Az Ukrajna elleni háborúban az agresszor Oroszország csendestársának számító Belaruszból jelentkezett be szerda reggel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter néhány órával azután, hogy orosz drónok sértették meg a NATO-tag Lengyelország légterét. A tárcavezető nem tett említést a háború kitörése óta példa nélkül álló incidensről, arról viszont írt, hogy nő az eszkaláció veszélye, párbeszédre van szükség. „Európának békére van szüksége, mi ezt képviseljük mindenhol!!” – zárta Szijjártó Péter a Facebook-posztját.
A tárcavezetői bejegyzés időzítése kissé szuboptimálisra sikerült, Donald Tusk lengyel miniszterelnök legalábbis kevesebb mint egy órával később a varsói szejmben kijelentette, hogy a légtérsértő orosz drónok nagy része nem Ukrajnából, hanem Belaruszból repült át. Oroszország az ügyben hivatalosan még nem szólalt meg, a minszki vezetés nevében Pavel Muravjeka védelmi miniszterhelyettes a tárca Telegram-oldalán, hogy az incidens a véletlen műve, az orosz drónok „eltévedtek”, maga Belarusz is lelőtt néhányat közülük.
Orosz drónok sértették meg a NATO-tag Lengyelország légterét, a Kreml tesztelte, hogy mennyire éberek a lengyelekA diktátor Alekszandr Lukasenko Belarusza túlzás nélkül csendestárs az Ukrajna elleni háborúban. az orosz hadsereg egységeinek egy része 2022. február 24-én az ő területéről indította el az offenzívát nem mellesleg az orosz atomarzenál egy része a területén állomásozik. Magyarország ráadásul annak ellenére keresi a kapcsolatot Belarusszal, hogy az EU öt éve szakított, miután Lukasenko-rezsim vérbe fojtotta az elcsalt elnökválasztás után indult ellenzéki tüntetéseket. Ennek volt a jele, hogy 2023 szeptemberében az EU-tagországok közül elsőként az Orbán-kormány küldött újra nagykövetet Minszkbe.
Belarusz, avagy a bosszú uralmának öt éve