Fél esztendő telt el azóta, hogy Varga Mihály beült a jegybank elnöki székébe, amelyet eddig elfogadható módon ural. Kiszámítható az MNB monetáris politikája, az alapkamat 11 hónapja változatlan, s jó eséllyel 6,5 százalékon marad a ráta az év végéig, vagy tán azon is túl. Az elnökváltás óta az euró árfolyama tartósan 400 forint alá esett. Varga Mihály mégis jogosan figyelmeztetett a közgazdász vándorgyűlésen: a lakosság inflációs várakozásai most a 2022 eleji, nyolc százalékon stagnálnak. Felpanaszolta: ilyen körülmények között az árstabilitás közeli megteremtése komoly nehézségekbe ütközik. Hiszen a legfrissebb statisztikai adatok tanúsága szerint az évesített infláció augusztusban ugyan "csak" 4,3 százalékos volt, ami megegyezett az előző hónap adatával, de a várakozások, mint láttuk, ennek közel kétszeresét tükrözik.
Az immáron évek óta tartó bizonytalanság, a kormányzati prognózisok blöff jellege, hogy csak egyet említsünk, a beruházások növekedési ütemét is visszafogja. Hungarikummá vált az a repülőrajt, amelyet szónoki fogással el lehet ugyan tolni fél évvel, a valóságban azonban ez kizárt. Mert ebben az esetben 2025 második hat hónapjának kezdetén, vagyis júliusban teljes sebességgel kellett volna már áthaladnia a startvonalon a GDP-nek, ami szemmel láthatóan nem történt meg. S ez rányomja a bélyegét az inflációs várakozásokra is. A Start-hitel bevezetésének csak a híre Budapesten alaposan felfelé lendítette az ingatlanárakat. Tavaly a budai oldalon a tranzakciók mindössze 15 százaléka tartozott a 70 millió forint feletti kategóriába, idén azonban már 61, a pesti oldalon pedig 19 százalékról 35 százalékra nőtt ez az arány. Az új otthonok átlagos négyzetméterára 1,7 millió forint felett alakult. A jegybank inflációmegfékezési kísérletei hamvába halhatnak.