOKON MEGSZERZETT ÚJABB KÉTHARMAD MEGRÉSZEGÍTETTE ORBÁNT. AZ ÚJRAVÁLASZTÁS ÁRA AZ ORSZÁG TELJES LEGATYÁSÍTÁSA VOLT. 2022 második félévétől a növekedés visszaesésbe, illetve stagnálásba fordult, a magasra szökött árszint lefékezte a fogyasztást, a gazdasági bizonytalanság és az önkényeskedés durván lefogta a vállalati beruházást, az államháztartás hiánya minden megszorítás és állami beruházások lenullázása ellenére fennakadt a magas szinten, a fizetési mérleg pedig csak azért pozitív, mert minden visszaesett, így a behozatal is.
A Putyinhoz dörgölőző Orbán a külföldi beruházók számára inkább taszító, a Trumpra tett tétek (ő majd békét teremt Ukrajnában, és hatalmas amerikai tőkét hoz) nem jöttek be. A Covid előtti bizakodó gazdasági közhangulat aggodalomba és csüggedésbe váltott át, miközben az orbáni elbizakodottság nem csillapult. Így kerülhetett sor a kegyelmi ügyre, ami fordulatot eredményezett a belpolitikában.
Az addig kézből etetett ellenzék szétmállott, és új, ereje teljében lévő fiatal ellenzékként lépett be a fess, fiatal, dinamikus „latte-avokadót” fogyasztó, visszakézből érvelő Magyar Péter. Orbán ugyan még uralja a médiát (de csicskásai itt is hibát hibára halmoznak), be tud dobni tömegek fantáziáját megmozgató és a költségvetést hanyatt döntő ötleteket (alacsony kamatozású lakásvásárlási kölcsön), de ez utóbbi következménye máris a lakásárak galoppból vágtába való átcsapása.
Még sok meglepő, új ötlete lesz, de a korábbi népszerűsége megkopott, az ország süllyedése pedig felgyorsult.
Orbán száz milliárdokat költ reklámra, amire az ellenzék nem lesz képes, sőt a még költségvetési tervekbe sem foglalt, ezért még papírra sem vetett tízezermilliárdos fejlesztési program ötletével a „császár új ruhája” mesét is eljátszhatja, de a császár (nem éppen előnyére) meztelen.
Az utolsó vastartalék az oroszok kiengedése a spájzból, szóban, trollkodásban, provokációban. Meg a persze korábban, a tévészékház ostromában már kipróbált kopaszok „szabadon engedése”, bikacsökkel a kézben: hadd féljen a nép. Orbán a katalán festő, Dalí örökébe lép, elkezdi festeni a polgárháború előérzetét.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.