- Ez már legalább a harmadik terv az elmúlt bő másfél évtizedben, így hiszem, ha látom – kommentálta a 68-as főút nemrég ismételten bejelentett felújítását Anderné Röszler Erika, Barcs ellenzéki polgármestere. A kormány következő tíz esztendőre szóló – augusztus közepén napvilágot látott - építési beruházási-programjában a 2025-2030. közötti időszakra tervezve 114 milliárdos tételként szerepel a „68. sz. főút M7 autópálya és Barcs, országhatár közötti, mintegy 85 kilométer hosszú főút fejlesztése, 11,5 tonnás burkolatmegerősítéssel és párhuzamos kerékpárúttal”. – Ha valaki megnézi a listát, pontosan látja, nagyon sok olyan beruházás-tervezet szerepel rajta, ami irreális: vagy a projekt nagysága, vagy a hozzárendelt összeg miatt tűnik egyszerű kampányfogásnak, főleg a jelenlegi gazdasági helyzetben – tette hozzá.
A 68-as ismételten előkerülő fejlesztése már csak azért is kerülhet a kampányígéret kategóriába, mert alig négy éve jelentették be, hogy megújul a teljes szakasz, s erre a tervezési közbeszerzést is kiírták.
Schanda Tamás, a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium KDNP-s államtitkára akkor ugyanazokról a beruházásokról beszélt, mint a jelenlegi tervek, míg 2022-ben párttársa, Móring József Attila, az észak-somogyi térség országgyűlési képviselője úgy nyilatkozott, „ez nem csak egy toldozás-foldozás lesz, hanem biztonságossá tesszük a 68-as főutat”. Az ígéretekből aztán nem lett semmi, a választások után az útfejlesztés pillanatok lekerült a napirendről, mint a korábbi összes, hasonló idea.
A dél-somogyi, horvát határnál fekvő, Dráva-menti Barcsot az M7-es sztrádával összekötő, összesen 95 kilométerével a második leghosszabb kétszámjegyű utat – az első a Debrecent Szegeddel a Tiszántúlon át 215 kilométer hosszan összekötő 47-es – 1934-ben nyilvánították – akkor még harmadrendű – főúttá. Eredeti nyomvonala Nagyatád és Böhönye között Somogyszobon át vezetett, a hetvenes években aztán keletebbre helyezték, jelenleg közvetlenül 14 települést érint, közvetve vagy félszáz életét befolyásolja. A főút a Bosznia, illetve Szlavónia felől érkező teherforgalom fő tranzitútvonala lett, s bár felújítása kormányokon át rendre felmerült, érdemi lépés nem történt, noha 2007-ben kormányhatározat is született a teljes rekonstrukció és súlyhatárbővítés szükségességéről.
A Lázár János vezette minisztérium elismerte, a tárcavezető hasraütésszerűen mondta, hogy 400 milliárdba fog kerülni az M76-os autópályaA 2010-es kampányban az akkor még ellenzékben lévő Fidesz is beemelte a programjába, ám csak a nyomvonalat érintő két, tízezres város, Marcali és Nagyatád elkerülőútja épült meg – jó néhány év csúszással – 2014-15-re: a 8, illetve 4 kilométeres szakaszok összesen 5,5 milliárdból valósultak meg. Emellett a nagy 2020. augusztusi felhőszakadás után újjáépült a Rinya hídja Nagyatádnál: a lezúduló eső elmosta az átjárót, s sok helyen az utat is megrongálta, így a kamionforgalom Böhönye és Segesd között egy földútra (!) kényszerült. A négy évvel ezelőtti bejelentést követően 1,8 milliárdot költöttek el tervezésre, ám kiderült, a kormány fényes gazdasági jelentései mögött nincs valós tartalom, s pláne elegendő pénz, így a terveket bizonytalan időre félretették. Jövőre azonban ismét parlamenti választás következik.
- Elég szomorú, hogy emberek tízezreit lehet hülyíteni minden kampányban
– jegyezte meg egy belső-somogyi polgármester, akinek településének rengeteg előnyt jelentene egy felújított 68-as út. – Lassan lakhatatlan a falu, a kátyús-töredezett úton a kamionok úgy zörögnek, mintha tankok vonulnának át rajtunk. Pedig a forgalom valamelyest csökkent az elmúlt években, a sofőrök közül sokan Barcsról inkább Szigetváron és Kaposváron át mennek a sztrádára, noha hosszabb, de sokkal jobb az út.
Egy másik dél-somogyi polgármester viszont arra panaszkodott, miután a Barcsról a somogyi megyeszékhelyre vezető úton, vagyis Lad felé súlykorlátozást vezettek be, így nőtt a teherforgalom a településén. Tudunk olyan faluról, ahol amikor 2010-ben bejelentették az útfelújítást, azon aggódtak, hogy az évtized közepére tervezett szennyvízcsatorna-építésük miatt kell majd felbontani a felújított utat.
Hadházy Ákos: Orbán Ráhel Somogyban vett újabb földterületet, nem sokkal a New Yorkba költözése előtt- A teljes nyomvonal hosszában kerékpárutat ígértek, ami fontos lenne a forgalom miatt, hiszen kamionok között biciklizni meglehetősen veszélyes – magyarázta egy másik polgármester. – Ha gúnyolódni akarnék, azt mondanám, mostanra ez legalább megoldódott, hiszen olyan kátyús az út, hogy teherautók nélkül is életveszély kerékpározni rajta, így mindenki a járdát használja. A mindennapi, helyi használat mellett a térség számára gazdaságilag is óriási szükség lenne a főút felújítására. A Dél-Dunántúl amúgy is az unió egyik legszegényebb régiója, ezen belül Dél-Somogy – a baranyai Ormánság mellett – a terület leghátrányosabb helyzetű része.
- Normális infrastruktúra nélkül lehetetlen a gazdaságfejlesztés – mondta Anderné Röszler Erika. – Hiába próbálunk meg a horvátokkal közös, határokon átnyúló programokat, ha nem lehet normálisan eljutni a térségbe. Ezért lenne fontos a 68-as főút teljes rekonstrukciója, a 6-os út felújítása Szigetvár felé, illetve a szintén a mostani programban 250 milliárdért beígért M60-as autóút, ami Péccsel jelentene normális összeköttetést. Ám ha nincs út, nem jönnek cégek, ami azt jelenti, nincs normális munkahely, a fiatalok és a képzettebb munkaerő elvándorol (Dél-Somogy lakossága 2010 óta több, mint 15 százalékkal csökkent – a szerző). Amit tudunk, saját részről megteszünk, biztosítunk iparterületet, ám az idevezető utak sorsára nincs ráhatásunk. A 68-as főút jelenleg egy harmad-, de lehet, hogy negyedrendű út nívója, áruszállításra, teherforgalomra, de lassan szimpla személyautózásra is alkalmatlan.
