„A brit iskolák legnagyobb hiányossága, hogy megtanítják a gyerekeket olvasni, írni és számolni, de beszélni nem” – vetette fel a közelmúltban Simon Jenkins, a The Guardian rovatvezetője. Hozzátette: azt is megtanítják, hogy a technológia miben tud segíteni, de azt nem, hogy miben nem. A munkaadók rendszeresen panaszkodnak arra, hogy az állásokra jelentkezőknek hiányoznak a szociális készségeik vagy a munkamoráljuk. A cikk szerzője felhívja a figyelmet arra, hogy a diákokat ritkán tanítják meg arra, hogyan mutassák be magukat, hogyan kezeljék a vitákat, vagy hogyan alakítsanak ki emberi kapcsolatokat. A felnőtté válás legalapvetőbb követelményeit is figyelmen kívül hagyják az iskolarendszerben. A vizsgáztatás is többnyire egy teljes csendben végzett, írásbeli tevékenység. Ez a fajta oktatás pedig Jenkins szerint olyan elmaradott, mint amikor az orvosok még piócákkal gyógyítottak.
A szónoklás, vagyis a retorika oktatását körülbelül tíz évvel ezelőtt indították el progresszív oktatási szakemberek Nagy-Britanniában. Néhány jótékonysági szervezet, például a Voice 21 és az Impetus népszerűsítette a programot, és néhány iskola ígéretet tett a bevezetésére. 2024-ben, megalakult egy független bizottság, amelynek elnöke Geoff Barton, az Iskolai és Főiskolai Vezetők Szövetségének tagja lett. A bizottság arról számolt be, hogy a változtatás régóta esedékes. Bár az angol nemzeti tanterv tartalmazza a beszélt nyelv oktatását az angol nyelvi programok részeként, ritkán helyezik ezt előtérbe, holott a beszédkészségnek, a csoportos munkának és az osztálytermi vitáknak ugyanolyan státuszt kellene élvezniük, mint az olvasásnak, az írás-olvasásnak és a számolási készségnek. A brit iskolarendszernek a változással szembeni ellenállása szinte fanatikus. Lényegében azt állítja, hogy ha a régi rendszer jó volt Viktória királynő számára, akkor a mai gyerekeknek is elég jónak kell lennie. Továbbra is preferálják a matematikát, amire az álláskeresők 95 százalékának nincs szüksége, mert könnyen mérhető, de még az irodalomvizsga is feleletválasztós kérdésekre redukálódik. Minden, a tanteremben eltöltött perc statisztikává és ranglistává redukálódott.
Mindeközben riasztó adatok látnak napvilágot a tizenévesekről. Megugrott a mentális problémákkal küzdők száma, mint ahogy a hiányzásoké is, és ami a legrosszabb, a munkanélküliségi ráta szintén.
Magyarországon sajnos még rosszabb a helyzet – nyilatkozta lapunknak Kaszás György tréner, coach, akinek nemrégiben jelent meg A prezentáció művészete című könyve, amelyben pontosan ezt a témát dolgozza fel: hogyan lehet hatásos és hatékony előadást tartani, amivel lenyűgözhetjük és meggyőzhetjük a hallgatóságunkat. A szerző a könyvben rendszerezett, strukturált formában adja közre az alapokat.
– 2000-2500 évvel ezelőtt a legfelső szintű oktatás egyetlen tantárgya többnyire az írásos és szóbeli retorika volt. Mostanra pedig sikerült eljutnunk oda, hogy a magyar oktatási rendszerben egyáltalán nem szerepel a nyilvános beszéd.
Elevenítsük fel az első osztályos emlékeket: jött a tanító néni, és azt mondta, hogy ezt holnapra tanuljátok meg, mert feleltetés lesz belőle. A gyerekek meg csak ültek kukán, mert csak két dolgot nem értettek, nem ismertek: mi az, hogy megtanulni, ezt hogyan kell csinálni, illetve mi az, hogy feleltetés. De soha senki nem magyarázta el nekik, hogy ezek a fogalmak mit jelentenek. Ebből következően ha ma egy üzleti konferencia színpadára felmegy egy CEO, az előadása úgy hangzik, mint egy negyedikes kisiskolás felelete. Mert csak ezt tanulta meg. Egy ideig azt játszottam, hogy akivel találkoztam, megkérdeztem, hogy az első osztálytól a diploma megszerzéséig volt-e olyan oktatójuk, aki bármennyit is mondott volna nekik a nyilvános beszédről, és senkinél nem fordult elő ilyen. Ennek következtében minden felelet stresszel jár már az iskolában, ami pedig borzasztóan csökkenti a teljesítményüket.
Kaszás György elmondta: bár néhány felsőfokú intézményben folyik retorikaoktatás, azonban ez többnyire csak tölteléktantárgy, de ami még komolyabb probléma, hogy kizárólag elméleti síkon marad.
Gyakorlati képzés nem működik, mivel maguk a tanárok sem értenek hozzá.
– Ha bárki rákattint a Magyar Tudományos Akadémia honlapjára, ott megtalálhatók a székfoglalókról készült videók. Elszörnyed az ember azon, hogy ott állnak okos emberek egy pulpitus mögé bújva egy paksamétával, amit felolvasnak. Könyörtelenül. Képtelenek megmozdulni, kontaktust teremteni a hallgatóságukkal, rögtönözni, ha úgy hozza a helyzet. Azt szoktam megkérdezni: hogyan lehet a tudományban a legfelsőbb szintekre eljutni anélkül az elemi igényesség nélkül, hogy egy ponton eljusson oda valaki, hogy az átlagnál magasabb szinten megtanuljon beszélni? Pedig ez nem lehetetlen, erre az egyik legjobb példa Pál Feri atya, aki megtanulta az egyházi képzésben oktatott retorikát, de vette a fáradságot, és elsajátította azt a hihetetlenül magas kommunikációs színvonalat, amit bemutat egy-egy előadásán, nem egyházi témakörben.” Kaszás György közölte: mivel az oktatás hagyományalapon történik, tehát az előző generáció képezi ki a következőt, minden változatlan marad, így tartalmilag inkább a múltra készít fel, mint a jövőre. Amíg az oktatást irányítók fejében nem jelenik meg az igény a nyilvános beszéd oktatására, ebben nem is lesz változás.
Mivel így is rengeteg bírálat éri az iskolai oktatást, amiért sok „haszontalan” dolgot kell megtanulniuk a gyerekeknek, ráadásul a többségnek valószínűleg soha nem lesz szüksége arra, hogy sok ember előtt beszéljen, arra kértük Kaszás Györgyöt, győzzön meg arról, a retorikaoktatás egyáltalán nem felesleges.
– Nincs felesleges tantárgy. A matematikát szokták leggyakrabban felhozni, pedig egyértelmű, hogy óriási szükség van rá, hogy képesek legyünk logikusan gondolkodni.
Az ember elméje, gondolkodási szintje messze kiemelkedik az állatvilágból. Az emberi mivoltunk egyik ismérve pedig a kommunikáció és annak a minősége. Azt gondolom, hogy egy embernek igenis meg kell szereznie az igényes kommunikációra való alkalmasságot. Egy esztergályosnak nyilván nem kell majd miniszterelnöki expozét tartania, sőt az MTA-n sem kell előadnia, de ahhoz, hogy az elmeműködése minél magasabb szintű legyen, elengedhetetlen a kommunikáció. Az általános kívánalom az, hogy ne legyünk kukák, a mindennapi nyelvhasználatban mindenkinek el kell jutni egy magasabb szintre.”
Ingyenes workshopok
Kaszás György A prezentáció művészetének kiadásával nemcsak egy könyvet írt meg, hanem ezzel egy alapot ad az ősszel induló programjának. Első körben tíz budapesti gimnáziumban tart 2-4 órás workshopokat a helyi igények és lehetőségek szerint, teljesen ingyenesen. „Egyetlen feltételt szabtam: ezekben az iskolákban hozzanak létre beszédklubokat, ahol hetente, kéthetente összejöhetnek tanítás után, és fejleszthetik a képességüket a nyilvános beszédre. Azt gondolom, hogy akik ebben részt vesznek, azoknak sokkal könnyebb lesz az érettségi, majd az egyetem és később a munkavállalás. Az a célom, hogy ellenőrizzem, jól sejtem-e, hogy nem olyan hülye ez a fiatal generáció, mint azt nagyon sokan tévesen mondják. Honnan tudnának beszélni, ha nem tanítják meg őket erre?”
Empátiaoktatás Dániában
A MorningFuture korábbi cikke szerint az empátiát, mint tantárgyat több mint húsz évvel ezelőtt, 1993-ban vezették be kötelező tárgyként a dán iskolákban és pontosan annyira fontos, mint a matematika, az irodalom vagy az idegen nyelvek. A gyerekeknek 6-tól 16 éves korukig tanítanak empátiát.
