Idelentről, a Földről 600 millió tévénéző figyelte lélegzet-visszafojtva a Holdra szállást, láthatta Neil Armstrong kis lépését, hallhatta híres szavait, mielőtt az űrhajós kitűzte az amerikai zászlót 1969. július 20-án. Élőben közvetíteni a világűrből önmagában is bravúr volt, ráadásul elengedhetetlen a küldetés sikeréhez.
Ezt a példátlan műszaki feladatot a NASA felkérésére „korának Edisonja” oldotta meg – egy zseniális magyar származású feltaláló.
Goldmark Péter Károly (1906–77) mérnök-fizikus a boldog békeidők Budapestjén született. Dédunokaöccse a zeneszerző Goldmark Károlynak. Másik rokona, Goldmark József orvos-vegyész volt, 1848 márciusában a bécsi forradalmi diákság hangadója – Spiró György is megemlíti új regényében, a Padmalyban –, később Amerikában újfajta puskagyutacsával járult hozzá az északiak polgárháborús győzelméhez, és lőporgyárosként meggazdagodott.
A gimnazista Péter hibát talált a Nobel-díjas Ernest Rutherford egyik levezetésében, hitetlenkedő fizikatanárának számításokkal és kísérletekkel is bizonyította igazát. A család fürdőszobáját laboratóriummá alakította. Miután 1919-ben emigráltak, Berlinben a később szintén Nobel-díjas Gábor Dénessel dolgozott, Londonban bélyeg nagyságú képernyőt szerkesztett a BBC kísérleti tévéadásaihoz. Amerikába a hitleráj elől ment; ő javasolta, hogy tegyenek antennát a manhattani Chrysler Building felhőkarcolóra.
Vörös-zöld-kék, RGB színszűrő korongjával a színes televíziózás úttörője lett (1940). A világháborúban levegőbe szórt sztaniolpapír csíkokkal és parányi jeladókkal segített összezavarni a németek légelhárító radarjait. Kifejlesztette a mikrobarázdás LP-t, a „hosszan játszó”, 33-as percenkénti fordulatú hanglemezt, hogy a műélvezőnek ne kelljen szimfónia közben fordítgatnia (1948). Forradalmasította az orvosi elektronikát is, az ő miniadója közvetített elsőként műtétet emberi gyomorból (1949).
Bámulatosan kreatív, sokoldalú tudós volt. Mindezek után jött a feledhetetlen közvetítés a Holdról, meg más földöntúli dolgok. Csak egy marslakó lehetett képes ilyenekre.
Marslakó, ahogyan az atomfizikus Szilárd Leó értette, bevezetve a kategóriát válaszul a Fermi-paradoxonra: miért nincs nyoma a bolygónkon kívüli intelligenciának, holott a matematikai valószínűség szerint léteznie kell? Állítólag erre mondta Szilárd, hogy
a marslakók köztünk járnak, csak magyaroknak hívják őket.
Így lettek „marslakók” a távolba szakadt lángelmék: köztük a névadó, Kármán Tódor, Hevesy György, Wigner Jenő, Neumann János, Teller Ede, Erdős Pál, Harsányi János, Oláh György – és Goldmark Péter Károly.
A feltaláló-géniusz kedvtelésből muzsikált is; zongorázott és csellózott. Előfordult, hogy New Yorkban összejött örömzenélni a szomszédjával, aki történetesen a világsztár dzsesszklarinétos Benny Goodman volt. Carter elnöktől „a kommunikációs és szórakoztató technológia fejlesztése terén elért eredményeiért” megkapta a Nemzeti Tudományos Érdemérmet. A kitüntetés után két héttel, hetvenegy évesen autóbalesetben vesztette életét.