A Nézőpont vezetője szerint a többi közvélemény-kutató is egyetért az általa vezetett intézettel, csak nem tudnak róla

A Fidesz és a Tisza közötti verseny jelenlegi állását mutató legfrissebb közvélemény-kutatási eredmények értelmezése vált az egyik központi témájává a Republikon Intézet csütörtökön tartott, eredeti célkitűzése szerint a 2026-os kampányról szóló konferenciájának. Az első beszélgetésen megjelent kutatók által képviselt intézetek legfrissebb számai egyetlen kivételtől eltekintve nem különböznek jelentős mértékben – az IDEA Intézet éppen tegnap publikált adatai szerint a biztos szavazó pártválasztók körében a Tisza 48 százalékon, a Fidesz 39 százalékon áll. A Mediánnál 51-38, a Závecz Research-nél 46-36, a 21 Kutatóközpontnál 52-36, a Republikonnál pedig 41-35 százalékot mérnek a két párt esetében az említett kategóriában. Kivételt a kormányhoz közel álló (bár a szereplők ezekkel a címkékkel kapcsolatban is vitába szálltak egymással) Nézőpont Intézet augusztusi eredményei jelentenek, melyek szerint a kormánypárt 41-35 százalék arányban vezet Magyar Péter pártja előtt.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője erről azt mondta, a többiek valójában egyetértenek az általa vezetett intézettel, „csak nem tudnak róla”.

Závecz Tibor szerint a fenti számok azt mutatják, hogy a Tisza népszerűségnövekedésének trendje megállt a nyár folyamán, ugyanakkor ezeknek a néhány százalékos változásoknak nem kell túl nagy jelentőséget tulajdonítani. Virág Andrea, a Republikon stratégiai igazgatója ehhez azt tette hozzá, hogy a konkrét számok helyett, amelyek úgyis csak pillanatképet adnak az aktuális helyzetről, a trendeket érdemes figyelni. Mivel a kormánytól független kutatóintézetek számai nagyon hasonlóak, és sokszor csak hibahatáron belül szórnak, a trendek egyértelműen látszanak belőlük. Böcskei Balázs is azon a véleményen volt, hogy ilyen szempontból „nincs itt semmi látnivaló”, törésvonal legfeljebb bizonyos módszertani és interpretációs kérdésekben van a közvéleménykutatók között. Az IDEA vezetője később azt mondta, amikor valaki arról beszél, hogy ki nyerte a nyarat, akkor nem független kutatóként beszél, hanem politikai válaszokat ad, politikai tevékenységet folytat.

- Azért nehéz a helyzetük – mondta Závecz Tibor -, mert a politikusok „beszálltak” a közvélemény-kutatók minősítésébe, sokszor csúsztatásokkal, félremagyarázásokkal. Böcskei Balázs ehhez hozzátette: a politikusok „dobálóznak” különböző közvélemény-kutatási eredményekkel, emellett „lezsűrizik” az egyes kutatásokat, amik ha nem tetszenek nekik, inszinuálnak, címkéznek, akár személyükben megtámadják az egyes kutatókat.

Azt egyikőjük sem tudta megmagyarázni, hogy Orbán Viktor vajon mi alapján beszél arról, hogy a Fidesz 80 egyéni választókerületet nyerne most a  parlamenti választáson, ez még a Nézőpont adataiból sem következik. Feltételezik, hogy ezeket nem országos, hanem választókerületi mérések alapján állítja a miniszterelnök. Ugyanakkor Horn Gábor, a Republikon vezetője a rendezvény második kerekasztal-beszélgetésén kijelentette: ezek az egyéni választókörzetekre vonatkozó kutatások érvénytelenek addig, amíg nem ismertek a jelöltek. Úgy gondolja, bármit is mond Orbán, valójában ő is a kormánytól független intézetek adatait figyeli, ennek köszönhető a nyári aktivitás, és a fordulat, amelynek eredményeként „lassan már egy ipari kamerának is nyilatkozik” és podcastokban szerepel. Szabó Andrea társadalomtudós szerint pedig jövő év elejéig nem is érdemes a pártpreferencia-eredményeket nézni, sokkal árulkodóbbak a közhangulatot mérő adatok, amelyek azt mutatják, mennyire elégedettek az emberek azzal, amilyen irányba mennek a dolgok Magyarországon, illetve mit érzékelnek a környezetükben.

Kisebb vita alakult ki arról a kérdésről, hogy vajon kik a Tisza szavazói, lehetnek-e közöttük „kiábrándult fideszesek”, és mennyien lehetnek a bizonytalanok. Boros Bánk Levente, a kormányközeli Nézőpont Intézet politikai elemzési igazgatója szerint kizárt, hogy Magyar Péter Fidesz-szavazókat állítson maga mellé, mivel balliberális értékrendet képvisel. Ezzel szemben Csizmadia Ervin, a Méltányosság igazgatója szerint a Tisza Párt igenis a nemzeti, konzervatív szavazók felé nyit számos gesztussal, például a nemzeti szimbólumok visszavételével. Dull Szabolcs újságíró ehhez hozzátette, az összes kutatás alapján 1 millió olyan ember lehet, aki feltehetően el fog menni szavazni, de még bizonytalan, hogy kire.

Abban is viszonylagos egyetértés alakult ki a szereplők között, hogy Magyar Péter körül nem annyira ideológia, világnézet alapján gyűlnek a választók, hanem a Fidesz ellenében. Az azonban kérdés, hogy a protest-szavazatokra lehet-e alapozni. Szabó Andrea szerint egyértelműen lehet ezekkel a szavazatokkal választásokat nyerni – ez már többször meg is történt a rendszerváltás óta –, ugyanakkor a „negatív identitás” csak ideig-óráig működhet, egy hosszú távú kormányzást nem lehet alapozni rá. A társadalomtudós úgy gondolja, bármi is lesz a jövő évi választás eredménye, Magyar Péternek köszönhetjük a centrális erőtér megtörését, a politikai demokratizálódását és „varázstalanodását”, vagyis hogy egyre többen foglalkoznak a politikával. Ez pedig mindenképpen nagy eredmény – tette hozzá.