Donald Trump lélegzet-visszafojtva várja október 10-ét. Ekkor jelentik be, ki kapja meg a Nobel-békedíjat. Az amerikai elnök számára nem is kérdés: egyes-egyedül ő érdemelte ki az elismerést. Mintha maga sem tudná, hogy hány békét teremtett a világban. Hatot, hetet vagy akár tízet? Az Örményország és Azerbajdzsán közötti békekonferencia után Trump hat esetről beszélt, röviddel ezután a szám már hétre emelkedett. Később a lista az első ciklus sikereit is magában foglalta, például az Ábrahám-megállapodásokat Izrael és az arab államok között, amelyek az Egyesült Államok közvetítésével születtek.
A Fehér Ház hivatalos listáját Karoline Leavitt házelnök mutatta be júliusban: Thaiföld és Kambodzsa, Izrael és Irán, Ruanda és Kongó-Kinshasa, India és Pakisztán, Egyiptom és Etiópia, Szerbia és Koszovó (ez is az első ciklusból származik). „Legfőbb ideje, hogy Trump megkapja a Nobel-békedíjat” – értékelt Leavitt.
Az amerikai adminisztráció szerint az elnök sokkal jobban rászolgálna a békedíjra Barack Obamánál, aki „semmit sem tett érte”. Egyes külföldi vezetők pedig mintha versenyeznének egymással Trump ajnározását illetően: több állam és kormányfő is lelkesen hirdeti: Trumpnak kell adni az elismerést. Obamán kívül a következő amerikai elnököknek ítélték oda a Nobel-békedíjat: Jimmy Carter, Woodrow Wilson és Theodore Roosevelt.
Az a tény azonban, hogy nincs béke sem Ukrajnában, sem a Gázai övezetben – ez Trump két kampányígérete volt –, valahogy homályban marad.
Mennyire vehetőek komolyan Trump „békéi”? Tényleg nagy béketeremtő lenne? Ezeket az általa állítólag megoldott konfliktusokat vesszük górcső alá.
Szerbia és Koszovó
A 2020-as amerikai elnökválasztás előtt az amerikai diplomácia egyre aktívabbá vált, azt a benyomást kívánta kelteni: Trump hivatali ideje alatt oly sokat tett a világ konfliktusainak megoldásáért. Konkrétumot azonban nem tudtak felmutatni, a legegyszerűbb megoldás a Szerbia és Koszovó közötti viszály „megoldása” lett volna. Nagyot nem lehetett bukni ezzel: fegyveres konfliktus már rég nem fenyegetett a két ország között. Trump azonban – ahogy manapság fogalmaz – „történelmi” csúcstalálkozót hozott össze Washingtonban Aleksandar Vucic szerb elnök és Avdullah Hoti akkori koszovói kormányfő között 2020 szeptemberében. Trump szerint ezzel „sok életet mentettek meg”. Nem csak ez az állítás nem igaz, az sem, hogy a „csúcs” bármi konkrét eredményt hozott volna. Szerbia máig nem ismerte el Koszovó önállóságát, és a koszovói szerb kisebbség helyzete sem javult.
Donald Trump átnevezi a Pentagont HadügyminisztériumraKongó és Ruanda
Afrika egyik legösszetettebb konfliktusáról van szó. A washingtoni adminisztráció révén valóban született békemegállapodás a két ország között, Trump „a béke ügyének dicsőséges diadaláról” beszélt. Ugyanakkor a három évtizede tartó kelet-kongói konfliktust nem sikerült tartósan megoldani, mert a megállapodásnak nem részese a kelet-kongói M23 milícia, amely maga is közölte: nélkülük nem megvalósítható a béke. Trump érdeke a konfliktusban nagyrészt annak köszönhető, hogy Kongó gazdag nyersanyagokban, például kobaltban. Az Egyesült Államok befektetéseket ígér. A két ország közötti megállapodás fontos lépés ugyan, de a konfliktus egyik komoly megfigyelője sem hiszi, hogy a következő hónapokban beköszönt a béke.
Egyiptom és Etiópia
Trump azt is állítja, hogy békét közvetített Etiópia és Egyiptom között: Kairó ellenezte, hogy Etiópia vízerőműgátat építsen a Níluson. Első ciklusa alatt Trump megpróbált megállapodást kötni a két ország között, és felfüggesztette az Etiópiának nyújtott segélyek egy részét az előrelépés hiánya miatt. Idén júniusban az elnök azt írta, a két ország között nincs háború „a beavatkozásom miatt, és ez így is marad”! Ténylegesen mit ért el Trump? Etiópia szeptemberre tervezi a gát megnyitását. Bár Kairó korábban háborúval fenyegetőzött emiatt, szakértők szerint a két ország közötti konfliktus a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető háborúnak.
Gyógyszerhiányt hozhatnak Donald Trump vámjaiIndia és Pakisztán
A legnagyobb visszhangot talán az India és Pakisztán között kiújult kasmíri konfliktus váltotta ki, az atomhatalmak közti határvillongások májusban gyorsan eszkalálódtak. A konfliktus alapja, hogy a muszlim többségű, de hindu uralkodó által vezetett Kasmír mahárádzsája Indiához akart csatlakozni a brit gyarmatosítás után, mire Pakisztán erőszakkal akarta megszerezni a területet, ami azt eredményezte, hogy Kasmír két részre szakadt: Pakisztáné lett a gazdaságilag fejletlenebb egyharmad, a muszlim többségű lakosság pedig Indiában maradt. Pakisztán a mostani konfliktusnál Washingtonhoz fordult segítségért, és Trump rövid időn belül bejelentette: közvetítésével sikerült teljes tűzszünetet kötni. Iszlámábád ezt diadalként ünnepelte, és elismerte az amerikai elnök közbenjárását. Az indiai külügyi szóvivő viszont ennek ellentmondott, szerinte „Indiának nincs szüksége külső közvetítőkre. A tűzszünet közvetlen katonai csatornákon jött létre, és semmilyen harmadik félnek nem volt szerepe.” Így a Trump által hangoztatott béketeremtő szerep valóságtartalmát már a megállapodás másnapján megkérdőjelezték.
Irán és Izrael
Júniusban 12 napig tartó fegyveres összecsapás zajlott Irán és Izrael között, miután az izraeli hadsereg iráni atomlétesítményeket támadott. A harcokba az Egyesült Államok is beszállt, Trump pedig diadalittasan közölte, hogy 24 óra alatt véget vetett a háborúnak. A tűzszünet azonban egyfelől nagyon gyenge lábakon áll, a konfliktus közel sem került rendezésre. Másfelől a Trump-adminisztráció számítása, miszerint az iráni atomprogramot sikerült legalább 1-2 évvel visszaszorítani, a nemzetközi szakértők szerint helytelen megállapítás. Legfeljebb pár hónapról lehet beszélni, ugyanis a létesítmények fontos eszközeit még a csapások előtt biztonságos helyre szállították.
Trump: Putyin és Zelenszkij olyan, mint két játszótéren verekedő gyerekThaiföld és Kambodzsa
A thai–kambodzsai határon kitört összecsapások több tízezer embert kényszerítettek migrációra. A feszültség Bangkok és Phnompen között májusban eszkalálódott, amikor egy határvillongásban meghalt egy kambodzsai katona a vitatott hovatartozású Preah Vihear templom körüli területen. A két ország egymásra mutogatott, hogy ki nyitott először tüzet a másikra. A konfliktusba belebukott a thai miniszterelnök, Phethongthán Csinavat. A volt kormányfő, Thakszin Csinavat 38 éves lánya azután keveredett botrányba, hogy napvilágot látott egy telefonhívás tartalma, amit az egykori kambodzsai vezetővel, Hun Szennel folytatott és amiben országa hadseregét becsmérli. Végül pár hónap után sikerült fegyvernyugvást elérni a malajziai Kuala Lumpurban. A thaiföldi kormány szóvivője akkor azt közölte: „A tűzszünetet az ASEAN (Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége)támogatásával kötöttük meg. Köszönjük minden partnernek, aki hozzájárult a béke helyreállításához.” Kambodzsa külügyminisztere ezzel szemben nyíltan méltatta Washingtont: „Trump elnök erőteljes üzenete világossá tette, hogy a régió békéje közös érdek. Ez a megállapodás ennek köszönhető.” A határvita azonban mélyen gyökerező történelmi sérelmekből fakad, így akár segített Washington, akár nem, a helyzet közel sincs rendezve.
Örményország és Azerbajdzsán
Trump legnagyobb súlyú kezdeményezése az örmény–azeri béke amerikai garantálása volt. A két ország viszonyának rendezéséről szóló paktumot a felek a Fehér Házban prafálták augusztus 8-án. A megállapodásnak pedig része lett a Nemzetközi Béke és Prosperitás Trump Útvonala névre keresztelt tranzitfolyosó létrehozása is, amely összeköti majd Azerbajdzsán fő területét és nahicseváni exklávéját Örményországon keresztül. A terv szerint a folyosót az USA 99 évre bérbe veszi, és jelentős infrastrukturális fejlesztéseket eszközöl majd, többek között vasúti és energetikai beruházások formájában. Ilham Alijev azeri elnök kijelentette: „Ez történelmi pillanat Azerbajdzsán számára. Trump elnök közvetítésével békésebb jövőt építhetünk.” Örmény részről a miniszterelnök sokkal óvatosabban fogalmazott: „A béke mindig kívánatos cél. De fontos számunkra, hogy nemzeti szuverenitásunk sértetlen maradjon.” Nem mellékesen a dokumentumot még nem véglegesítették: Azerbajdzsán arra vár, hogy az örmény alkotmányból töröljék azt a passzust, amely Baku szerint területi követelésként értelmezhető. Ez pedig még nem történt meg.
A portugál elnök orosz ügynöknek tartja Donald TrumpotTrump láthatóan minden esetben igyekezett saját szerepét középpontba helyezni és elnöksége első hónapjait béketeremtő misszióként bemutatni. A valóság azonban a fentiek alapján árnyaltabb.
Tény, hogy az amerikai elnök aktív szerepet játszott a konfliktusok kezelésében, de az is, hogy sok esetben inkább rövid távú tűzszünetekről, semmint végleges békékről van szó. Arról nem beszélve, hogy az amerikai elnök mindegyikből igyekezett valamiféle gazdasági vagy politikai befolyást lecsípni magának.
