Tegyük fel, hogy Orbán Viktor igazat mond, „az ellenfelei hajókról, kastélyokról, sosem volt luxusról hazudoznak, de mindig lebuknak”. Ez ugyan nem történt meg, de mégis, tegyük fel… Tegyük fel, hogy a magyar állampolgár nem akar hinni a statisztikáknak, mert elhatározta, hogy csak a saját szemének, egyéb érzékszerveinek hisz, így aztán, meglehet, megint felesleges beszámolni az Eurostat friss felméréséről. Eszerint az Európai Unió állampolgárainak majdnem kilenc százaléka nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húst, halat, vagy ezeknek vegetáriánus megfelelőjét az asztalára tegye. Magyarországon ugyanakkor az uniós átlaghoz képest rosszabb a helyzet, a 27 tagállamból a 26. helyen állunk a listán.
A kutatás, azt mérte fel, hogy az Unión belül mennyire okoz gondot a minőségi étkezés az állampolgároknak. Nos, az európai állampolgárok 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ennek a vegetáriánus megfelelőjét fogyaszthassa – ez a legutóbbi 9,5 százalékos arányhoz képest valamennyire mérsékelt javulás.
Magyarország az uniós átlagnál rosszabbul áll.
Mint az Economx írja, a szegénység kockázatának kitettek körében a minőségi táplálkozás hiányának a százalékos aránya jelentősen magasabbra, 19,4 százalékpontra nőtt, mint a szegénység veszélye által nem fenyegetetteknél, náluk ugyanis ez 6,4 százalék – a szegénységi küszöböt 2022-ben Magyarországon egy felnőtt esetén 145 ezer forintnál, két felnőtt és két gyermekből álló háztartás esetén 305 ezer forintnál határozták meg.
Tagállami szinten a legrosszabbul Szlovákia (39,8 százalék), Bulgária (37,7 százalék), valamint Magyarország áll e társadalmi csoportban – idehaza a szegénység kockázatának kitettek 37,3 százaléka nem engedheti meg magának, hogy kétnaponta húst, halat, vagy ezeknek megfelelő vegetáriánus megfelelőjét tegye az asztalára. A lista másik oldalán Ciprus, Írország és Portugália áll – míg előbbinél csak a szegénység veszélyének kitettek csak 3,5 százaléka nem engedheti meg magának a minőségi ételeket, addig utóbbi kettőnél ez az arány 5,1 százalék.
Magyarországon az EU 27 tagállamából a szegénységi küszöb alatt élők tekintetében a 25., a teljes társadalmat tekintve az utolsó előtti helyet fogfalja el a minőségi étkezés listáján. A legszegényebbek, a szegénységi küszöb alatt élők 37,3 százaléka nem engedheti meg magának minden második nap a húst, halat vagy ezek vegetáriánus megfelelőjét, míg a teljes társadalmat tekintve ez a szám 15,5 százalék – az uniós átlag a legszegényebb társadalmi rétegnél 19,4 százalék, a teljes társadalomra vetített átlag pedig 8,5 százalék.
Szomorú egy statisztika. Mert tegyük fel, hogy a mennyiséget tekintve ma minden polgár annyit eszik, amennyivel jól lakik. Már ez is szép volna, de akkor még nem beszéltünk a minöségről… Hagyjuk most egy pillatatra a multi kereskedelmet. Hogy a minőség a kereskedelem polcain kezdödik, ha nem jóval előbb, a földeken… A magyar mezőgazdaság állapotáról lesújtó véleményt legutóbb Matolcsy György volt MNB-elnöktől hallottunk.
Demagógia-e, ha a kormányfőt nem „hajókról, kastélyokról, sosem volt luxusról” faggatjuk, hanem mindennapi vacsoránkról.