Velencei Filmfesztivál;Enyedi Ildikó;

Tony Leung Chiu-wai és a film abszolút főszereplője, a gingkófa

Amit nem lehet elképzelni – Enyedi Ildikó a Csendes baráttal beszállt az Arany Oroszlánért folyó versenybe

Az utolsó film lesz az első? 

Sokféleképpen lehet megtörni a klasszikus történetmesélési szokásokat. Viszonylag ritkán szokás azzal kísérletezni, hogy nem embereket teszünk a történet középpontjába. Az efféle mozik közül a leghíresebb talán Anthony Mann A 73-as winchester című klasszikusa volt, amelyben a puska vándorol a fegyvert birtokló emberek között és a direktor ezáltal mutatta be a vadnyugat embertelenségét.

Enyedi Ildikó a 82. Velencei Filmfesztivál utolsó versenyműveként bemutatott Csendes barát című új művében, ha nem is ugyanezzel, de hasonlóval próbálkozik. Kezdve azzal, hogy nem egy lőfegyvert tesz a történet origójába, hanem egy páfrányfenyőt (Gingko biloba), már meghatározza a mű hangulatát és atmoszféráját. Térben, időben is sokkal ambiciózusabb Enyedi Ildikó, a fa három idősíkon figyeli meg az emberi sorosokat: 1908-ban, 1972-ben és 2020-ban kapcsolódik be az emberi sorsokba, hogy aztán megmutassa, minden egyetemesen összefügg. Persze, mindhárom szegmenst más-más nyersanyagra forgatva, hogy a vizuális téren is meglegyen a kontraszt.

A sztori korunkban kezdődik, amikor a kínai professzor, Tony (Tony Leung Chiu-wai) Marburgba érkezik. A patinás egyetemi város különlegessége, hogy a városközpont helyén fekszik az egyetem több százéves botanikus kertje. Annak közepén pedig ott áll a ginko biloba fa. Enyedi humorérzéke elitista módon harsány: amikor a welcome vacsorán Tony elé rakják a búzasört és a sült csülköt, mint helyi specialitást, kötelességszerűen megeszi, de az este eredménye, hogy a fa tövébe taccsol. A campusra azért érkezik, hogy vendégelőadó legyen, de mivel a Covid-lezárások miatt ott ragad, elkezd random kutatni. Szakterülete az újszülöttek agytevékenysége, hogy egy csecsemő gondolkodása gyorsabban „jár”, mintegy ötvenévesé. Majd amikor hirtelen semmi dolga nem lesz, unalmában kezdi felfedezni, a növények is hasonlóan „gondolkodhatnak”. Belekezd egy fura kísérletbe, melynek az alanya a már ismert fa, de ebben a folyamatban úgy tűnik, meg akarja akadályozni a campus kockafejű biztonsági őre – mert ami Tony számára kísérlet, az neki bizarr magatartás.

A második idősík 1908. Grete (Luna Wedler) felvételizik az orvosi egyetemre – ugyanazon a campuson – egy olyan korban, amikor a nők egyetemre való bebocsátása botrányosan kezdetleges volt. A mű legerősebb jelenete a felvételi vizsga, ahol minden szóba kerül az emberek és a növények szexuális tevékenysége között – hát, persze, hogy a szaporodásról van szó. Grete a botrányosan provokatív szituáció ellenére bejut. Bár a tanulmányai során komoly előrehaladást tanúsít, az igazi revelációt egy új művészeti formában leli meg: a fényképészetben találja meg azt a szubsztanciát, amit keres.

A hippikorszakban játszódó szegmens a mű legmegosztóbb része: egyszerre innovatív és valamilyen szinten irritáló – a szó pozitív értelmében. Itt egy bizalmi szerelmi háromszöget látunk, melyben Hannes (Enzo Brumm) és Gundula (Marlene Burow) egy házban laknak. Olyan vonzalom alakul kettőjük között, hogy szinte vibrál a levegő. A fiatalember romantikusan és komolyan gondolkodik, míg a lány szó szerint szabadelvű. Szívesen lefeküdne a fiúval, aki viszont másképp gondolkodik. A metakapcsolat akkor alakul ki, amikor Gundula elmegy csavarogni, Hannes pedig ottmarad a lány virágjával – és intim kapcsolat alakul ki közöttük. De pontosan hogyan? Ezért kell megnézni Enyedi Ildikó filmjét, mert a titka pont ebben az „el sem tudom képzelni” szcenárióban rejlik.

Persze fontos a sztori, de az érzések és a gyönyörű, lírai módon megkomponált képek együtt adják az élményt – Pálos Gergely operatőr munkáját csak szuperlatívuszban lehet mérni. A Csendes barát nem klasszikus narratív film, de aki a világ körforgására kíváncsi, az kap egy masszív víziót.

Csak ott kell lenned

„Ha lesz rá lehetőség, szeretnék újra együtt dolgozni Ildikóval” – nyilatkozta a Variety magazinnak a Velencéből egészségügy okok miatt távol maradó Tony Leung Chiu-wai, aki két évvel ezelőtt az olasz fesztiválon átvette az Arany Oroszlán életműdíjat. „Még Hongkongban, a forgatás előtt megkérdeztem tőle: Mit kell tennem, hogy felkészüljek erre a szerepre? Erre ő azt válaszolta: Csak ott kell lenned. Ez volt az első alkalom, hogy ilyesmit csináltam. Szóval odamentem, és hagytam, hogy a dolgok a maguk útján haladjanak” – mesélte nevetve a színész. Hozzátéve: „Amikor megkaptam a forgatókönyvet, Ildikó hagyott nekem egy üzenetet, amelyben azt írta, ez egy humoros sci-fi. Elmondta, megnézett néhány interjút velem, és meglátott bennem valamit. Ezért alkotta meg nekem ezt a karaktert.” 

„A mi Dunánk, ez a vén róka”.