Az élet néha furcsa játékot űz – még a halállal is. A közösségi médiában múlt péntektől futótűzként terjedt el Donald Trump halálhíre, s mivel az Egyesült Államokban ez a hétfő munkaszüneti nap volt, egészen keddig kellett várni a minden kétséget eloszlató nyilvános megjelenésre. Az elnök ezt megelőzően múlt hét keddjén szerepelt a tévékben – kabinetülést tartott, amelynek során miniszterei egyesével felszólalva az égbe magasztalták, amiért cserébe ő is sorra megdicsérte őket. Ezt követően azonban egyszerűen eltűnt, hivatalos programjában nem szerepeltek események, mire a sajtókíséret találgatni kezdte, mi történhetett. Utóbb kiderült, hogy Trump az unokáival töltötte az időt, részben a Fehér Házban, részben a közeli golfpályáján. Az elnök végül kedden kiállt a sajtó elé és azt mondta, fogalma sem volt a róla terjengő „őrült” álhírről.
A pletykától azonban új megvilágításba került JD Vance alelnök múlt keddi, a USA Today című lapnak adott interjúja. Ebben arról beszélt, hogy Trump kiváló egészségnek örvend, majd azt mondta, hogy ha isten őrizz valami tragédia történne, ő készen áll, elvégre az elmúlt időben kiváló gyakorlati képzésben volt része. Lehet, hogy a különben óvatos Vance csak elébe akart menni a 2028-as elnökjelöltségi csatáknak, de az is lehet, hogy a Trump egészségével kapcsolatos korábbi aggodalmakat akarta eloszlatni. Az interjú mindenesetre csak olajat öntött a tűzre.
A mindenkori elnök egészsége a sajtó rendszeres témája és több példa is van arra, amikor nem volt nem alaptalan a gyanakvás. Woodrow Wilson 1919 őszén súlyos agyvérzést kapott, amit eltitkoltak, és helyette hónapokig a first lady, Edith intézte az államügyeket. Franklin Delanoe Rooseveltről az amerikaiak zöme nem is sejtette, hogy gyermekbénulása tolószékbe kényszerítette. Az ifjú és makkegészségesnek beállított John Kennedy kemény fájdalomcsillapítókat szedett hátfájására, és nem volt olyan régen, hogy környezete leplezni igyekezett az öregedő John Biden állapotát.
Donald Trump hanyatlik mentálisan, van családi előzmény és szaporodnak az aggasztó jelekA 80. évét taposó Trump, aki néhány hónappal idősebben kezdte második terminusát, mint Biden azt az egyet, orvosait rendszeresen arra kényszeríti, hogy szuperlatívuszokban írják le egészségi állapotát, miközben a valóság sokkal prózaibb. A Fehér Ház nemrég beismerte, hogy az elnöknél krónikus vénás elégtelenséget diagnosztizáltak, amitől megdagadt mind a két bokája. Továbbra sincs hiteles magyarázat arra, mitől van rendszeresen kiterjedt véraláfutás a jobb kézfején, és kezdődő demenciára utaló jelek is akadnak nála. Ezek egyelőre nem akadályozzák elnöki feladatai ellátásában, de néhány hete ő maga beszélt arról, hogy halála után szeretne a mennyországba kerülni – vagyis nyugtalanítja a közelgő vég.
Az amerikai alkotmány részletesen szabályozza az utódlást: az elnöki funkció automatikusan az alelnökre száll, s ha ő is akadályoztatva lenne, akkor a képviselőház, majd a szenátus korelnöke, illetve a külügyminiszterrel az élen a kormány tagjai következnének. A mai helyzetben nem lényegtelen részlet, hogy mikor venné át a hatalmat JD Vance. Ha a jelenlegi ciklus félideje, 2026 novembere előtt, akkor csak egyszer indulhatna az elnöki címért, ha később, akkor akár kétszer is.
Ennél is kacifántosabb a történet, ha Donald Trump egészsége végig kitart. Bár erre nincs alkotmányos lehetőség, a „tréfás kedvű” elnök olykor meglebegteti egy harmadik mandátum gondolatát, például újabban Trump 2028 feliratú sapkákat osztogat. Az elnök egy hónapja azt mondta, hogy majd Vance indulhatna a republikánus elnökjelöltségért, de kérdés, ehhez mit szól a szintén ambiciózus Marco Rubio külügyminiszter vagy éppen Trump valamelyik fia. Az ifjabb Donaldról korábban elterjedt, hogy szívesen lenne elnök, a napokban pedig a másodszülött Eric is erről morfondírozott egy interjúban.
