Reng a föld a sátram alatt - erre riadtam fel hajnalban a reykjavíki kempingben, ahová egy nappal az előtt érkeztem, hogy kitört volna a Reykjanes-félszigeten található Fagradalsfjall vulkán. A fővárostól a vulkán több mint 50 km-re fekszik, ám a rengések olyan erősek voltak, hogy a kempingben többen kipattantak a sátrukból. Tenni mondjuk nem sokat tudtunk, csak tipródtunk, egyik lábunkról a másikra, senki nem tanította meg mi ilyenkor a protokoll. Idővel mindenki visszamászott pihenni. Nem voltunk veszélyben. Másnap reggel a konyhában ért minket a következő rengés, ösztönösen egy oszlopba kapaszkodtam. Később a mellettem reggeliző olasz párral arról beszélgettünk, milyen útvonalon mennek megnézni a friss vulkánkitörést.
A turisták többsége a félelem legkisebb jelét sem mutatva izgatottan tervezgettet, minden áron látni akarták a lávát, a természet elemi erejét. Hiába a figyelmeztetések, a tény, hogy a füst mérgező gázokat tartalmaz és a terep nem sétagalopp. Sokan még aznap nekivágtak a túrának, ebédre már a láva mellett voltak, mások a következő napokban mentek. Volt, aki a bokáját törte. Én kimaradtam a buliból, elég kalandnak tűnt, hogy 3 hét alatt egyedül stoppolom körbe Izlandot egy hátizsákkal és a sátrammal. Ez még 2022-ben történt, de a vulkánkitörések tovább folytatódtak, a következő, 2024-es látogatásomkor is volt benne részem, és néhány héttel ezelőtt is.
Halálos ostobaság
A vulkánkitörés oka a kőzetlemezek mozgása és a magas nyomás, aminek köszönhetően izzó magma, hamu és gázok törnek fel a Föld belsejéből. Többféle típusúak lehetnek, az idei, Sundhnúkur-kitörések, amik a Reykjanes-félszigeten zajlottak olyan repedéses kitörések voltak, amik lávafolyásokat hoznak létre. Grindavík várost evakuálni is kellett és egy időre a híres Blue Lagoon geotermikus gyógyfürdő is bezárt - emiatt júliusban rémüldöztek is a turisták a Facebook-csoportokban, hiszen ők vettek jegyet(!), hogy képzelik, hogy bezárják(?). Rémisztő volt látni, milyen sok embernek nem az ott élők biztonsága és a saját testi épsége az első, hanem a pénz, amit elköltött. Ezt az izlandi látogatásaim során nem egyszer tapasztaltam.
Tavaly többen majdnem belehaltak abba, hogy nem voltak hajlandók változtatni a terveiken és minden figyelmeztetés ellenére nekiindultak a világ egyik legszebb túrájának tartott, 55km-es Laugavegurnak, ahol az előrejelzések szerint egy hatalmas viharra és 100km/órás szélre számítottak - ami be is igazolódott. A hatóságoknak végül le kellett zárni a túraútvonalat, mert a figyelmeztetés nem volt elegendő ahhoz, hogy visszatartsa az embereket, akik úgy gondolták, tudnak 100 km/órás szélben meredek hegyeket mászni, és fontosabb a befektetett pénzük az életüknél. Volt, aki a gyerekeit is magával vitte, ez különösen felháborított.
Esküvő a láva mellett
Idén is találkoztam olyanokkal, akik nem érezték volna teljesnek az izlandi nyaralásukat vulkánkitörés nélkül. Sokan hajlandóak voltak 5-600 eurót (közel negyed millió forintot) is fizetni azért, hogy helikopterről lássák a láva folyását. Három évvel később én továbbra sem éreztem égető vágyat arra, hogy közelebb menjek a 700-1200 Celsius-fokos lávához. Ennek ellenére mégis láttam a kitörést. Érkezésem után a reptéri transzferbusz ugyanis pont a kitörés mellett haladt el és az időjárásnak köszönhetően tisztán kivehető volt a feltörő láva látványa. Tagadhatatlanul izgalmas, érdekes élmény volt, a sofőr még le is lassított a kedvünkért, mert mindenki azonnal az ablakra tapadt. Félelmetes volt belegondolni, mit tenne ez a narancssárga, folyékony tűz a testemmel, ha túl közel kerülnék hozzá.
Míg én inkább tartottam a távolságot, volt, aki az esküvőjét is oda tervezte. Egy pár lelkesen osztotta meg az eseményről készült képeket az egyik Facebook-csoportban. Emlékezetes, ez biztos, a fantasztikus képek és videók pedig még inkább arra ösztönzik a turistákat, hogy oda menjenek, nem akarnak kimaradni. A veszélyekkel kevesen törődnek. Izlandon persze igyekeznek mindent megtenni az emberek biztonságáért, például kijelölt ösvények vezetnek a vulkánhoz, amik azért is fontosak, mert életveszélyes az újonnan képződött láván sétálni, hiszen a felszíni kéreg figyelmeztetés nélkül összeomolhat. Ám a figyelmeztetéseket sokan figyelmen kívül hagyják, elbagatelizálják.
Szmogtakaró
Míg a turisták pénzt és egészséget nem kímélve igyekeztek a vulkán közelébe kerülni, addig a helyiek ajtót, ablakot becsukva próbálták védeni magukat a mérgező gázoktól. Voltak, akik szóvá is tették, hogy bár figyelmeztetés van érvényben a vulkáni szmog miatt, és a Reykjavíki Egészségügyi Hatóság kérte az embereket, hogy ne menjenek szabadba, a turisták figyelmen kívül hagynak minden intézkedést.
A kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt a kitörés utáni napokban a vulkáni szmog a sziget nagy részét betakarta. Volt, aki délre indult, hogy szabad levegőhöz jusson, mindhiába, mert az egyébként mesebeli táj szinte láthatatlanná vált. Mi észak felé vettük az irányt, de hiába utaztunk közel 400 km-t, a vulkáni szmog Akureyriben is utolért minket. Az első pár napban szinte nem is láttuk a Napot, és ugyan nem volt sem hideg, sem eső, az állandó félhomályszerű szürkeség nyomot hagyott a hangulatunkon. A vulkáni szmog fáradtságot, fejfájást, szem- és torokirritációt, valamint influenza-szerű tüneteket okozhat, ebből nekünk leginkább a fáradtság és a fejfájás jutott. Csodás érzés volt, mikor végül kisütött a Nap és megláttuk a kék eget.
Jég és tűz földje
Izland köztudottan hajlamos a vulkánkitörésekre, a földrengésekre és a geotermikus aktivitásra, mivel az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikus lemezek határán fekszik. Az utak egy része azért tűnik annyira újnak, mert valójában az is, a gleccserek okozta áradások és a földrengések ugyanis gyakran teljesen elmossák őket. De az izlandiak rendkívül ellenálló és találékony népség, a főváros környékén például a geotermikus energiát hasznosító üzemből vezető csövek az utak alatt futnak, így azok lényegében fűtöttek, télen sem fagynak be a forró csövek miatt. A vulkánok jó szolgálatot tesznek az országnak, a geotermikus energia segítségével fűtenek, van, ahol az áramot is ez termeli és ennek köszönhető, hogy az ország összes uszodája meleg vizes. Az izlandiak egyik kedvenc elfoglaltsága a helyi uszoda forróvizes medencéjében ülni és beszélgetni egy-egy fárasztó nap után. Könnyű velük egyetérteni, mi is hamar rákaptunk arra, hogy a szabadtéri medencéből nézzük a havas hegyeket.
A szigeten a Guide to Iceland szakértője szerint egyébként körülbelül 130 vulkán található, amelyek közül körülbelül 32 tekinthető aktív vulkánrendszernek. De nem Izland az egyetlen hely, ahol idén nyáron vulkánkitöréseket lehetett látni. Az olaszországi Etna, Európa legnagyobb aktív vulkánja júniusban tört ki, míg a hawaii Kilauea vulkán december óta aktív, azóta 30 kitörés volt, és újabb várható. Izlandon valószínűleg jövőre sem maradnak lávafolyamok nélkül a turisták.
