Graf Orsolya: Mindig igazuk van

nem irigylem a biztonsági őrt
akkor sem, ha nincs semmi dolga
és naphosszat nézheti a netflixet
sorozatokban megélve napjait
rozmaringos sültet ehet tört krumplival
a pult alatt, amit az illatáról felismerek
amikor csámcsogva
rám köszön

nem irigylem azokat sem
akiknek van idejük pékségben
cukros péksüteményt majszolva
kávéval indítani a napot, és közben
nem hívják őket a munkahelyről
ahol már minden szorgos
güzüke görnyedve
dolgozik

azokat meg végképp nem irigylem
akik csendben, magukba mélyedve
hallgatják belső hangjukat
gondolatkísérleteiknek
eleje, vége, sőt még értelme is van
kimondva pedig egymást erősítik
súlyosan lebegő
érveik

azokat irigylem, akik olyan lassan és
fenségesen tudják inni a mentesvizet
hogy mellettük mások létezése
pongyola tévedésnek bizonyul, önelégült
mosolyuktól szemünk virága hervadva lehull
megadva magát a mindig
igazat bitorlók
ítéletének