Ha nem találkozik Tímár Sándor koreográfus-táncpedagógussal, valószínűleg felhagyott volna a néptánccal – a Kossuth- és Harangozó Gyula-díjas koreográfus, Mihályi Gábor, a Magyar Állami Népi Együttes (MÁNE) vezetője egy személyes vallomást is megengedett magának a Hagyományok Háza évadnyitó sajtótájékoztatóján abból az apropóból, hogy az intézmény az idén 95 éves Tímár Sándor – a Mester, avagy „Mesti” – előtt is tiszteleg. Az ünnepi eseménysorozat részeként közös előadások valósulnak meg a Tímár Együttessel a Nemzeti Táncszínházban és a Budai Vigadóban.
A MÁNE legendás, egykori nagy művészeti vezetője, Tímár Sándor volt az, aki valódi közösségi szórakozási formává tette a táncházmozgalmat, és ennek szellemiségét a színpadon is meg tudta valósítani.
– Tímár Sándor a mesterem. Neki köszönhetem, hogy megszerettem a néptáncot, mert abban az időszakban még voltak olyan koreográfusok, akik úgy tanítottak – ha nem is akarattal –, hogy majdnem abbahagytam a néptáncot. De megjelent Mesti, és magával ragadott. Azóta se engedett el ez a pálya engem – fogalmazott Mihályi Gábor, akinek nemcsak az immár huszonöt éves, nagysikerű koreográfiáját, a Naplegendát, hanem Szálljatok fiókáim – Szabad emlékezés Rábai Miklósra című darabját is újra műsorra tűzik. Rábai Miklós koreográfus, táncpedagógus idén lenne 105 éves, neve összeforrt a MÁNE nevével, annak 1951-es megalakulásától Rábai 1974-ben bekövetkezett haláláig.
A MÁNE negyedik éve működik együtt az Örökség Gyermek Népművészeti Egyesülettel, a néphagyomány iránt érdeklődő gyerekek együtt táncolhatnak az együttes tagjaival. – Első körben azt gondolhatnák, csak a gyerekeknek inspiráló, hogy példaképekkel táncolhatnak. De a táncosaiknak és zenészeknek is fantasztikus élmény, és ezek a fiatalok elképesztően jól táncolnak. Inspiráló és visszahat, folytatjuk ezt a programot. Ahogy a tavaly indult Eleven Tánctörténet sorozatunkat is, amelynek az együttes táncosa, Patócs Donát Endre az egyik szellemi atyja. Az előadássorozat nem „poros” stílusban, hanem közérthető, élményszerű formában mutatja be a tánctörténetet – mondta Mihályi Gábor, aki innentől a Hagyományok Háza főigazgató-helyettesével, Pál István Szalonna hegedűművésszel „népi stand up” formában ismertették a MÁNE programját.
A népzenész elsőként arról beszélt, hogy a Petőfi Kulturális program keretében a MÁNE kamaraegyüttesei apró településekre is eljutnak határon innen és túl, ami a táncosoknak és zenészeknek is inspiráló.
– Nemcsak mi táncolunk, lehetőség van arra, hogy a helyi együttesek megmutatkozzanak, a MÁNE zenészeinek kíséretére. A sajtótájékoztatót nyitó kalocsai tánc alatt (amely a készülő új előadásunkból való) azon gondolkodtam, hogy ami látható volt, meghatározza a Hagyományok Házát. Hiszen kézműveseinknek köszönhetők a gyönyörű ruhák és a hangszerek – a furulyától a dudáig Vannak zenei és táncos szakértőink, akiknek a gyönyörű énekek, táncok, zenék köszönhetők, és van egy archívumunk és könyvtárunk is, amibe kapaszkodhatunk – mondta Pál István Szalonna, aki egy Goethének tulajdonított mondással folytatta: „A legtöbb, amit gyerekeinknek adhatunk: gyökerek és szárnyak.” A MÁNE új, novemberi bemutatója ugyanis a Gyökerek és szárnyak címet kapta. Az új mű hat fiatal koreográfus – Ágfalvi György, Darabos Péter, Farkas Máté, Fundák Kristóf, Kele Kristóf és ifj. Zsuráfszky Zoltán – közös alkotása. Személyes hangvételű előadás lesz, amely a paraszti társadalom és a természet ősi egységéből kiindulva keresi a hagyomány helyét a XXI. században. – A muzsika adott, a Kárpát-medencében és az anyaországban is személyesebb dallamaink vannak. Egy kicsit meg kellett harcolnom a táncosokkal, hogy próbáljuk visszahozni a régi stílusú zenéket. Igen ám, de a mai világunkban nagyon sok minden zajlik a fiatalok fejében is. Sokat beszélgettünk, egymásra is hatással vagyunk, gyönyörű előadás fog születni – ígérte az igazgató-helyettes, aki elmondta, az idei évadban a Csali Gyermek Néptáncegyüttes a felvidéki Somorjáról és a kistartcsai Pannónia Néptáncegyüttes fog bemutatkozni a Közös ég alatt című sorozatban.
Ahogy arra a népzenész – és köszöntőjében Both Miklós főigazgató – is utalt, a Hagyományok Háza nem csak a MÁNE otthona, hanem a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumé is – az intézmény emellett tudományos, közművelődési, oktatási és közösségépítési munkát is végez. A múzeum népszerű tárlata, a Folk Fashion – Divat a folklór még október 30-áig látogatható, addig tárlatvezetést fog tartani Herczku Ágnes népdalénekes is, de szeptember 17-én a kismamákat és kispapákat várják – a Hagyományok Háza ugyanis csatlakozott a Mama, nézd! programhoz.
Egy nyáron meghozott kormányhatározatnak köszönhetően pedig már a Hagyományok Házába is díjmentesen utazhatnak vidékről a diákcsoportok, így a kiállításokra, foglalkozásokra, a gyerekelőadásokra, a MÁNE előadásaira olyan gyerekek, fiatalok is eljuthatnak a jövőben, akiknek eddig az utazási költség akadályt jelentett.
