Dél-Afrika;Fokváros;

Színpompás Bo-Kaap

Ha valaki végigsétál a meredek, macskaköves utcákon a fokvárosi Signal Hill lejtőjén, rögtön feltűnnek neki a rikító pink, kobaltkék, lime-zöld és napsárga házfalak. Ez Bo-Kaap, a város egyik legikonikusabb negyede, amely azonban jóval több, mint egy jól kinéző fotóháttér: évszázados történelmi és kulturális örökség él itt tovább a mai napig. A dél-afrikai Fokváros a világ egyik legszebb fekvésű városa, mivel konkrétan egy természeti csoda, a Tábla-hegy köré épült, a partjait pedig az Atlanti-óceán jeges hullámai mossák. 

A dél-afrikai Fokváros a világ egyik legszebb fekvésű városa, mivel konkrétan egy természeti csoda, a Tábla-hegy köré épült, a partjait pedig az Atlanti-óceán jeges hullámai mossák.

Akárhol is foglal magának szállást az, aki ide látogat, potom pénzekért – napi 10-20 ezer forintos áron – csodálatos panorámákkal szembesül, bármelyik irányba is néz a szobája ablaka.

Igaz, ehhez mondjuk nem árt, ha a tavaszi és nyári hónapokban érkezik, nem pedig akkor, amikor tél van, hiszen a sűrű köd - amit a helyiek csak asztalterítőnek hívnak -, hajlamos eltakarni a híres Lion’s Head csúcsot és a névadó, kilométereken át teljesen sík területet a hegy tetején.

A természeti csodákon, cápaketreces merülésen és a pingvineken felül ugyanakkor Fokváros számos történelmileg is érdekes látnivalót tartogat a turisták számára.

Igazi Z generációs utazóként ezeket már hetekkel az utazásom előtt egy Pinterest boardon kezdtem összegyűjteni. Aztán e-mailben kaptam egy ajánlatot egy egész napos fokvárosi túráról – mivel a technológia lassan már az ember gondolatait is hallja – mindössze körülbelül 18-20 ezer forintos áron, és az útitársammal együtt úgy gondoltuk, ez olcsóbb és jóval egyszerűbb megoldás a felfedezésre, mint az autóbérlés. Meg biztonságosabb is, hiszen Dél-Afrikában az Egyesült Királysághoz hasonlóan jobboldali a közlekedés.

Egy borongós, Afrikában téli júliusi reggelen tehát befutott a telefonomra egy üzenet Raytől, a Kongóból származó, de Dél-Afrikában élő idegenvezetőnktől, amiben arról tájékoztatott, hogy hamarosan megérkezik értünk. Néhány perccel később pedig valóban bepattanhattunk a szállásunk előtt lehúzódó kisbuszba néhány harsány, olasz turista mellé.

Mivel mi voltunk az utolsók, akiket az idegenvezetőnk felvett, egy éles fordulatot követően elkezdtük az egész napos túránkat, aminek az első állomása a város szívében rejtőző színes kis negyed, Bo-Kaap volt.

A színes szót nem véletlen használom a városrész leírására, hiszen az itt található házak a szivárvány minden színében pompáznak, Ray szerint pedig rendszeresen át is festik őket. Egy feltétele azonban van annak, hogy az itt lakók akár hetente új színre mázolják az otthonaikat: egyszerre két ház nem lehet ugyanolyan színű, mindig mindegyiknek különbözőnek, vagy legalább az adott szín egy más árnyalatának kell lennie.

Látszólag tehát egy vidám, már-már művészeti városnegyed ez, hasonlóan a Sao Paulóban található Beco de Batmanhez, csak kézműves portékákat árusító helyiek nélkül. Amikor viszont megálltunk egy kávékapszulákból épített, méretarányos kiselefánt mellett, Ray rövid történelmi betekintést nyújtott a negyed múltjába, ami nem volt mindig ilyen vidám.

Cape Malay bölcsője

Bo-Kaap története a 17. század végén kezdődött, azt követően, hogy Jan van Riebeeck, a Holland Kelet-indiai Társaság „vezetője” megalapította Fokvárost.

A hollandok ezt követően a gyarmati gazdaság működtetéséhez rabszolgákat hoztak többek között Délkelet-Ázsiából, Indiából és Afrika más országaiból. Ezek az emberek ugyanakkor nem önszántukból érkeztek, például a jobb élet reményében, hanem – állítólag - erőszakkal hurcolták el őket hazájukból azért, hogy az újonnan megalapított városban dolgoztassák őket.

A rabszolgák munkája a háztartásokban, a kikötőben, a farmokon és földeken nélkülözhetetlen volt, ennek ellenére csakúgy, mint minden más gyarmattartó ország esetében is, a társadalomban másodrendűként, kiszolgáltatottként kezelték őket, akiknek nem voltak jogaik.

Augusztus vége, szeptember eleje egy varázslatos, izgatott várakozással teli időszak mind a szülők, mind pedig a gyermekek számára, hiszen a hosszú nyári szünet után elkezdődik az iskola. De ez az időszak több láthatatlan kihívást is hordoz magában, amit nem mindenki visel el könnyedén. Különösen igaz ez Magyarországon, ahol az anyagi és mentális terhek jelentős nyomást gyakorolnak a családokra.