"Némi értetlenkedéssel olvasom a tudósításokat arról, hogy első alkalommal álltak bíróság elé az Árpád hídon több mint két évvel ezelőtt (!) történt halálos gázolás elkövetői - írta Facebook-oldalán kedden Schneller Domonkos, a Magyar Kerékpáros Szövetség jogi végzettséggel is rendelkező elnöke. - A tudósítások alapján három konklúzió látszik körvonalazódni számomra a tekintetben, hogy miért is nem lehet biztonságosan közlekedni Magyarországon. Egyrészt hiába van egyre több fedélzeti kamera, mégsem indulnak elegendő számban olyan eljárások, amelyeknek tényleges, látható eredménye is lesz. Nincs kevesebb ön-, és közveszélyes őrült az utakon. Másrészt ha esetleg el is indulnak, felfoghatatlanul hosszan húzódnak - mint itt, az Árpád hídi gázoló esetében, akinek már réges-régen ülnie kellene valami sötét és hűvös, biztonságos helyen. Harmadrészt pedig a kiszabott büntetések igen enyhék. Az Árpád hídi gyilkos esete mindhárom fenti állításra jó példa - feltéve, ha az eljáró bíró hagyja, hogy az ügyészség által elgondolt mederben folyjon le az eljárás. Én ugyanis a magam részéről egyáltalán nem értem az ügyész indítványát. Sőt, igazából felháborítónak tartom. Ha ugyanis az Árpád hídi versenyzés nem halált okozó közúti veszélyeztetés, akkor a Btk. 234. §-t ki kell venni a jogszabályból, mivel akkor nemlétező életviszonyt szabályoz, nemlétező magatartásformát szankcionál. Ez a tényállás ugyanis tipikusan arra az esete vonatkozik, amikor valaki szándékosan szegi meg a közúti közlekedés szabályait, és ezzel összefüggésben okoz halált."
A sportvezető szerint nem lehet véletlenül tuningolni egy autót 700 lóerőre, a "RACE-001" rendszám választása sem véletlen (ez volt a vétlen kerékpáros halálát okozó autó rendszáma - a szerk.) és a 13 büntetőpontot sem ok nélkül kapta a vétkes autós.
"Aki szándékosan kapcsolja ki a menetstabilizátort, és 130 fölött versenyez az Árpád hídon, annak a szándéka legalább eshetőlegesen egészen biztosan kiterjed arra is, hogy valaki előbb-utóbb áldozattá válik. Mondhatni benne van a pakliban, ám őt ez nem érdekli. Az ügyészség mindezek ellenére a Btk. 235.§ (1) bekezdés szerint minősít, ami a gondatlanságból elkövetett, halálos kimenetelű közúti baleset okozására vonatkozik. Ez a tényállás tipikusan azoknak az eseteknek a minősítésére szolgál, amikor valaki úgy okoz – akár halálos kimenetelű – bűncselekményt, hogy közben szándékosan nem szegi meg a közúti közlekedés szabályait. Na most ez az, amiről itt egészen biztosan nincs szó."
Schneller Domonkos szerint a jelenlegi minősítés büntetési tétele 1-5 évig terjedő szabadságvesztés, míg a másik esetben öt és tíz év közötti büntetés szabható ki, ráadásul nem fogházban.
Lapunk megkereste a fővárosi főügyészséget, ahonnan az alábbi választ kaptuk a szövetségi elnök bejegyzésére.
"A közösségi médiás megszólalás két bűncselekményt, illetve azok ún. minősített esetét: a halálos közúti baleset gondatlan okozását (büntetési tétel 1-5 évig terjedő szabadságvesztés) és a halált okozó közúti veszélyeztetést (büntetési tétel 5-10 évig terjedő szabadságvesztés) hasonlítja össze és ezzel kapcsolatban fogalmaz meg kritikai állításokat egy adott ügyre nézve - írta a főügyészség. - A két bűncselekmény elhatárolásának kiterjedt bírói gyakorlata van, amelyre a Budapesti VI. és VII. Kerületi Ügyészség a vádirat elkészítésekor messzemenőkig figyelemmel volt."
Beismerte bűnösségét az Árpád hídi gázoló, de ragaszkodik a tárgyaláshozA főügyészség álláspontja szerint nem az alapján kell megkülönböztetni a bűncselekmény minősítését, hogy szándékos volt-e a szabályszegés, mert ez előfordulhat közúti baleset okozásánál is. Az ügyészség a vádirat megfogalmazásánál azt vizsgálta, hogy az elkövetőnek szándékában állt-e a szabályszegéssel közvetlen veszélyhelyzetet létrehozni.
"Az adott ügyben nem az autóúton, hanem a korlát mögött haladó kerékpáros felé közvetlenül szándékos veszélyeztető manővert nem hajtott végre a későbbi vádlott, a tragédiát a megcsúszás utáni odacsapódás okozta. Emiatt büntetőjogilag közvetlen veszélyhelyzet okozása nem merült fel - indokolt a főügyészség. - A bíróságnak jogában áll megállapítania, hogy a vád tárgyává tett cselekmény a vádtól eltérően (akár súlyosabban is) minősülhet, ilyenről a Pesti Központi Kerületi Bíróság az eljárásban eddig nem határozott."
Információ
B. Dávid a Teve utca felől Budára tartva 2023. július 1-jén a RACE-001 rendszámú Mercedesével közel 170 km/órás sebességnél elvesztette uralmát a jármű felett, amely többször megpördült, majd a szalagkorlátot átszakítva elgázolt egy szabályosan közlekedő kerékpárost. A biciklis belehalt sérüléseibe.