Kapkodja már az ember a fejét, ahogy a kormánypropaganda változtatja a különféle kampányüzeneteit. Újra és újra azt gondoljuk, nem lehet már tovább fokozni a Tisza Párttal, illetve az Ukrajnával szembeni gyűlöletkampányt, de a propaganda agytrösztjei rendre felülmúlják elképzeléseinket.
Amikor 2022-ben a magyar kormányfő 1956-hoz hasonlította az ukránok fegyveres harcát Oroszország ellen, még nem sejthettük, hogy a 2026-os választás előtt már Ukrajnát állítja be fő veszélyforrásnak. Igaz, a Finkelstein-stratégia középpontjában sosem az ideológia, hanem a hatalom megtartása állt.
Ukrajna valóban okozhat még kellemetlenségeket Magyarországnak a Barátság kőolajvezeték további bombázásával. Miközben azonban a magyar kormány azt harsogja, hogy ezzel Kijev Európa energiabiztonságát fenyegeti, ne felejtkezzünk meg arról, hogy miközben a háború kezdete óta – Szlovákiát kivéve - minden uniós ország csökkentette az orosz energiafüggését, Magyarországnak az orosz kőolajtól való függősége az ukrajnai orosz invázió előtti 61 százalékról mára 92 százalékra emelkedett. Ezt pedig gazdaságilag sem könnyű igazolni az orosz olaj árának emelkedése miatt.
Ezt itthon is pontosan tudják, de úgy vélik, a hazug üzenetekkel minden elfednek. A Barátság elleni támadást felügyelő Robert Brovdi ukrán parancsnok kitiltása ugyanakkor egy új elemet is jelent: a kormány már csak nem is ügyel arra, hogy a kárpátaljai magyarok pártfogójának állítsa be magát. Ez a hazugság lelepleződött: az ott élő magyar nemzetiségűek, beleértve a parancsnokot is, sem akarnak orosz fennhatóság alatt élni.
Egyre feszültebb Ukrajna és Magyarország viszonya, de külügyminiszterünk ezúttal a tűzoltásban érdekelt: Moszkva leglelkesebb magyar hangjaként azt harsogja, hogy Kijev elsősorban nem Oroszországnak, hanem Magyarországnak akar ártani. Ez sem igaz. Az ukránok már régóta több ezer kilométert megtenni képes drónokkal támadják az orosz nyersanyag-létesítményeket. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint Oroszország 2024-ben milliárd dollárt keresett a nyersolaj exportjából. Tekintettel az orosz offenzívára és az Egyesült Államok bizonytalan további támogatására, Kijev megpróbálja gyengíteni az orosz háborús gazdaságot azáltal, hogy megzavarja bevételi forrásait. Ebből is látható, hogy a célkeresztben nem Magyarország áll.
Nem baj, a gyűlöletet fokozni kell: el kell terelni a figyelmet a luxizásról, Hatvanpusztáról, a jachtozásról. Mind több magyart háborítja fel, hogy miközben az országot az EU sereghajtójává tette meg a kormány, a NER kegyeltjei a fényűzés buborékjában élnek.
Nem, nem Ukrajna jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem a kormány. Az több ezermilliárd forintos uniós támogatás elutasításával, amelyhez képest a Norvég Alap 74 milliárdja már aprópénznek tűnik, az Erasmus ösztöndíj megszűntetésével, vagy azzal, hogy nem tejesítettük az EU migrációs előírásait, ezért már 200 millió euróval tartozunk az Uniónak és minden nap ezt egymillióval fejelik meg. Ha az emberek nem veszik észre, ki is jelenti a valós veszélyt, a következő kormányzati ciklusban Magyarország már Belarusz sorsára juthat.