Egy kánikulai napon több százan szálltak gépkocsiba vagy autóbuszba, hogy Hadházy Ákos képviselő idegenvezetésével megtekintsék az ország új nevezetességét. Annyira új, hogy még csak épülőfélben van, nevéről és funkciójáról sincs hivatalos megállapodás. Eredetileg József nádor, a „legmagyarabb Habsburg” hozott létre Hatvanpusztán egy 13 hektáros majorságot 1840 körül. Célja a példaadás, a magyar mezőgazdaság fejlesztése volt, 1847-es halála azonban megakadályozta tervének kivitelezésében.
2010 után a birtok a miniszterelnök apja cégének, majd neki magának jutott személyes tulajdonába. Hogy mi épül ott? Orbán Viktor a parlamenti kérdésre fokozhatatlan impertinenciával felelte, hogy nem tudja, mert náluk „a gyerek nem beszél bele a szülők dolgába”. Gulyás Gergely szerint műemlékvédelmi rendbehozatal zajlik a terepen, a családfő, Orbán Győző pedig a gazdálkodást jelölte meg a létesítmény céljául. Annak ellenére, hogy mára az egyes épületek funkciója is kiviláglott. Megépült a kandallós fogadótér és a kazettás mennyezetű könyvtár, a tulajdonos – bárki legyen is az – láthatólag nem hisz a Gutenberg-galaxis leáldozásában. Megépült az ökumenikus kápolna, a spirituális elmélyedések méltó helyeként. A föld alatt is komoly építkezés zajlott, vastag vasbetonburkolat védi az összekötő folyosókat, a hatalmas hűtőcsarnokokat, s jutott hely a gigantikus széf számára is. A belső utak alatt elektromos vezetékek akadályozzák meg, hogy hóeltakarítással kelljen fáradni a várható kemény teleken.
Kastély épül itt megfelelő parkkal, és az európai fejedelmi létesítmények mintájára ez is világmodell lesz. A testi jólétről gondoskodó konyhák, élelmiszerraktárak, ebédlők már készen is vannak, a szellemi éhséget csillapító könyvtár, a spirituális igényeket kiszolgáló templom nemkülönben. Két hatalmas medence is várja már a hűsölni vágyókat. A művészet legszebb alkotásait az ilyen kastélyokban gipszmásolatokkal szokták pótolni, itt alkalmasint eredeti tárgyak bűvölik el a néző szemét, mint fent, a Karmelitában – sok kincset rejtenek még a bezárt hazai múzeumok raktárai, a szépérzékéről híres Lázár miniszter is azokban szokott válogatni.
Elkészült már egy délszaki növényeknek helyet adó üvegház, orangerie is. A jövendő állatkert lakói, a zebrák, bölények, antilopok a szomszéd birtokon várakoznak, hogy elfoglalhassák méltó helyüket.
Némely fejedelmi kastélykertben van úgynevezett világvége is – egy mesterséges barlangban egy festmény mutatja a szirtet, amely mögött már a semmi tátong. Ez a jelenlegi politikai helyzetben akár el is maradhat.
Nem véletlen, hogy Orbán éppen egy Habsburg-birtokon építteti meg saját palotáját. Magyarország jelenlegi miniszterelnöke ugyanis nagyon jóban van az egykori uralkodócsalád ma élő tagjaival. Ketten közülük fontos diplomáciai tisztséget is betöltenek. Eduard Habsburg, Magyarország vatikáni nagykövete 2023-ban „Beszélsz Habsburg nyelven?” címmel egy könyvet is megjelentetett, ez egy konzervatív kiáltvány a családról, a hitről és az „alattvalók iránti felelősségről”. Előszavát Orbán írta. „Hasonlóan gondolkodunk” – szögezte le lelkesen, majd így folytatta: „Újra ugyanazon az oldalon állunk, ugyanabba a csatába megyünk, mint nyolcszáz évvel ezelőtt".
Ki ellen vívtunk közös csatát nyolcszáz éve, és ki ellen indulunk most a trónjukat vesztett császári utódokkal? Ezt nem fejtette ki a miniszterelnök. Azzal viszont nyilván Emmanuel Macront akarta bosszantani, hogy Magyarország franciaországi nagykövetének Habsburg Györgyöt nevezte ki.
A Habsburg család tagjai egyébként politikai szempontból nincsenek egy véleményen. Vannak közülük olyanok, akik nem zárják ki, sőt egyenesen várják a monarchia visszatérését. Habsburg Károly ezzel ellentétes álláspontot képvisel, részt vesz Ukrajna külpolitikájában, jó barátja Hriszto Grozsov bolgár oknyomozó újságírónak – akivel több vállalatot is alapítottak –, és haláláig támogatta Alekszej Navalnij orosz ellenzékit.
Hatvanpusztai rezidenciáján Orbán mindenesetre a mélykeresztény, revizionista, illiberális vonalat képviseli, ezért ünnepelhetik a Habsburgok az ő Magyarországán ideológiai visszatérésüket.
De mi lesz akkor, ha jövőre a Fidesz elveszíti a választásokat, és az orbáni világmodell kimegy a divatból? Ki fog akkor itt olvasgatni, imádkozni, a pincerészben a világtól elvonulni? Egyszerű a válasz: turisztikai attrakció lesz a rezidenciából. Ez történt Viktor Janukovics fényűző palotájával, amikor a benne lakónak Oroszországba kellett menekülnie. 2010-ben Janukovicsot, a börtönviselt vízvezetékszerelőt Putyin tette meg a "testvérország" miniszterelnökének, majd elnökének. Ő szerette a szépet, és egy 140 hektáros területen építtetett is magának egy 3600 négyzetméteres palotát alig két milliárd dollárból. Az aranyozott szobrok és bútorok, kitömött krokodilok és óriáskígyók között, negyedtonnás Swarovski-csillárok alatt ma már bárki sétálhat, aki kifizette a méltányos belépődíjat a helyiek által "A korrupció múzeumának" nevezett épületben. Volt itt állatkert is, ebben pávák, fácánok, szarvasok és medvék éltek. Vettek az elnöknek kengurukat is, de azok nem bírták az ukrán klímát. A szívós struccok viszont túlélték Oroszországba menekült gazdájuk uralkodásának rövid idejét, még mindig a volt elnöki rezidencia ma közparkként szolgáló területén jönnek-mennek.
Viktor Janukovicsot az ukránok 2014-ben elkergették, azóta Oroszországban él. Putyin, az ügyes bábjátékos nem feledkezik meg kiszolgált bábjairól. Janukovics időnként azt üzeni Zelenszkijnek, hogy mondjon már le. Talán abban reménykedik, hogy visszatérhet a Dnyeper folyó melletti rezidenciájára? Nem is válaszolnak neki: kit is érdekelne egy elhasznált kesztyűbáb úgynevezett véleménye?
A szerző nyelvész.
–
A cikkben megjelenő vélemények nem feltétlenül tükrözik szerkesztőségünk álláspontját. Lapunk fenntartja magának a jogot a beérkező írások szerkesztésére, rövidítésére.
