A kormány (a rendszer) leváltására törekvő politikai erők gyakran olyan struktúra módosítását tűzik ki célul a választásokat megelőzően, amelyet nem határoz meg külön jogszabály, de alkalmazását mindenki természetesnek veszi, elemei közismertek. Ez az az adórendszer, amely az állam bevételeinek alappillére. A különböző adónemek száma 2024-ben elérte a 60-at, Néhányat idén megszüntettek közülük, a jelentéktelenebbeket, például a háztartási munka regisztrációs díját. De az adót is olykor megadóztatják: a vállalkozások csak átutalással teljesíthetik befizetési kötelezettségüket, amelyet tranzakciós illeték terhel. Az adónemek számának mérséklése csak átmeneti, a csökkenést újabb szaporodás követi.
Az általános forgalmi forgalmi adót (áfa), nálunk a szegények adójának is nevezik, mert az Európai Unióban legmagasabb, 27 százalékos általános mértéke a meghatározó korlátja az alacsony jövedelműek fogyasztásának. A Tisza Párt azt ígéri, hogy ha megnyerik a 2026. évi választásokat, akkor lecsökkentik az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfáját öt százalékra, a gyógyszereket pedig adómentessé teszik.
„Az áfacsökkentésben nem hiszek, a kereskedelem ezt azonnal lenyeli” – mondta nemrégiben a minden előrejelzését alaposan elvétő Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter. S ezúttal nem hibázott. Az okokat azonban elhallgatta. Arról ugyanis megfeledkezett, hogy a piaci szabályokat követő élelmiszer-üzletláncoknak az elmúlt napokban ismét az eredményességüket rontó, meghosszabbított időtartamú árrésstoppal és a különadókkal kell együtt élniük. Ezért hamis a tárcavezető érvelése: „Az áfacsökkentés a boltokhoz kerül, aki ezt támogatja, az a kiskereskedelmi láncok profitját akarja növelni” Az igazság az, hogy az esetleges áfacsökkentés hatásának "visszapótlásával" nem a nyereségüket kívánják növelni, hanem visszaszerezni azt, amit elvettek tőlük. Többségük ugyanis tartósan veszteséges. Nem is tagadják a mérséklődő áfát marketingeszköznek használnák. S eszköz lehet maga a fogyasztó is.