rendőrség;panasz;razzia;Göd;Magyar Helsinki Bizottság;drogfogyasztás;

„Fiatalokat kezeltek úgy, mintha terroristák lennének” – Panaszt nyújtott be a gödi drograzzia miatt a Magyar Helsinki Bizottság

Most, hogy a kormányzat nyíltan a drogfogyasztók megfélemlítését tűzte ki célul, ez a rendőrségre is nyomást helyez, hogy keményen lépjen fel”– mondta a Népszavának Győző Gábor, a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje. Az ügy szeptemberben folytatódik.

 A szakértő szerint a gödi fesztiválon történt razzia is inkább erődemonstrációnak tűnt, ártalmatlan fiatalokat kezeltek úgy, mintha terroristák lennének. Győző Gábor a július végén történt intézkedés egyik panaszosát képviseli, és – mint mondta – az eljárás több ponton is jogsértő lehetett.

Mint arról beszámoltunk, nagyjából egy hónapja a dunakeszi nyomozók, a Dunai Vízirendészeti Rendőrkapitányság és a polgárőrség közösen tartott razziát a gödi Homokszigetnél, ahol egy körülbelül 120 fős rendezvény zajlott. A rendőrség tájékoztatása szerint 13 személyt állítottak elő kábítószer-fogyasztás gyanújával, és a gyorsteszt tíz esetben mutatott pozitív eredményt.

A Drogriporternek nyilatkozó, névtelenséget kérő résztvevők szerint civil ruhás rendőrök vegyültek a tömegbe, és arról érdeklődtek, hol lehet drogot szerezni. 

Majd egyszer csak többen földre kerültek, bilincset kaptak, és állításuk szerint órákon át kényszerítették őket térdelni. A rendőrség ezt tagadta, közleményében hangsúlyozta: „senki nem térdelt órákon keresztül megbilincselve, sőt bilincs nélkül sem. Az érintettek előállítása és szállítása a jogszabályokban előírtak szerint történt, sérülés senkin nem keletkezett.”

Az esetről készült videófelvételen azonban látszik, ahogy egy magzatpózban fekvő, megbilincselt férfit rángatnak fel a földről, miközben a háttérben több sokkos állapotban lévő ember mondogatta: „Nem állunk ellen, nem vagyunk erőszakosak, akkor velünk miért azok?”

A razzia során kutyás rendőrök is érkeztek, a beszámolók szerint legfeljebb 20 gramm kábítószert találhattak. A rendőrségi közlemény is csupán fogyasztásról számolt be, jelentős mennyiség lefoglalásáról nem. Az előállítottakat több fordulóban vitték el motorcsónakkal, egyesek állítása szerint bilincsben és mentőmellény nélkül. A rendőrség azt mondta, a bilincset mindenkiről levették, a mentőmellény hiányáról viszont nem nyilatkoztak.

A kapitányságon a szokásos vizeletteszt következett, amely a legtöbb esetben pozitív lett. A gyanúsítottak nem neveztek meg terjesztőket, a beszámolók szerint viszont mindannyiuk mobiltelefonját lefoglalták, és közölték velük: az új drogtörvény szerint így kizárják őket az elterelés lehetőségéből.

Győző Gábor szerint több jogsértés is történt. Már az is problémás, hogy a rendőrök felszólították a jelenlévőket a közterület elhagyására: „vannak kivételek, amikor a tartózkodást lehet korlátozni, de itt ilyen nem látszott megvalósulni.” Szerinte előállítani csak tettenérés vagy megalapozott gyanú esetén lehet valakit. „Ha a drogteszt két órával később lett pozitív, az visszamenőleg nem igazolja az előállítást. Az ügyfelem ott állt, nem igazoltatták, nem kommunikáltak vele, majd hirtelen földre teperték, mintha terroristát fognának el.”

A bilincselés és a földre nyomás szintén vitatott. A rendőrségi törvény szerint testi kényszer alkalmazása akkor indokolt, ha ellenszegülést kell megtörni. 

„Ha valaki együttműködik, nincs szükség azonnal bilincsbe verni és a földre nyomni. Ügyfelem még csak nem is kapott igazolást arról, miért állították elő és miért bilincselték meg” – mondta az ügyvéd. Hozzátette: a strasbourgi bíróság szerint a hosszú ideig tartó, megbilincselt térdepeltetés megalázó és emberi jogokat sértő.

A másik erősen vitatott részlet a gumicsónakos szállítás volt. Az ügyvéd szerint ügyfele közvetlen életveszélyben érezte magát, mivel bilincsben és mentőmellény nélkül vitték a vízen. Bár a rendőrség ezt igyekszik cáfolni, több előállított is tanúsítja a körülményeket. „A mentőmellény ugyan jogszabály szerint csak az úszni nem tudó személyeknek kötelező, de bilincsben mindenki úszásképtelennek számít” – hangsúlyozta.

A Magyar Helsinki Bizottság már benyújtott panaszt a rendőrségi törvény alapján az intézkedések és a kényszerítő eszközök miatt. Győző Gábor szerint számos állítás objektív bizonyítékokkal, például videófelvételekkel is cáfolható. Az ügy szeptember elején folytatódik.


Magyarország a kibervédelem élmezőnyébe tartozott 2015-ig, ma viszont már olyan, mint egy esemény utána tabletta – mondja Frész Ferenc kibervédelmi szakember. Interjú.