Nézelődő;

Ki van az étlapon?

Nézelődő

Azt mondta múlt vasárnap reggel Orbán Viktor magyar kormányfő a Patrióta YouTube-csatornán: „Európa már a macskaasztalhoz sem ülhet. És tudjuk: aki nincs az asztalnál, az az étlapon lesz.” Mindezt néhány órával azelőtt mondta a miniszterelnök, hogy nyilvánossá vált: az európai vezetők – a történelemben példátlan módon – felsorakoztak Zelenszkij mögött, és együtt mentek hétfőn Washingtonba. Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Giorgia Meloni olasz kormányfő, Friedrich Merz német kancellár, Alexander Stubb finn elnök, Emmanuel Macron francia elnök, Mark Rutte, a NATO főtitkára és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egységesen Zelenszkij mellé állt.

Egy fehér házi pillanatra mégis úgy tűnt, Orbánnak igaza lett. Egyáltalán nem volt elegáns, ahogyan Trumpnál előszobáztak az európai vezetők. Aztán a dolgok gyorsan változtak, és Európa megnyugodhatott: az atlanti egység – ha úgy tetszik, az amerikai elnök akaratával szemben – helyreállt.

Nyílt konfrontáció helyett dicséret és tömjénezés, meg nagy adag türelem – így próbálják jobb belátásra bírni Donald Trump amerikai elnököt az európai vezető politikusok. A dolgukat nehezíti, hogy az oroszok már korábban rájöttek arra, miként kell bánni a Fehér Ház narcisztikus urával. De azért a pénz is beszél, az európaiak százmilliárd dollár értékben vásárolnak Ukrajna számára amerikai fegyvereket, hogy az USA is részt vegyen Ukrajna biztonságának szavatolásában.

Vlagyimir Putyin Donald Trumppal folytatott tárgyalásán beleegyezett, hogy egy esetleges orosz–ukrán békemegállapodás után az Egyesült Államok olyan erős biztonsági garanciát nyújtson Ukrajnának, mint ami a NATO-­tagállamoknak jár – ezt nyilatkozta Steve Witkoff, Trump elnök különmegbízottja. A Fehér Házból érkező hírek egyelőre zavarosak, a Kreml hírei nemkülönben.

Van azonban itt más is, nem csak Putyin Nyugat-gyűlölete, az oroszok aknamunkája a Balkánon (is). Ahogy egy olvasónk írja:

el kell gondolkodjunk, hova jutott a nemzetközi jog, az emberiesség és az igazságosság a világban, amelyet kínkeservvel igyekeztünk civilizált irányba lökni az utóbbi nyolcvan évben.

De történt még valami. Az európai vezetők és Zelenszkij talán még el sem hagyták a Fehér Házat, amikor Trump ismét a telefon után nyúlt, és Putyin után a magyar miniszterelnököt hívta. Hogy mi hangzott el pontosan a beszélgetés során, arra sem Trump, sem Orbán nem tért ki. A kormányfő az Európai Tanács online meetingjének a közösségi médiában közzétett gyors helyzetértékelésében mindenesetre úgy fogalmazott: „Beigazolódott, hogy Ukrajna európai uniós tagsága semmilyen biztonsági garanciát nem jelent, ezért a tagság és a biztonsági garanciák összekötése felesleges és veszélyes.” Nehezen képzelhető el, hogy az Orbán-kormány akár Trump kérésére markánsan változtat Ukrajna-politikáján. Trump döntése egyértelművé teszi, hogy a konfliktus megoldásának kulcsa nem az európai fővárosokban, hanem Washington és Moszkva asztalán van. Hogy ehhez esetleg Budapest adja a díszletet, annak esélye csaknem nulla.